Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-168

168 urszásros ülés jllaiüir 18. 18S8. 89 fizetés által nem fogunk nekik az eddiginél több munkát okozni. E szakaszban contradistinctio van téve. A tőkéhez csatolt kamatokra nézve az a rendelkezés van benne, melyet a képviselő ur kivan, vagyis a félév eltelte után egy hónap van adva arra, hogy a tőkésített kamatok kimutattassanak s utánuk az adó lerovassék. A második intézkedés, a mire a képviselő ur, ugy látszik, nem figyelt, az, bogy az évnegyedenkinti fizetés nem a takarékpénztáraknál megmaradt, hanem a,tényleg kiszámított és kifizetett kamat után van elrendelve, mert nincsen intézet, mely kifizessen olyasmit, a mit ki nem számít. Nem új munkát akarunk tehát, hanem kívánjuk, hogy a tényleg megtörtént kiszámítás alapján eszközlendő kifizetések után járó adó fizettessék be, erre nézve is természetesen terminus adatván nekik. Tehát nemcsak hogy formaliter nem kívánunk új munkát — mert akkor igaza lenne a képviselő urnak — sőt formaliter kevesebb munkát kívánunk, mert a havonkinti kimutatás helyett évnegyedenkint kívánunk. S e tekintetben bocsásson meg a t. képviselő ur, de a havonként való kimutatásra nem tudom honnan vette az adatokat. Én annyit tudok, hogy a főváros összes pénzintézetei nemcsak hogy havonkint képesek kimutatásokat adni, hanem oly hiteleseket, hogy a fővárosi statistikai hivatal közleményeiben mindig a legnagyobb részletességgel, tabellákban pontosan meg szoktak jelenni. Ha ezeknek a nagy forgalmú és óriási üzletet folytató pénzintézeteknek ez eddig nem képezett akadályt, hogy e czímen egyátalán csak panaszkodtak volna is, abban az esetben az évnegyedes kimutatás, tehát az, a mely a munkát kétharmadával csökkenti, azt hiszem, nem fog újabb teherként tekintetni, sőt ellenkezőleg könnyebbülésnek fog vétetni. A mi a másik kérdést illeti, arra nézve kénytelen vagyok fentartani azon állításomat, hogy ilyen dispositió, a mennyiben a t. képviselő urak szükségesnek tartanák, nézetem szerint ezen törvényjavaslatba semmi esetre nem való. Ez adótörvényjavaslat s a választási joggal semmiféle összeköttetésben nincs és méltóztatik e tekintetben egy kis tévedésben lenni a törvény végrehajtásának természete iránt. Mert a törvény végrehajtásánál nem arról van szó, hogy az arra szükséges adatokat melyik ministerium szolgáltatja. Mert természetes dolog, hogy igen sok törvény végrehajtásához különböző ministeriumok lényeges közreműködése szükséges. Az adatokat szolgáltatja az igazságügyi ministerium a belügyministeriumnak, a belügyministerium szolgáltatja a pénzügyministeriumnak, a pénzügyministerium a belügyministeriumnak — de azért a végrehajtás maga, a dolog természete szerint, a felelős szakministerre van bízva és ennek következtében ez a törvény, a melynek végrehajtásában csakugyan KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. IX. KÖTET. más nem illetékes, mint a pénzügyinmister, nem oly természetű, hogy abban a választói jog módosítására, vagy annak érvényesítésére vonatkozó határozatokat kellene felvenni. Kérem a t. házat, méltóztassék mind a két módosítást mellőzni. (Helyeslés jobb felől.) Lükő Géza: T. ház! A t. előadó ur szándékosan ignorálja és mellőzi azt a tényt, a mit tagadásba venni nem lehet, hogy a takarékpénztárak igenis készítenek havonkinti, készítenek igenis félévi kimutatásokat és nem készítenek három havi évnegyedes kimutatásokat. És ha ezt nem ignoráljuk, a mint nem is lehet: akkor kétségtelen az, hogy midőn ő azt mondja, hogy formaliter uj munka az intézetektől nem kívántatik, alaptalan állítást tett. A mi pedig azt illeti, hogy Ferenczy Miklós t, képviselőtársam módosítása el ne fogadtassák azért, mert a törvény végrehajtása nem a pénzügyministerre tartozik, én azon nézetben vagyok, hogy a küldöttségek, melyek a szavazók összeírása végett évenként működnek, tisztán, egyedül az adóhivatalok kimutatása alapján járnak el és a mint az adóhivatalok kimutatása szerint megállapítják a mértéket, a szerint iratik valaki a szavazók közé, vagv hajryatik ki az illető. Ez igen természetes és méltányos, hogy ha valaki viseli a terhet, akkor részesüljön a megfelelő jogban is. Meglehet, hogy egy-két forint hiányzik épen ahhoz, hogy az illető a választói képességet megnyerhesse és ezen 1—2 frt a takarékpénztári adó kimutatása alapján hozzászámittatván a mostani adójához, meg fogja ütni a mértéket. De ha ezt el nem akarja fogadni a t. előadó ur, avval csak azt árulja el, hogy semmi czíni alatt nem akar hozzájárulni a jogos választóképességgel birok szaporításához ; a takarékosokat büntetni akarja, de nem meri kimondani. Pártolom ugy Lázár Ádám, mint Ferenczy Miklós képviselőtársaim módosítását. (Helyeslés a szélső balon.) Gr. Szapáry Gyula pónziigyminister: T. ház! Az állíttatott a vita folyamán, hogy a törvényjavaslat ezen szakasza hibás azért, mert ellenkezik sok intézetnek meglévő és helybenhagyott alapszabályaival. T. ház! Én azt hiszem, bogy ha törvény alkottatik, nem lehet tekintettel lenni, hogy egyes alapszabályok figyelembe vétessenek, hanem mérvadónak kell leírni a törvénynek és ahhoz kell idomítani az egyes intézeteknek alapszabályaikat. Az mondatott egyrészt, hogy nincs szokásban a takarékpénztáraknál havi kimutatásokat beszolgáltatni és hogy ezen intézkedés által uj munka hárittatnék az intézetekre. Megjegyzem először, bogy nekem magamnak is volt kötelességszerűleg alkalmain meggyőződni arról, hogy ily kimutatások az intézetek által bekül12