Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-193

193. országos ülés ftbrnár 32. 1883. 203 most szó van, nekem bemutatták és én azt szokás szerint megnéztem és azt találtam, hogy nem oly irat, melyet szétosztani nem lehetne, mert tárgyilagos és oly kérdésre vonatkozik, mely legközelebb foglalkoztatni fogj házat. Azt, hogy német nyelven is van szövegezve, nem tartottam oly akadálynak, a mely miatt az szét ne osztathatnék, mert magyar nyelven is van szövegezve. Szerintem felesleges ugyan, hogy valamely kérvény több nyelven adassék be, de ha megtörténik, az, szerény felfogásom szerint, a ház méltóságát nem sérti és igy ez nem képez oly iratot, melyet a ház t. tagjai közt szétosztani nem lett volna szabad. (Helyeslés jóbbfelöl.) Egyébiránt méltóztassék a t. ház rendelkezni és én jövőre ahhoz fogom magamat tartani. (Helyeslés.) Csanády Sándor: T. ház! Engem a t. háznagy urnak nyilatkozata nem nyugtat meg, mert szerintem, ha már német nyelven is szövegezve van a kérvény, legalább a magyar nyelvnek kellene első helyen lennie. (Felkiáltások: Hisz ez van az első helyen!) Elnök: T. ház! A kiosztott kérvény ugyanaz, melyet a képviselőházhoz is benyújtottak és én csak arra vagyok bátor a t. képviselő urat figyelmeztetni, hogy nézetem szerint a magyar nyelvíí szerkezet van elől, mert az egésznek rubrumán felül a magyar van és azután a német. Különben azt hiszem, miután a kérvény a házhoz is beadadott, külön intézkedés szüksége e tekintetben fenn nem forog. (Helyeslés.) Semmi más előterjesztés nem lévén, következik a napirend, t. i. a vadászati adó és fegyveradóról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása, még pedig a 6. §. Gr. Pejacsevich Tódor jegyző (olvassa a 6. §-t). Harkányi Frigyes előadó: Csak egy nyomtatási hibára vagyok bátor a t. házat figyelmeztetni. Ugyanis a 6. §. b) pontjában eszó „tulajdonosai" feledékenységből benne maradt, az kihagyandó. A b) pont tehát igy hangzanék: „A vadászterületek tulajdonosainak vagy bérlőinek szolgálatában álló vadászcselédek". Balogh Géza: Ezen szakasz d) pontjában foglalt rendelkezés által a vadászati adó alól kivétetnek az erdő- és mezőgazdaságnál alkalmazott csőszök, pásztorok, erdőkerülők. Azt hiszem, felesleges érvelnem azon állításom mellett, hogy azon okok, a melyek e kedvezményt indokolják, nagyobb mértékben állanak a szőllőgazdaságnál alkalmazott csőszök és pásztorokra nézve. Ugyanis általánosan tudva van az, hogy a mezőgazdaságnak egyetlen ága sincs, a melynél az őrzés oly nehézségekkel járna és annyira igénybe venné a vadászatra alkalmas fegyver használatát, mint épen a szellőnél; mert a szőllőtermésnek megőrzése az ebek, madarak, vadállatok és különösen az erdős vidékeken fekvő szőliőknél a vadsertések pusztításai ellen, a vadászatra alkalmas fegyver nélkül teljesen lehetetlen. Ugyanazért a vadászati adó alóli kivétel kedvezményének a szőllőpásztorokra leendő kiterjesztését hozom javaslatba és kérem annak elfogadását. Módosítványom tehát igy hangzik: „A 6. §. d) pontjában ezen szó után „mező" ezen szó „szőllő" beleillesztessék." (Helyeslés a szélső balon.) T. ház! Meglehet hogy a t. kormány a mezőgazdaság fogalmának oly tág értelmet tulajdonít, hogy abban a szőllőgazdaság is benfoglaltatik; a törvényhozás rendelkezésének határozottabb kifejezése és félreértések kikerülése végett, ezen módosítványomat fentartom ez esetben is és kérem annak elfogadását. (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Balogh Géza módosítványát). Fekete Lajos: A vadászat, t. ház, fényűzési szenvedély, nem szegény embernek való; akárhány kisbirtokost ismertem, kinek vadászat volt a szenvedélye, az mind tönkre jutott, mert nem csak pénzét, hanem a mi a fő, idejét is elpazarolta. Minden másban igen szívesen pártolom a democraticus irányt, mert azt hiszem, hogy az okos és mérsékelt democraticus iránynak követése által ugy most, mint a jövőben igen sok bajnak elejét fogjuk vehetni; de vadászat dolgában, ezen egyben ellenkező nézeten vagyok. Irányi Dániel képviselőtársamnak a fegyveradóra vonatkozólag közölt nézeteiben teljes mérvben osztozom, ellenben a vadászati törvényjavaslatban indítványozott adótételt elfogadom. Azonban e szakasznak intézkedését nem csak aristocraticusnak, hanem méltánytalannak, igazságtalannak tartom. Ugyanis mi van a javaslatban, különösen pedig ezen szakaszban ? Mindenki tartozik vadászati adót fizetni, kivévén az erdőtiszteket, erdőőröket, csőszöket és a királyi erdőfelügyelőség személyzetét. Es épen ezek azok, a kiknek hivatása a vadászat s a kik szakszerüleg foglalkoznak azzal s a kik helyett, mint a tapasztalás mutatja, rendesen az illető tulajonosok fizetik az adót, a kikre nézve tehát el lehet mondani, hogy tulajdonképen nem ők, hanem a vadászterületek tulajdonosai vannak az adó alól kivéve. Én ezt igazságtalannak tartom. Magyarország birtokainak t. ház egy negyedrésze holtkézen van, a holtkéz nem vadász, csak vadásztat és igen sok nagy birtokos van olyan, a kinek vadászjegye nincs, de azért erdészeti személyzete által nemcsak saját szükségletéra vadásztat, hanem a lelőtt vadakkal kereskedést is tíz és igy hasznát veszi a vadászatnak a nélkül, hogy érette adót fizetne. (Ugy van!) Hogy ennek eleje vétessék, egy módosítványt leszek bátor benyújtani, melynek értelmében a 6. §. b) c) d) pontjaiban említettek a vadászati adó felét fizetnék. (Helyeslések.) 26*