Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-188

116 188. országos ülés február 15. 1883. t. elnök ur hivatkozott, igenis előfordult, és ezt a bizottság házi ügyének tekintette, s ugy volt meggyőződve, hogy ez talán zártülésben dönthető el. Lehet, megengedem t. képviselőház, hogy a mentelmi bizottság talán rosszul értelmezte a házszabályt, miután az csakugyan hiányos, mert csak általában és annyiról intézkedik, hogy a képviselők jelen lehetnek, de nem mondja ki, hogy a képviselők akkor is jelen lehetnek, midőn valamely kérdés eldöntéséről van szó, melyben az illető képviselők érdekelve vannak. Madarász t. képviselő ur hivatkozott a házszabályok 177. §-ára. Erre nézve engedje meg a t. képviselőház, hogy a mentelmi bizottság igazolásául felhozzam, miszerint a mentelmi bizottság a hivatkozott házszabályok intézkedését nem sértette meg, mert megengedte az illető képviselőknek..... Madarász József: Nem megengedte, hanem kötelessége volt. Mukits Ernő: hogy akkor is jelen lehessenek, midőn a mentelmi bizottság saját ügyüket illető kérdésben döntött. Engem t. képviselőház, ki a nyilvánosságnak barátja vagyok, nem feszélyez legkevésbbé sem, hogy a képviselő jelen lehessen akkor, midőn saját ügyéről van szó, valamint akkor is, midőn a mentelmi bizottság egyes kérdések felett dönt. Ez engem, mondom, nem feszélyez véleményem nyilvánításában, mert a mit ott a bizottságban nyilvánítok, lesz annyi bátorságom ugyanazt e házban is érvényre emelni akarni és ugy hiszem, a mentelmi bizottságnak minden tagja igy gondolkozik. (Helyeslés.) Egyébiránt én igen örülök, hogy e kérdés a képviselőház elébe került. Lehet, hogy a mentelmi bizottság, mint fennebb is jeleztem, tévedett és tévesen járt el; de legyen meggyőződve a t. képviselőház, hogy szándékos roszakaratból nem járt el. (Élénk helyeslés.) És azért nagyon kérem a t. képviselőházat, méltóztatnék a felett dönteni, hogy az illető képviselők jelen lehetnek-e akkor is, a midőn saját érdekükről van szó. Ennyit kívántam az igazság érdekében elmondani. (Helyeslés.) Elnök: Engedje meg a t. képviselőház, hogy részemről néhány szót szóljak, épen arra. a mit a képviselő ur mostan felhozott, midőn azt kivánja, hogy e részben döntés történjék. Vélekedésem szerint e kérdésben dönteni nem szükséges; (Helyeslés) nem pedig azért, mert a házszabályok egészen határozott elv szerint jártak el e tekintetben, midőn minden bizottságnál, a mely itél, egyenesen kimondják, hogy az illető képviselő az ítélet hozatalakor jelen nem lehet; az olyan bizottságoknál pedig, a melyek csak véleményt mondanak, megengedi, hogy mindig jelen lehessenek, mert azon bizottságok nem döntenek, nem ítélnek, hanem csak véleményt adnak. Ez volt eddig is az eljárás, tehát j újabb eldöntésre e tekintetben nincsen szükség. (Helyeslés.) Istóczy GyÖZÖ: T. ház! (Halljuk!) A tényállás constatálása ezéljából részemről szükségesnek tartom kijelenteni, (Halljuk!) hogy én nem vártam be a bizottsági elnöknek sem intését, sem szóbeli figyelmeztetését, hanem a határozat hozatala előtt önszántamból kimentem a teremből. Utánnam jött két képviselőtársam, a kik szintén jelen voltak az ülésben és mikor hosszabb ideig a folyosón sétálgatván, azt hittük, hogy már megtörtént a kérdés felett a döntés és bementünk, akkor a bizottsági előadó arra kért bennünket, hogy miután a határozat még meghozva nincs, legyünk szívesek még tovább is kint maradni. Ez a tényállás. (Helyeslés. Felkiáltások: Menjünk tovább !) Elnök: E kérdésben határozat hozatalának szüksége nem levén, (Helyeslés) következik a napirend és pedig az 1885. évben Budapesten tartandó országos általános kiállításról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Rakovszky István jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e ezen törvényjavaslatot végszövegezésében is, igen vagy nem ? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat végszövegezésében elfogadtatik és alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházzal közöltetni határoztatik. Következik a Bécsben 1882. évben tartandó nemzetközi villamossági kiállításon kiállítandó tárgyak ideiglenes szabadalmáról szóló 1882 : XXVH. t.-cz. hatályának kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Rakovszky István jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e ezen törvényjavaslatot végszövegezésében is, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat végszövegezésében elfogadtatik és alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházzal közöltetni határoztatik. Minthogy a főrendiház ma ülést tart, kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyv ezen két pontját mindjárt hitelesíteni. Baross Gábor jegyző (olvassa a jegyzőkönyv ide vonatkozó pontjait). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen két pontja hitelesíttetik. Következik a közgazdasági bizottságnak 365. szám alatti jelentése a megyék háztartásáról szóló I törvényjavaslat tárgyában és a bizottság által be- 1 térj esztett törvényj avaslat. Ha a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni, ' (Felolvasottnak veszszuk!) akkor az általános vitatkozást megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti.