Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-188

JSr. orsiigos üléi február 15. 1883. 115 nom, hogy én ilyenek elfogadását a mentelmi bizottság feladatának nem tekintem: akkor én magam mentem a mellékterem ajtajához és kijelentve, hogy most már Istóczy képviselő urnak mentelmi ügye fog tárgyaltatni, felkértem az illető képviselő urakat, hogy jöjjenek megint a terembe. Ez szárazon a tényállás s ezzel sem a képviselő urakat, szerény nézetem szerint, sem a házszabályokat meg nem sértettem 5 meg nem sértettem akkor, mikor nem egy, vagy más képviselő urnak, hanem a mentelmi bizottságnak házi ügye, egy elvi kérdésnek {Helyeslés jobbfelől) eldöntése forgott szóban; ezért kérném ezen nyilatkozatom tudomásul vételét. (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondások a baloldalon.) Madarász József: T. ház! Felettébb sajnálom, hogy nem helyeselhetem a mentelmi bizottság elnökének általa imént előadott eljárását. Nem kívánok én a t. ház részéről rosszalást indítványozni, hanem — tehetném azt is, miként be fogom legalább iparkodni bizonyítani, de azon egyének közé tartozom, kik, ha valami történt, a mi hiba vagy eltérés volt a házszabályoktól, mindig inkább hajlandó vagyok azt téves felfogásból, mint rossz indulatból származottnak tulajdonítani. Ezért bocsásson meg a t. képviselőház, hogy a mentelmi bizottság elnöke előadásának azon részére, hogy hát a mentelmi bizottságban még tárgyalandó és eldöntendő volt az a kérdés, vájjon a képviselők Írásban adhatnak-e be előzetesen valamit, a mi az ő ügyüket illeti vagy nem, annyit válaszolnom, hogy a házszabályokban előre meg van határozva, hogy igenis erre joguk van. Méltóztassanak a házszabályok 177. §-a második bekezdését figyelemmel hallgatni. Ez szól a kérvényekről. Hát általában a mentelmi ügy is kérvényi ügy. E tekintetben itt ez van — bocsánatot kérek — fel kell olvasnom az első bekezdést is, mert az egész erre vonatkozik. 177. §. 1. be- \ kezdés: „Ha a ház valamely tagja, mint folyamodó j fél által vagy érdekében adatik be kérvény, ez an- j nak tárgyalása alatt se a bizottságban, se az ülésben jelen nem lehet.

u 2-ik bekezdés: „De, ha ellene adatott be kérvény, az iratok vele előlegesen közöltetnek s védelmét mind a bizottságban, mind a ház előtt szóval vagy írásban (ügy van! balfelöl) előzőleg előadhatja; azonban a bekövetkező tanácskozásban és szavazásban részt nem vehet. * Tehát az bizonyos, hogy a képviselő, kinek ugye, mint pl. Istóczy képviselő uré, először tárgyaltatik, mikor az előzetes kérdés befejeztetvén, arra kerülendett aztán a sor, vájjon a mentelmi jog felfüggesztessék-e vagy nem, ő sem a tanácskozás, sem a szavazás alatt a házszabályok szerint jelen nem lehetett; de a többi képviselők, a mint ő is azután jelen lehetett a más képviselő mentelmi ügyének tárgyalása alatt. Szükségtelen fölemlítenem, hogy a házszabályokban világosan ki van téve, hogy melyek azon bizottságok, a melyeknek tanácskozása és ítélethozatala alatt a képviselők távozni kötelesek. Ilyenek az igazolási és a bíráló bizottságok. Mert az 57. §. ezt mondja: „Ugy az igazolási, mint a bíráló bizottságok ülésein nyilvános a tanácskozás, mindazonáltal a szavazás a hallgatóság eltávozása után történik." Továbbá az összeféri) etlenségi bizottság, a melyre szintén ez a határozat. Azonban a mentelmi bizottság azon bizottságok közé tartozik, a melyek a házszabályok 98. §-a alatt meg vannak állapítva — 12 ily bizottság van — és ott kimondatik, hogy ezen bizottságok illései a képviselőkre nézve nyilvánosak és épen azért üléseik ideje a képviselőház táblájára kifüggesztendő. Tehát t. ház, nincs szó arról, hogy a mentelmi bizottság Illésein azon képviselők, a kik érdekelve nincsenek, ott a tanácskozás alatt jelen nem lehetnének. Rázhatja a fejét a t. kép viselő ur ott a túloldalon, én a házszabályokra hivatkozom. A házszabályok 177. §-a szerint minden képviselő, kivévén az illetőt, kinek ügye tárgyaltatik, & mentelmi bizottság ülésein eleitől végig, mind a tanácskozás, mind a szavazás alatt jelen lenni ott jogosítva van. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A mentelmi bizottság elnöke és a mentelmi bizottság tagjai a házszabályok ellen vétenek, ha bármely képviselőt bármilyen czím alatt távozásra felkérnek. Én a jelen esetre nézve azon véleményben vagyok, hogy elég lesz a mostani felszólalás és hivatkozás a há,z szabályaira és reménylem, hogy a mentelmi bizottságnak ugy minden tagja, mint elnöke is fogják tudni, a házszabályok szerint nekik előirt jogaikat és kötelességeiket. (Helyeslés.) Mukics Ernő: T. ház! Engedje meg nekem a t. ház, hogy én is, mint a mentelmi bizottság egyik tagja, a felvetett kérdéshez, illetőleg Verhovay Gyula t. képviselőtársam panaszához hozzászóljak. (Halljuk!) A t. képviselő ur felszólalása alkalmával hivatkozott a házszabályok 98. §-ára. mely aztmondja, hogy a mentelmi bizottság ülései a képviselőkre nézve nyilvánosak. Én teljesen igazat adókat, képviselő urnak, midőn a házszabályok ezen intézkedésére hivatkozik s ez ellen a menteimi bizottság, legalább akarva sohasem vétett. A mentelmi bizottság ülései mindig nyilvánosak voltak és a mint a t. elnök ur felszólalásában jelezte, az illető képviselők véleményük, igazolásuk előadása végett azokra meg is hivattak. Sőt tovább megyek és hivatkozhatom Verhovay Gyula igen t. képviselő úrra, hogy nem egyszer történt meg az, hogy saját ügyében nemcsak a tanácskozások alatt, hanem akkor is jelen volt, midőn a kérdés felett dönteni kellett. Ez által csak azt akarom cönstatálni, hogy a mentelmi bizottságnak soha sem volt szándéka a házszabályok idézett szakaszát megsérteni, annál kevésbbé lehetett pedig szándéka bárkit is ezen jogának gyakorlatától eltiltani. Az az eset, a melyre a 15*