Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-167

167. orfrág»» ülés január 17.1883. 75 viselő nr egyszersmind azt mondja, hogy nagy következetlenség az, hogy egyfelől a napszámosoknak egy törvényjavaslatban adómentességet adnak, másfelől itten a szegény munkásoknak takarék-betéteit megadóztatják. Én ebben következetlenséget nem látok, mert a napszámosoknak adója nem jövedelem, nem vagyon után van kiróva, hanem a hol semmi vagyon nincs is, ott is szedetik. (Élénk derültség balfelöl.) Mondom, a hol semmi vagyon és semmi jövedelem nincs is. Hogyha egyes mondatokat méltóztatnak közbe kiáltani, akkor ez természetesen furcsának tűnik fel. Én az előző mondatokban annak adtam kifejezést, hogy eddig a munkásokat is megadóztattuk és azt mondtam, hogy Győry t. képviselő ur okoskodása nem áll, hogy ezen adó elengedése és a takarékbetétek megadóztatása közt ellentét lenne, mert ezen adó súlyosodik arra, a hol a vagyonnak, illetőleg a jövedelemnek, bármely csekély, de mégis bizonyos mértéke nyilvánul, a napszámos-adó pedig egyszerűen, tekintet nélkül arra, van-e az illetőnek jövedelme, magára a napszámosokra nehezedik. (Közbeszólás a szélső balon: Az is keres!) Annak meg kell keresni azt, de ennek bekövetkezését az adó nem vizsgálja. Ha tehát a napszámosok adója megszűnik és behozatik a betétek jövedelme utáni adó, ebben, azt hiszem, ellenmondás nincs. (Helyeslés jobbfelöl.) A vidéki intézetek helyzetének magyarázásával is különbözőleg jártak el a t. képviselő urak. Mert némelyik, igy például Győry t. képviselő ur a legtöbbnek helyzetét úgy tűntette fel, hogy ezek képesek a betét után szedni az adót. Már pedig Gaal Jenő t. képviselő ur hosszasan épen azt magyarázta nekünk, hogy épen a vidéki intézetek nem lesznek képesek, hanem azoktól visszavonul a betét egészen és azt a sajátságos, szerintem nem egészen indokolható kifejezést használta, hogy a betevő látván, hogy pénze nem jövedelmez semmit, visszavonja betétét. Azt hiszem, hogy ha 10°/° levonatik a jövedelemből, nem semmimarad, hanem valami és hogy ez indoka nem lehet annak, hogy, mint a képviseli) ur állítá, a betevő inkább a ládafiában őrizze a pénzt, mert akkor csakugyan nem jövedelmez semmit, igy pedig még is csak jövedelmez. Azonban t. képviselőtársam egyszersmind egy vidékről adatokat hozott fel, melyek megérdemlik a vizsgálatot, mert ha az egész országra nézve a betétekre nézve speciális adatok felett nem akarunk birálatot tartani, a mint ő monda, az országban egyes vidéki példákat felvehetünk. De én nem tudom, hogy adatait az aradi intézetek tekintetében honnan merítette; mert én is kijegyeztem magamnak azt a négy intézetet, mely Aradmegyében van és hogy ne csalódjam, egyszersmind fel is olvasom: „Kereskedelmi és iparbank", „Kereskedelmi és népbank", „Aradmegyei takarékpénztár" és „Aradvidéki takarékpénztár." O ezen intézetekről azt állította, hogy azoknál be van téve 10.640,000 frt. Én nem tudom, honnan vette állítását, hanem azt állíthatom, hogy az 1881-iki mérleg szerint azoknál be van téve 5.832,000 frt, Hogy a betétek az 1882. évben megkétszereződtek volna, nem tartom valószínűnek, de ha megkétszereződtek, ez igen örvendetes jelenség, de nem lehet következtetni belőle a betétek felosztásáról egyáltalában semmit. Én nagyon jól tudom, hogy miféle szempont vezette t. képviselőtársamat akkor, mikor tudakozódott a betétek nagyságának arányairól. Külföldön, a hol a statistika sokkal tökéletesebben van művelve, igen nagy figyelmet fordítanak a kisebb betétek arányaira, de ezek egyszersmind evidentiában is tartatnak és ha t. képviselőtársam bebizonyította volna, hogy azon intézetek ngy vannak berendezve, hogy egyes apró betétekről képesek külön statistikát vezetni, hogy ezt évről évre vezetik és ha a kisebb betéteket az 50, a 100 vagy 200 frton kezdte volna: némi következtetést vonhatott volna arra nézve, hogy a szegényebb osztályok ezen adó által azon vidéken mily módon terheltetnek. 0 azonban a legkisebb betéteknek 2,000 frtos és az ezen aluliakat vette. Ez oly általános tétel, melyből azon osztály és a kisebb betevők viszonyaira következtetést vonni nem lehet. A vagyonosabb osztály is tesz be 2,000 frton aluli összegeket. Ebből tehát arra, hogy ezen adónak e tekintetben milyen hatása lesz, következtetést vonni nem lehet. Azon állítás ellen, hogy ezen intézetek a betétek után nagy kamatokat adnak, egy sajátságos okoskodással élt Helfy Ignácz és Gaal Jenő képviselő ur. Ok ugyanis azt mondották, hogy nem áll az, hogy ezen intézetek magas osztalékot adnak részvényeseiknek, mert ez nem nagyobb, mint 8%). Ok azonban nem vették tekintetbe a tényleg kiosztott kamatokat, mert meggyőződhettek volna róla, hogy az 1881-iki mérleg szerint 114 vidéki pénzintézet közül 73 és 327 közül 276 osztott ki 8*/o-nál nagyobb osztalékot. Azon okoskodást sem fogadhatom el, hogy nem szabad az eredeti befizetéseket venni a kamat kiszámításának alapjául, hanem a cursust, mert ez mindenféle üzleti viszonyokkal, a tőzsdei jegyzésekkel és az egész világ üzleti viszonyaival merőben ellenkezik. (Helyeslés jobbfelöl.) Érre t. ház, súlyt fektetek, mert még nem hallottam soha, hogy a kamatot, az osztalékot nem a névszerinti tőke, vagy a befizetett tőke, hanem a tőzsdei árfolyam, sőt, mert ezen intézetek részvényei nem is je gyeztétnek, a magánosok közti forgalomhoz képest alakult árfolyam szerint számittassék. De ha ezen sehol el nem fogadott alapra rá | megyünk is, miért emelkedtek ötszörös, hatszoros 10*