Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-165
1 ö5 ersaágos ülés január Iá. 1883, 39 az eddigi eredmények után általános következtetéseket lehessen vonni és pedig már csak azon egy okból is, hogy nem áll rendelkezésünkre egyetlen egy teljes év. Mert az 1881. év csonka volt, miután a törvény csak április lén lépett hatályba; az 1882. év eredményei pedig teljesen n em fektisznek még előttünk és igy nincs a törvény hatásáról elég adat arra, hogy megbizható következtetést vonni lehessen. De még arra nézve is sok más tényező bir befolyással, hogy a törvény végrehajtása alatt különböző tényezőkben módosítás állott he, a mint bizonyos egyebek közt az, hogy két ezer és néhány százzal kevesebb községben van a ráutalás alkalmazva, a mi a törvény végrehajtása közben beállott átalakulási stádiumra mutat, ugy hogy csakugyan két csonka esztendő eredményéből biztosan következtetni nem lehet. De vannak mégis bizonyos eredmények, melyeket constatálni lehet. így egyik eredmény az, hogy zárt városokban és nyílt községekben a jövedelem növekedőben van; és egy másik eredmény, a mely szerintem sokkal fontosabb, az, hogy a zárt városokban restitutió czímén fizetett összegek nagyobbak ma, mint előbb voltak. Megengedem, hogy a mint Helfy és Horánszky képviselő urak mondották, hogy abból, miszerint 1882-ben több volt az adó, mint 1881-ben, nem az következik, hogy ezen adó növekedőben van, mert 1881-ben sok adótárgy volt még az előbbi időből. De nem áll ezen következtetés t. ház, a zárt városokban történt restitutiókra nézve, mert ez azzal, hogy készletek voltak, mikor a törvény életbe lépett, semmiféle összeköttetésben nincsen és ha tény az, a mint constatálva van az eredmény alapján, hogy a zárt városokban restitutio czímén fizetett összeg nagyobb, mint azelőtt volt, akkor az következik, hogy ezen zárt városokban az új adó nem akadályozza annyira az ezen czikkekben való kereskedést és forgalmat, mint hirdették. Ezt mindenesetre következtetni lehet. De t. ház, a kávéadóra nézve, a melyre vonatkozik a. törvényjavaslatnak egy lényeges intézkedése, nem szükséges indokolni, hogy ezen adó akkor, mikor a törvényhozás 16 arany forinttal emelte a kávé vámját, továbbra fentartassék, ezen adó megszüntetése minden körülmények közt igazságos és méltányos. A mi a többi adótárgyakat illeti, a melyekről ezen törvényjavaslat intézkedik, lássuk azon kérdést, vájjon először is a czukor oly czikk-e, mely a javasolt adóemelést elbh ja-e Tagy nem ? Méltóztassék megengedni, oly árú, melynek kereskedelmi értéke 40 és 41 frt közt váltakozik, ezen egy forintnyi adó emelést mégis csak elbírja. Elbírja annyival könynyebben, mert ezen czikkben vannak oly árhullámzások, hogy pl. ma 3 frt 45 krral olcsóbb a czukor ára, mintsem volt a múlt év végén. És ha t. ház, áll is az, hogy a fogyasztó nem élvezheti ezen adó miatt ezen árcsökkenés előnyeit, ezen állítással szemben mégis áll az, hogy oly czikknél, a mely árhullámzásnak van kitéve, könnyebben viseli ezen adót a fogyasztó, mint más árúk után. De vájjon a czukor után fizetendő adótöbblet terheli-e a fogyasztót oly nagy mértékben, hogy az elviselhetetlen terhet képezne ? Hogy egy egyénre átlag mennyi czukorfogyasztás esik, azt határozottan megmondani nem lehet, mert sokan egyáltalában nem fogyasztanak czukrot; azonban általános számítás szerint 3—4 kilogramm között váltakozik a czukormennyiség, melyet a csekélyebb vagyonú egyének fogyasztanak. De ha a nagyobb mennyiséget, a 4 kilót vesszük is, akár 4 krajczárral, mindössze 16 krt tesz a többlet, melyet a fogyasztónak átlag ezen túl fizetni kell. Már pedig ez nem olyan nagy összeg, melyet elviselhetlen tehernek lehetne mondani. (Igás! Ugy van! jobbfélől.) De azt állítják t. ház, hogy mind a czukor-, mind a sörgyártásra ártalmas ezen adó behozatala. Hogy a czukorgyártásra valami nagy befolyással nincs ezen törvényjavaslat, abból következik, hogy néhány évvel ezelőtt az összes monarchiában termelt czukornak 6 százaléka termeltetett Magyarországon. Időközben rosszabbodott ezen termelési arány néhány gyárnak bukása és szünetelése által, ma már azonban ismét felemelkedett 7 százalékra, a mi ismét nem bizonyíték arra, hogy a czukorgyártásra káros befolyással lenne ezen fogyasztási adó. (Igás! Ugy van! joblfélől.) Méltóztassanak most megengedni, hogy elmondjam, hogyan áll a dolog a sörfogyasztásnál és annak megadóztatásánál? Megengedem, hogy a sör értékéhez viszonyítva, az adóteher emelkedése nagyobb mint a czukornál; de ha meggondoljuk, hogy egy pohár sörnél az adó általi áremelkedés V 6 krajczár lesz, be kell vallanunk, hogy ez szintén nem képez túlságos nagy terhet. (Igás! Ugy van! joblfélől.) De azt mondja Helfy t. képviselő ur, hogy ezen terhet át fogják hárítani, még pedig sokkal nagyobb mértékben a termelők a fogyasztóra. Azonban az kérdés, hogy ez sikerül-e nekik és kérdés, hogy ki fogja viselni az adóemelést; mert ez mindenesetre a termelés és fogyasztás mérvétől függ és függ a concurrentiától. De ha valóban áll az, a mit Helfy t. képviselő ur mondott, hogy feltétlenül át fogják hárítani a termelők és árusok a fogyasztóra ezen terhet, akkor fölmentetik alóla a termelő s árus és nem fogja azt fizetni, a mir|
