Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-168

168 urszásros ülés jllaiüir 18. 18S8. 89 fizetés által nem fogunk nekik az eddiginél több munkát okozni. E szakaszban contradistinctio van téve. A tőkéhez csatolt kamatokra nézve az a ren­delkezés van benne, melyet a képviselő ur kivan, vagyis a félév eltelte után egy hónap van adva arra, hogy a tőkésített kamatok kimutattassanak s utánuk az adó lerovassék. A második intézkedés, a mire a képviselő ur, ugy látszik, nem figyelt, az, bogy az évnegyedenkinti fizetés nem a takarék­pénztáraknál megmaradt, hanem a,tényleg kiszá­mított és kifizetett kamat után van elrendelve, mert nincsen intézet, mely kifizessen olyasmit, a mit ki nem számít. Nem új munkát akarunk tehát, ha­nem kívánjuk, hogy a tényleg megtörtént kiszá­mítás alapján eszközlendő kifizetések után járó adó fizettessék be, erre nézve is természetesen ter­minus adatván nekik. Tehát nemcsak hogy forma­liter nem kívánunk új munkát — mert akkor igaza lenne a képviselő urnak — sőt formaliter kevesebb munkát kívánunk, mert a havonkinti ki­mutatás helyett évnegyedenkint kívánunk. S e tekintetben bocsásson meg a t. képviselő ur, de a havonként való kimutatásra nem tudom honnan vette az adatokat. Én annyit tudok, hogy a főváros összes pénzintézetei nemcsak hogy havon­kint képesek kimutatásokat adni, hanem oly hite­leseket, hogy a fővárosi statistikai hivatal közle­ményeiben mindig a legnagyobb részletességgel, tabellákban pontosan meg szoktak jelenni. Ha ezeknek a nagy forgalmú és óriási üzletet folytató pénzintézeteknek ez eddig nem képezett akadályt, hogy e czímen egyátalán csak panasz­kodtak volna is, abban az esetben az évnegyedes kimutatás, tehát az, a mely a munkát kétharma­dával csökkenti, azt hiszem, nem fog újabb teher­ként tekintetni, sőt ellenkezőleg könnyebbülésnek fog vétetni. A mi a másik kérdést illeti, arra nézve kény­telen vagyok fentartani azon állításomat, hogy ilyen dispositió, a mennyiben a t. képviselő urak szükségesnek tartanák, nézetem szerint ezen tör­vényjavaslatba semmi esetre nem való. Ez adótörvényjavaslat s a választási joggal semmiféle összeköttetésben nincs és méltóztatik e tekintetben egy kis tévedésben lenni a törvény végrehajtásának természete iránt. Mert a törvény végrehajtásánál nem arról van szó, hogy az arra szükséges adatokat melyik ministerium szolgál­tatja. Mert természetes dolog, hogy igen sok tör­vény végrehajtásához különböző ministeriumok lényeges közreműködése szükséges. Az adatokat szolgáltatja az igazságügyi ministerium a belügy­ministeriumnak, a belügyministerium szolgáltatja a pénzügyministeriumnak, a pénzügyministerium a belügyministeriumnak — de azért a végrehajtás maga, a dolog természete szerint, a felelős szak­ministerre van bízva és ennek következtében ez a törvény, a melynek végrehajtásában csakugyan KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. IX. KÖTET. más nem illetékes, mint a pénzügyinmister, nem oly természetű, hogy abban a választói jog módosítá­sára, vagy annak érvényesítésére vonatkozó hatá­rozatokat kellene felvenni. Kérem a t. házat, mél­tóztassék mind a két módosítást mellőzni. (Helyes­lés jobb felől.) Lükő Géza: T. ház! A t. előadó ur szándé­kosan ignorálja és mellőzi azt a tényt, a mit taga­dásba venni nem lehet, hogy a takarékpénztárak igenis készítenek havonkinti, készítenek igenis félévi kimutatásokat és nem készítenek három havi évnegyedes kimutatásokat. És ha ezt nem igno­ráljuk, a mint nem is lehet: akkor kétségtelen az, hogy midőn ő azt mondja, hogy formaliter uj munka az intézetektől nem kívántatik, alaptalan állítást tett. A mi pedig azt illeti, hogy Ferenczy Miklós t, képviselőtársam módosítása el ne fogadtassák azért, mert a törvény végrehajtása nem a pénzügy­ministerre tartozik, én azon nézetben vagyok, hogy a küldöttségek, melyek a szavazók összeírása vé­gett évenként működnek, tisztán, egyedül az adó­hivatalok kimutatása alapján járnak el és a mint az adóhivatalok kimutatása szerint megállapítják a mértéket, a szerint iratik valaki a szavazók közé, vagv hajryatik ki az illető. Ez igen természetes és méltányos, hogy ha valaki viseli a terhet, akkor részesüljön a megfelelő jogban is. Meglehet, hogy egy-két forint hiányzik épen ahhoz, hogy az illető a választói képességet megnyerhesse és ezen 1—2 frt a takarékpénztári adó kimutatása alapján hozzászámittatván a mostani adójához, meg fogja ütni a mértéket. De ha ezt el nem akarja fogadni a t. előadó ur, avval csak azt árulja el, hogy semmi czíni alatt nem akar hozzájárulni a jogos választóképességgel birok szaporításához ; a taka­rékosokat büntetni akarja, de nem meri kimon­dani. Pártolom ugy Lázár Ádám, mint Ferenczy Miklós képviselőtársaim módosítását. (Helyeslés a szélső balon.) Gr. Szapáry Gyula pónziigyminister: T. ház! Az állíttatott a vita folyamán, hogy a tör­vényjavaslat ezen szakasza hibás azért, mert ellen­kezik sok intézetnek meglévő és helybenhagyott alapszabályaival. T. ház! Én azt hiszem, bogy ha törvény al­kottatik, nem lehet tekintettel lenni, hogy egyes alapszabályok figyelembe vétessenek, hanem mérv­adónak kell leírni a törvénynek és ahhoz kell ido­mítani az egyes intézeteknek alapszabályaikat. Az mondatott egyrészt, hogy nincs szokásban a takarékpénztáraknál havi kimutatásokat beszol­gáltatni és hogy ezen intézkedés által uj munka hárittatnék az intézetekre. Megjegyzem először, bogy nekem magamnak is volt kötelességszerűleg alkalmain meggyőződni arról, hogy ily kimutatások az intézetek által bekül­12

Next

/
Thumbnails
Contents