Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-168

yo 1CS. or zágos iiléä jannár 18. 1883. detnek, a mint a törvény által rendeltetik, hogy beküldessék. De hivatkozom e tekintetben a takarékpénztárakkal összeköttetésben levő sok képviselő úrra is, a kik nagyon jól tudják, hogy ez intézetek havi kimutatásaikat csakugyan beterjesztik s ha mégis vannak, a melyek a törvény ezen rendeletének nem felelnek meg, ez csak vagy az intézetek rendetlensége, vagy a hivatalos közegek hanyagsága, vagy elnézése folytán történhetik meg, de a törvény értelmében ez a gyakorlat csakugyan megvan. (Igaz! TJgy van! jobb felöl.) Es ha t. ház, ezen gyakorlat ma is fennáll, akkor méltóztassék megengedni: ha ez megszűnik, ha nem minden hóra, hanem csak három havonként tartoznak kimutatásaikat beküldeni, ez által új' munka nem háramlik az intézetekre, sőt inkább könnyebbség rájuk nézve, hogy kimutatásaikat három hóra együttesen terjeszthetik be. Végre áttérve arra a kérdésre, hogy az intézeteknél egyesek által elhelyezett betétek adója tudassék be a választási jog gyakorolhatására szükséges qualificatióba: én részemről kérem a t. házat, ne méltóztassék ugy mellékesen egy adótörvénynél a választási törvényt módosítani akarni, mert egészen más természetű az egyik és a másik. (Igaz!TJgy van! jobbfelöl.) Ugyanis a takarékpénztárakba senki sem köteles a saját neve alatt betétet elhelyezni, de elhelyezheti akárkinek a nevére s igy a betétek ellenőrzése vajmi nehéz lenne, de megtörténhetnék azon visszaélés is, hogy egy ember akár 10—20 —100 ember nevére tehetne be kisebb-nagyobb összegeket azon idŐT*e, mig a választás gyakoroltatik, hogy ez által megszerezze nekik a választóképességet. Csak ezen egyetlenegy visszaélésre vagyok bátor a t. ház figyelmét felhívni. (Helyeslés jobbfelöl.) De t. ház, meg kell még jegyeznem, hogy vannak ugyan egyes adónemek, melyek a választásrajogosultságot adnak, de vannak másfelől olyan jövedelmek is, melyek választásra jogosultságot nem adnak. így például lehet valakinek 100 ezer forintja értékpapírokban, ha azon papírok adómentesek, azok birtokosa azok alapján választási jogot nem gyakorolhat. Ezen törvényjavaslatban tehát az eddigi állapothoz képest semmiféle sérelem sem foglaltatik ezen intézetekkel szemben, mert az 1875. évi XXII. t.-cz. ezen takarékpénztári bevételeket adómenteseknek jelentvén ki, azok alapján tényleg ma sem lehet választási jogot gyakorolni. Azzal, a mi most szándékoltatik, fentartjuk az eddigi gyakorlatot, azért kérem a t. házat, méltóztassék a szakaszt elfogadni. (Elénk helyeslés jobbbfelől.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 2. §-ra vonatkozólag két módosítvány adatott be; az egyik módosítványmagát a szöveget támadja meg, t. i. az a) és b) pontot, a | másik pedig a szakasz végére kivan helyeztetni egy új szöveget. A bevezetés nem . támadtatván meg, azt hiszem, az megszavaztatik. {Helyeslés.) A másik kérdés az lesz: elfogadja-e a ház az a) és b) pontokat a Lázár Ádám módosításával szemben? Azután következik szavazásra Ferenczy képviselő módosítása. Mielőtt a kérdéseket feltenném, még egyszer fel fognak olvastatni a módosítványok. Fény vessy Ferencz j egyzö (olvassa Lázár Ádám és Ferenczy Miklós módosításait). Elnök: T. ház! A bevezető sorok nem támadtatván meg, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Kérdem mármost, elfogadj a-e a ház az a) és b) pontokat Lázár Ádám képviselő ur módosítványával szemben ? (Elfogadjuk! Nem fogadjuk!) Kérem azokat, a kik az eredeti szöveget elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.)Á ház többsége elfogadja és igy Lázár Ádám képviselő ur módosítványa elesett. Kérdem már most, elfogadja-e a ház, a Ferenczy Miklós képviselő ur által beadott pótlást? A kik elfogadják, r

azokat kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el és igy a szöveg teljesen marad. Tibád Antal jegyző (olvassa a 4. szakaszt.) Lázár Ádám: T. ház! Miután a 3. szakasz elfogadása által a takarékbetétek tulajdonosai nemcsak pénzüktől, hanem az ezzel összekötött jog javadalmától is megfosztatnak, itt ezen 4. szakaszban abból indulván ki, hogy a pénzügyminister, miután a betevők nem vallották be jövedelmüket és igy hivatalos utón az nem volt tisztába hozható, most arról lemondva, ezen kutató és zaklató eljárást a pénzintézetek nyakába hárítja, azokat teszi felelőssé azon adó helyességeért. Valóban megfoghatatlan, hogy ha pénzügyi nton az egyes betétek tulajdonosai nem birathattak arra, hogy hitelesen bevallják betéteiket, sem pedig a pénzügyi közegek utján nem sikerült ezt kipuhatolni, a pénzügyminister ur a kevesebb bizalomból indulva, ezt a takarékintézetekre bizza, a kik, hogy jobban fogják azt megtenni, azt inkább reméli. Azonban a kevesebb bizalomnál fogva ezen szakasz azt mondja, hogy a kimutatásban foglalt adatok helyességeért nemcsak felelősek az intézetek, hanem a kir. adófelügyelő fel van jogosítva arra, hogy ezen adatok helyes vagy helytelen voltát a kimutatásnak az intézet könyveivel vagy feljegyzéseivel való összehasonlítása utján megállapíthassa, illetőleg kiküldött közege által megállapittathassa. T. ház, ez nem egyéb egy valódi kutató, kémkedő rendszer inaugnrálásánál. Ez által a mit eddig nem mert tenni a pénzügyminister ur, minden hatalmi érzete daczára, hogy az egyes birtokosok könyveit kutassa, azt ezen az utón a pénzintézetekre áthárítva akarja megkísérteni. Azonban, hogy az mennyire felel meg ép a fennálló törvények-