Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-166
1<>6. országos ülés jannár 16. 188%. 61 13 napig és a megtörtént interpellátió után 6 napig? A t. ministerelnökür kifogásolja azt, hogy én ezen ügyet a parlamentben szóba hoztam. T. ház! Köztudomású dolog, hogy minden oly ügyeket, hol a zsidóság van érdekelve, a zsidósággal ellentétes szempontból sem a parlamentben, sem általában véve a sajtóban nem igen szokták bolygatni. Hogy mi ennek a jelenségnek oka, azt ez úttal fejtegetni nem akarom; ugy hiszem, hogy ismeretes az mindenki előtt. Hát én kijelentem, hogy én épen ezen ne nyúlj hozzám ügyeket bolygatni tettem feladatommá és még ezen a padon ülök, ezen feladatomnak meg is fogok felelni. Meglehet, hogy némely esetben nem érek el közvetlen czélt, de más esetekben czélt érek. Elnök : Minthogy a képviselő ur maga is tudomásul vette a választ, azt hiszem, hogy a ház is tudomásul veszi. Következik a honvédelmi minister ur válasza, Lits Gyula képviselő úr interpellátiójára. Ifj. gr. Ráday Gedeon honvédelmi minister: T.ház! {Halljuk l Halljuk!) Lits képviselő urmult hó 13-án hozzám a következő interpellátiót intézte (olvassa): i. Fej érmegye törvényhatósága a katonabeszállásolásra nézve már egy évtized óta akként intézkedik, hogy a megyebeli azon községeket, melyek katonai elhelyezésre alkalmasak, három évi turnusra osztván fel, a beszállásolás terhében ezen községek csak három év elteltével részesültek. Ezen évtizedes és méltányos felosztás ellenére a gereral-commandó az 1882/83. évre előirányzott községeket azon okból, mert csak oly községeket hajlandó elfogadni, melyekben egy lovas század elhelyezhető vagy oly két községet, melyek egymástól legfeljebb 3 kilométer távolságra vannak — el nem fogadta. A megye alispánja ezen törvénytelen szándék ellen a honvédelmi ministeriumhoz felirt ugyan, de sajnos, meg nem hallgattatott s hely adatott a katonai parancsnokság önkényes kívánságának, kijelelvén egyúttal ezen év folyamára Érd és Batta községeket, melyek a megyei felosztás szerint alig 2 év előtt már katonabeszállásolással terhelve voltak. Hasonló méltatlan elbánásban részesült Bicske községe stb. Mindezekből befolyólag : 1. Kérdi, vájjon mi indította a ministeriumot arra, hogy az évtizedes — eddig a katonaság által sohasem kifogásolt beszállásolási felosztás és megállapítás ellenére — a generál-commandó egyoldalú szeszélye következtében s a megyehatóság fölterjesztése daczára az 1882/83. évre oly községeket jeleljen ki beszállásolásra, melyek évenkint az átvonuló katonaság által különben is terhelve lévén, csak két év előtt is egy éven át beszállásolásban részeltettek. 2. Szándékozik-e a t. honvédelmi minister ur késedelem nélkül intézkedni, hogy a jogtalanul terhelt Érd és Batta községekből a katonaság el — és a megyei felosztás szerint következő községekbe átvitessék, valamint a Bicske községben elhelyezett egész századnak egy része valamely szomszédos községbe átszállásoltassék. 3. Végre van-e a t. honvédelmi minister urnak szándéka és bátorsága a general-commandó hasonló egyoldalú és szeszélyes követeléseinek gátot vetni az által, hogy a helyi viszonyokról tájékozottabb megyehatósági beszállásolási tervet respectálni fogja és jövőben a katonabeszállásolást csupán az erre vonatkozó törvény keretén belül s a közteherviselés méltányos felosztásának elvei nyomán fogja elrendelni. T. ház! A helybeli főhadparancsnokság hivatalbeli elődömhöz egy átiratot intézett múlt év május havában, a melyben arról értesíti, hogy a Fehérmegyében fekvő ezred-parancsnokság és a megye közt az 1882/3-ik évre megállapítandó elhelyezést illetőleg egyezség nem jött létre azért, mert a megye négy századának elhelyezésére a következő községeket jelölte ki, u. m. Bicske és Mány, Lovasberény és Ácsa, Zámoly és Patka, Csákvár és Boglár. Miután pedig ezen községek egymástól távolabb fekszenek, mint négy kilométer, az ezred-parancsnokság ezen kijelölést nem fogadhatta el. Erre hivatalbeli elődöm újból felszólította Fehérmegyét és utasította a törvény értelmében, különös tekintettel a beszállásolási törvény f) kimutatására, a hol a férhelyekrői és a gyakorló terekről van szó, adjon be egy javaslatot, mely elfogadható. Erre Fehérmegye egy új javaslatot terjesztett elő, a melyben egy-egy század részére javaslatba hozza Bicskét és Lovasberényt, a másik két századra nézve azonban fentartja továbbra is Zámolyt és Patkát, Csákvárt és Boglárt. Miután ezen két utóbbi század részére a most említett községek ismét nem voltak elfogadhatók, Fehér megye újból utasíttatott, változtasson a kijelölésen és hozzon javaslatba más községeket. Fehér megye erre Julius hóban válaszolt hivatalbeli elődömnek és ő reá ruházta a kijelölési jogot: mondaná meg, hogy Fehér megyében mely községekben helyeztessék ell88 2 /s évre ezen lovasság. Ez t. ház az eg3^szeríí tényállás. A mi már most a t. képviselő urnak hozzám intézett kérdését illeti, van szerencsém mindenekelőtt jelezni azt, hogy az ő állítása, hogy Fehér megyében tíz év óta zavartalanul fenáll egy megállapodás a körzeti elhelyezést illetőleg, a hol az alkalmas községek három évre vannak beosztva : téves állítás, mert én az összes előiratokat átkutatva, meggyőződtem arról, hogy elődöm által az 1879. év óta semmi néven nevezendő ily körzeti *•
