Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-187
) . • J06 187- országos ülés a kormány befolyásának megállapítása végett, folytak tanácskozások a t. kormánynyal, illetőleg a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriumban. És mi lett ezeknek az eredménye, t. ház? Az, hogy a kormány jónak látta az ügyet a maga kezébe venni és elvállalni nemcsak azon anyagisegélyezést, a melyre az ügy mindenesetre számot tarthatott, hanem azon nagy munkát is, de különösen azon nagy felelősséget, mely a kiállításnak sikeres keresztülvitelével jár. Mi volt erre az indító ok ? Nem tudom. Azon indokok, melyeket a törvényjavaslathoz mellékelt indokolás felhoz, hogy az egész ország szívesen látja az állam támogatását és hogy ezen támogatás nélkül sok esetben a kellő tevékenység nem is fejlődik ki, ezt elegendő és helyes argumentumnak nem tarthatom. A támogatás módja meg volt adva a kormánynak más módon is. De nem tudom, talán dicsőséget kívánt magának szerezni a kormány az által, ha az ország közgazdasági viszonyait ily módon istápolja, a mely dicsőségre igenis rászorul, de amely igen kétes eredményű. Egyszerűen csekély módosításokkal elővette a kormány az eléje terjesztett előmunkálatokat, a terveket és a költségvetést és meg nem gondolta, hogy mindezen számítások egészen más alapra vannak fektetve. Hiszen magától értető dolog, hogy máskép csinál valamit egy magánvállalat, mint az állam. A magánvállalat mindenesetre olcsóbban csinálhatja s azon már említett 100 ezer frtnyi garantiaalapnak az aláírói bizonyosan vigyáztak volna, hogy pénzük oda ne veszszen. Meg vagyok agyán győződve, hogy az ország pénzére is fognak vigyázni, de a dolog természetében fekszik, hogy ily szigorú takarékosság, talán kicsinyes eljárás az államnál nem lehetséges, nem is szabad. Nem követhető a kormány által oly eljárás, mint az eddigi magyar országos kiállításoknál Szegeden, Fehérváron, hol a bizottság megnézett minden krajezárt. mielőtt kiadta. Ez esetben t. ház, ha az állam a maga neve alatt veszi kezébe a kiállítás ügyét, annak fiascot csinálni nem szabad, akármibe kerüljön ez. Itt százezer frtra sem szabad tekinteni, mert az ország, az állam becsülete van hozzákötve. Mi pedig mit látunk? A törvényjavaslatban ezen kiállításnak jövedelme decretálva van. T. ház, ily jövedelmet decretálni nem lehet, mert nemcsak a vezetésnek és a szervezésnek jóságától, de számos más körülménytől is függ az, melyekre maga a t. kormány befolyással nem bir. Jöhet háború, jöhet aszály, jöhet sok egyéb és akkor a számítások nem éruek semmit. Hát t. ház, ne mondják, hogy az ügy tárgyalásánál a képviselőház azon tagjai közül, a kik a kiállítási ügygyei gyakorlatilag foglalkoztak, nem ebrnűr 12. 18S3. szólalt föl senki és nem mutatott rá arra, hogy bizony az előttünk fekvő törvényjavaslathoz és annak számításaihoz igen sok szó fér. T. ház! Egészen eltekintve a financiális sikertől, a kiállítás rendezésének módja igen természetesen és szükségszerűleg bureaucraticus lesz, ha a kormány veszi kezébe. Az állam pénzét kezelik, az alkalmazandó államhivatalnokok felelőssége minden intézkedéshez hozzá van kötve. Tehát csak igen nagy óvatossággal és tapogatózással fognak eljárni. Mindenesetre a legszigorúbban megtartják a formákat, nehogy valamikép megtámadtassanak. T. ház! Ily bureaucraticus eljárás gyakoroltathatik aránylag jól is, ruszul is. Voltam tanuja, hogy roszul gyakoroltatott. Nem teszem fel, hogy ez meg fog történni. Felteszem, hogy jól fog ez alkalommal gyakoroltatni. Mindamellett hátrányosnak tartom a bureaucraticas eljárás egész jellegét. Az ügy körül czélba vett eljárás megbirálásánál nemcsak a törvényjavaslat szövegére, hanem főleg az indokolásra is kell tekintettel lenni. A mi az indokolást illeti, én igen jól tudom és kimutathatnám, hogy honnan lett az összeszedve. Nem szemrehányáskép mondom, mert helyes, hogy a létező előmunkálatok és számítások a kellő kritikával felhasználtassanak. Egy kissé jobb stylizátiót azonban megérdemelt volna az országgyűlés. A mi az indokolásban a kiállítás idejének meghatározásáról mondatik, azzal teljesenegyetértek. Elfogadom azt is, hogy általános jellegű legyen, hogy a közoktatást és a művészetet felkarolja, mint Thaly képviselő ur már kiemelte, azt is, hogy nem nemzetközi, hanem országos jellegű legyen, bizonyos kivételekkel, melyek az indokolásban jelezve vannak. De azzal, hogy a kiállítást az illetékes szakerők közreműködésével a földmívelés- iparés kereskedelemügyi minister rendezi, csak feltételesen érthetek egyet. Természetes, hogy ezen ressort vezetője, a kiállítási ügy legfelsőbb őre, hogy kell befolyással birnia a dologra és pedig döntő befolyással. De hogy a kiállítás rendezése és vezetése a szakminister teendői közé tartózhassák: azt helyesnek el nem ismerhetem. Á t. minister urnak oly számos és oly fontos feladatai vannak, hogy én nem óhajtom, hogy ő egy ily vállalat által, a mely bizonyos időhöz van kötve, a mely igen nagy erélyt és figyelmet kíván, általános feladataitól elvonassék. Ep igy megvallom, hogy én azzal, a mi a bizottságra mondatik, egyet nem értek. Egy kiállítás szervezésénél nem hosszú tanácskozásokra, van főleg szükség, hanem gyors, erélyes cselekvésre. Hasonlít egy kiállítás szervezése némileg a hadviseléshez, a hol kell ugyan Generalstabnak lenni, de egy erős és gyorsan határozó akaratnak is. Itt is kell lenni valakinek, a ki nem gondol egyébbel mint a kiállítással s a kinek bizonyos idő alatt ez kizárólagos feladata. Én igen jól tudom t. ház,