Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-187
100 187. országos ftlés február 12. 1883. Később azonban kimentem a folyosóra és fölszólítottam Istóczy és Ineze képviselő urakat, hogy miért engedik magukat házszabályok adta jogaikban korlátoztatni. Erre bementünk és alig hogy bementünk, megkezdődött a tanácskozás s az elnök ismét intett, hogy mindhárman vonuljunk a mellékterembe. Én kimentem, mert azt hittem, hogy feszélyezve lesznek az illető urak előttem, mint szerkesztő előtt a szavazásnál. Hát kimentem, de egyszer csak veszem észre, hogy félóráig tartó titkos tanácskozást folytatnak. En visszamentem és kötelességemnek ismertem kijelenteni, liogy tiltakozom az ilyen eljárás ellen 5 mert a házszabályok 98. §-a világosan kimondja minden bizottságra nézve, kivéve kettőt, de a mentelmi bizottság nem tartozik ezek közé, hogy „ezen bizottságok ülései a képviselőkre nézve nyilvánosak és épen ezért üléseik ideje a képviselőház táblájára kifüggesztendő". Ugyancsak a házszabályok 119. §-a megerősíti ezt, midőn azt mondja, hogy „az osztályok, valamint a központi és különbizottságok ülései a ház tagjaira nézve nyilvánosak". Én egyúttal kijelentettem azt, hogy ez ügyet felszólalás tárgyává fogom tenni és a háznak tudomására fogom hozni. S ezt megtévén, kérem az elnök urat: figyelmeztesse a mentelmi bizottság elnökét, hogy az nem vármegyei közigazgatási bizottság, hol a főispáni önkény uralkodik, (Elérik helyeslés a szélső baloldalon) hanem ő itt e házban csak ugyanazon jogokkal ül és ugyanazon jogai vannak, mint énnekem, Czegléd város képviselőjének. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! (Bálijuk!) Én azt hiszem, hogy e tekintetben mindenesetre szükséges, hogyhogy az illető bizottpág részéről is nyilatkozat történjék a felszólalás tárgyát képező ügyben. Nem lévén jelen a bizottság elnöke, azt hiszem, majd talán az ügy bejelentése alkalmával fogja a házat felvilágosítani, hogy esetleg a ház e tekintetben mintegy utasítást adhasson a bizottságoknak a jövőre nézve, ha veknii olyas történt volna, a mi a képviselők jogait sérti. (Helyeslés jobbfelől. Felkiáltások a szélső baloldalon: A házszabályok világosan szólnak!) Mindenesetre meg kell hallgatni a bizottságot, hogy részéről miért követ tetett ez az eljárás. (Helyeslés.) [ T. ház! Következik most a napirend: a gazdasági bizottság 323. szám alatti jelentése a képviselőháznak 1883, évi február havi költségvetésről. Tibád Antal jegyző (olvassa a ház f. évi február hóra vonathozó költségvetési előirányzatát s a január havi kiadásokról szóló kimutatást). Elnök: A pénztári maradványra nézve észrevétel nem lévén, az tudomásul vétetik és az elnökség a költségvetési előirányzatban foglalt 250,791 írtnak folyóvá tételére meghatalmaztatik. Következik a vadászatról szóló | törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Tibád Antal jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e végszövegezésében is a felolvasott törvényjavaslatot t igen vagy nem ? (Igen! Nem !) Kérem azon t. képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház elfogadja a törvényjavaslatot és alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházzal közöltetni határoztatik. Következik az ország szent koronája egy őrének megválasztásáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Tibád Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Azt hiszem.kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat végszövegezésében elfogadtatik és az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházzal közöltetni határoztatik. Következik a pénzügyi bizottság 305. számú jelentése az 1885. évben Budapesten tartandó országos általános kiállításról szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni, (Felolvasottnak tekintjük!) igy az általános vitatkozást megnyitom, melyben az első szó a bizottság előadóját illeti. Hegedűs Sándor előadó: T. képviselőház ! Iparosaink körében már rég indult meg mozgalom, mely országos iparkiállítást akart tervezni Budapesten. Ez a mozgalom nemcsak meddő nem maradt, de egyszersmind tüzetes előkészületeket és tanulmányokat hozott létre, melyeknek előmozdításához, illetőleg a czélnak létesítéséhez Budapest főváros is késznek nyilatkozott hozzájárulni. Minthogy azonban a fővárosban már húsz éve kiállítás nem volt, azóta az ország ipara és földmívelési termelése haladásának méltó feltüntetésére s az egész ügynek tervszerű előkészítésére mindenesetre leghivatottabbiiak lehet tekinteni a fölomívelés-, ipar- és kereskedelmi ministeriumot s igy ugy a közgazdasági mint, a pénzügyi bizottság, melyekhez e törvényj avaslat előleges tárgyalás végett utasítva volt, csak helyeselte a kormány azon felfogását, hogy e mozgalomnak élére állt s az ügynek szervezését kezébe vette. Mert bármily szempontból vizsgáljunk egy országos kiállítást, bármily jelentőséget tulajdonítsunk annak, tagadhatatlan, hogy áz fontosságban, kihatásában, valamint bírálati szempontokból is lényegesen nyer azáltal, ha tervszerűen és a kormány vezetése alatt létesíttetik. Különösen nyer fontosságla,n annál a körülménynél fogva, hogy az az ország fővárosában terveztetik, mert ugy a külföldi, mint a hazai közönség méltán magasabb
