Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-168

88 168. orssigos ülés jatmíir 18. 188", nem divatos ; de nemcsak a takarékpénztári'pénzintézeteknél, a melyek betéteket fogadnak el, de tekintsék önök akár a földhitelintézeteket. Ezek is félévenkint veszik be és a záloglevél-tulajdonosoknak félévenként fizetnek kamatot. Az állam maga rendesen félévenként fizeti adósságai után a járadékot. A legtöbb takarékpénztár a kamatokat félévenként számítja ki és csatolja a tőkéhez. Kétféle betét van: egyik rész olyan, melytől a kamat a félév lejárta előtt kivétetik, a másik rész olyan, melyhez hozzá csatoltatik a kamat, vagy pedig a tőketulajdonosoknak mint félévi járadéka rendes határidőben, a félév után következő hónap 16-án kifizettetik. Ha a kimutatást a pénzintézet évnegyedenként teszi, a kamatot nem félévenként kell kiszámítani, hanem évnegyedenként. Rendszeresen vezetett pénzintézeteknél meg kell hogy legyen a kamatelőirányzat. Ez eddig történt félévekre, jövőre kellene negyedévekre. Es igy kellene az intézetnek oly számításokat tenni, melyekre szüksége nincs, oly kamatszámításokat, melyek tisztán az adó érdekében lennének végrehajtandók, de az intézet könyveiben elszámolanclók nem lennének. S miután az intézet könyveiben félévenként számoltatnak el a kamatok, miként fogják a pénzügyi közegek a pontos számítást ellenőrizni? Az ellenőrző közeg 4 vagy 5 ezer betevő után a negyedévi kamatot ki fogja számítani? Ha ellenőrizni akarják, nem lehetetlenné, hanem lehetővé kell tenni az ellenőrzést. Én részemről pártolom Lázár képviselőtársam indítványát, mert az az államnak semmi kárt nem okoz, hogy félévenként számíttatnak ki a kamatok és azután készíti meg a pénzintézet a kimutatást, mig ellenkezőleg nem vezetne jóra s az államnak nincs érdekében, hogy negyedévenként készíttessenek akimutatások, mert a könyvekben az ellenőrzés kellő módon keresztül nem vitetik, de a könyveken kívül történő számításokra az ellenőrzés nagyon is hiányos lehet csak. Nem osztom a t. előadó ur azon mondását sem, hogy a pénzintézetekre nézve hozhat a törvényhozás akármilyen törvényeket, tehát hozzunk is. Lehet hoznia, elismerem, de nem csak azt kell megfontolnunk, ho"y mit lehet, hanem hogy mit észszerű tennünk. És vájjon észszerű oly intézkedéseket foglalni egy mellékes törvénybe, melyek ellenőrzése nem esik a pénzintézetek jogos hatósága, a kereskedelmi bíróság alá? ezélszeríí-e olyan intézkedéseket tenni, melyek alapszabály-változtatásokat vonnak maguk után. Nem, már csak azért sem, mert a bizalmat csökkenti és a czég irományait a birósági nyilvántartásban túlnagy számúra tévén, sem a felek, sem a bíróság által könnyen nem ellenőrizhetők. Azt mondja a t. előadó ur, hogy a törvényben lévő intézkedés jogosult, mert a 3 7,,-es illetéket havonkint kellett volna a pénzintézeteknek befizetni. Tekintsenek végig az országban, szerezzék be az adatokat és meg fognak győződni önök, hogy a törvénynek intézkedése annyira félszeg volt, hogy alig van vidéki pénzintézet, a mely havonként beszolgáltatta volna, mert legnagyobb részt fél- vagy egész évenként hajtattak be. Meg lehet róla győződve a t. pénzügyminister ur, hogy megtörtént a törvény életbelépte után, hogy éveken keresztül nem láttak az illetékes közegek az után, hogy azt behajtsák és csak későn vették észre, hogy a törvényben micsoda intézkedés foglaltatik. A pénzügyi igazgatóságok közegei tehát csak ezután hajtatták be azt. Épen azért, mert havonként kéretett annak beszolgáltatása, a mi havonként ki nem számíttatott, most pedig törvény által negyedévenként kéretik azon kamat beszolgáltatása, a mely negyedévenként a pénzintézetek által ki nem. számíttatott, nem tudom a törvényjavaslatot ezen szövegezésben elfogadni és mert az államra nézve hátránynyal nem jár, de a pénzintézetekre és abetevőkre előnyös, a tiszta áttekintést megkönnyíti, pártolom Lázár Ádám határozati javaslatát. Hasonlag elfogadom Ferenczy képviselőtársam indítványát, mert ha valaki a terhet viseli, jogos, hogy azon terhek után, ha már el van fogadva a virilismus, a census intézménye, a politikai jogokat is gyakorolja. Ez annál szükségesebb, mert a földtehermentesítési kötvények szelvénye után fizetett adó nem szokott beszámíttatni. Nem fogadhatom el az előadó ur azon érvelését, hogy az indítvány elutasítandó, mert a törvényjaváslato" a pénzügyminister hajtja végre. A mi az adózás tekintetében az adólajstromok szerkesztését illeti, a miről Ferenczy képviselőtársam indítványa szól, a pénzügyi közegek végzik. Ha pedig a választók lajstromának összeírása szükséges szintén az adókönyvekből s az adólajstromokból derül ki, hogy ki mennyi adót fizet és hogy a választók lajstromába felvehető-e vagy nem. Minthogy pedig az egyesek adójának kivetésénél és a politikai jogok gyakorlatánál az adó beszámításánál tisztán pénzügyi közegek járnak el és ezen törvényeket a pénzügyminister hajtja végre s minthogy a pénzügyi közegek kimutatásaiból a közigazgatási forumok által kiküldött bizottságok működése mellett állíttatik össze a lajstrom, pártolom Ferenczy képviselőtársam indítványát s kérem a t. házat, méltóztassék azt elfogadni. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Hegedűs Sándor előadó: Bocsánatot kérek Ugron Gábor képviselő úrtól, de azt hiszem, nem méltatta a 3. §-í kellő figyelemre, mert különben nem mondotta volna azt, hogy új számításokat követelünk ezen adó és új munkát kívánunk a pénzintézetektől ezen törvényjavaslat alapján. Bizonyosan nem argumentált volna ugy, hogy mert a pénzintézetek csak félévenként számítják ki a kamatokat s írják a tőkéhez, vagy fizetik ki, ennek következtében csak a félévenkint való adó-