Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-165

Sft 165. «rSKásr»s ülés ÍHIÉT 15. 1SSS. és árulja a czikkeket az adó hozzávetése nélkül és ennek két következménye van, egyik, hogy a nagyobb fontosságú kereskedésnek forgalma természetszerűleg hanyatlik és bizonyos fluctuatió áll be, a mi önhibáján kivül annak egy nagy igazságtalan anyagi sérelmet okoz; a másik pedig az, hogy azon nagyobb forgalmú kereskedő kifizetni kénytelenittetik az előbbi év eredménye szerint az egész évre kivetett adót, daezára annak, hogy forgalmát és kereskedelmét a kiskereskedők olcsóbbá tett concurrentiái csökkentették, sőt az adón felül is nagymértékben károsították. (Igaz! Igaz! lalfelöl.) A zárt és a nyilt városokban való forgalom csökkenésére vonatkozó kérdésről tüzetesebben szólni nem akarok. Helfy képviselő ur szives volt azon statisticai adatokat, a melyekre maga a bízottság is óvatosan, hogy ne mondjam, ravaszul, (Derültség) nem nagy súlyt helyezett, a maguk értékére leszállítani, (Helyeslés halfelöl) mert hiszen az nagyon kézen fekvő dolog, hogy az 1881. évi ápril-szeptemberre eső évnegyed eredményeit az 1882. év hasonló időszakával parificálni nem lehet, mert az 1881-iki adótartozást megelőzőleg ugy a közönség, mint a nyilt városok kereskedelmének nagy része ezen ezikkekkel magát bőven ellátta. (Igaz! bálfélől.) De felfogásom szerint lehetetlen is az, hogy ily rövid időtartamra vonatkozó parificatióból oly fontos következtetést vonjunk, hogy általa indokoltnak tartsuk e káros törvényjavaslat megszavazás át. E törvényjavaslatot különösen és főképen azért sem szavazom meg, mert ez a secaturáknak kimeríthetetlen bányája és forrása. (TJgg van! lalfelöl.) Nem akarom ezt részletezni, mert a törvényjavaslat maga tartalmazza azon eljárási módot, ezen állításomat igazolja, hogy a ki- és beviteli jegyzékek vezetésével, az erre vonatkozó folytonos bejelentésekkel, a bejelentések érdekében szükségessé válandó munkaerő tartásával és az ezekkel kapcsolatos kutatásokkal a kereskedőknek idő- és lélekölő munkája van, az bizonyos. Maga a törvényjavaslat e tekintetben nyíltan beszél, ezenfelül is méltán panaszkodik ez ellen mindenki és ennek jogosultságát leginkább a minister által kibocsátott azon szabályrendelet mutatja, mely a maga nemében példátlan, hogy t. i. néhány §-ból álló törvény végrehajtására egy nagy végrehajtási rendelet kelletik és ehhez járul még a pótrendelet, továbbá 60—70 minta és az az ezer meg ezer rabriea, a mely a rendeletek tárában megtalálható. Ily helyzetben t. ház, ezen törvényjavaslatot sem általános politikai okoknál fogva, sem a javaslatban rejlő hibáknál fogva nem pártolhatom és ezért ugy a magam, mint politikai elvtársaim nevében kijelentem, hogy azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. (Élénk helyeslés balfelől.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! (Halljuk!) Helfy képviselő ur, ki a törvényjavaslat elfogadása ellen legelőször szólalt fel, azon szemrehányással illette a kormányt, hogy ezen fogyasztási adó czímén már harmadszor folyamodik a törvényhozáshoz, mi bizonyíték arra, hogy az eredeti törvényjavaslat rósz volt. Én, t. képviselőház, bátor vagyok hivatkozni arra, a mit az 1881. IV. t.-cz. tárgyalásánál mondottam, hogy e törvény alkotása szükséges volt azért, mert bár a kávéadóra vonatkozólag saját hatáskörünkben intézkedhetünk ugyan, de a vám emelésére vonatkozólag csak akkor, hogy ha ahhoz a monarchia másik állama is hozzájárul, a mi azon időben bizonytalan volt és hogy a vámtarifa revisiójánáí a kávévámnak ily mérvű emelését lehetett keresztülvinni, annak részben oka az, hogy ezen törvény azon időben már életbe volt léptetve. Hogy most t. ház, midőn a kávévám újból fölemeltetett, nem méltányos ezen kávéfogyasztási adó fentartása, az ismét a dolog természetében rejlik és a mint megalkottatott az új vámtörvény, ezen most benyújtott törvényjavaslat annak csak természetes következménye. A következetlenség vádja tehát a kormányt és ennek pénzügyi politikáját, különösen a fogyasztási adóra nézve azért, mert újabban ezen javaslatot előterjesztette, nem illetheti. (Helyeslés jóbbfelől.) Mert az ezen törvényjavaslatnál most fentaríott czikkekre nézve csak az történik, hogy az eredeti adótételek, melyek az eredeti javaslatban foglaltattak, visszaállíttatni szándékoltatnak, a mi ismét következetlenséget nem képez. A t. ház tagjai emlékezni fognak arra, hogy mikor ezen adónemről első alkalommal beadatott a törvényjavaslat, sok oldalról azon ellenvetés tétetett, hogy az alig lesz végrehajtható s a törvényhozás is annyira nehéznek tartotta a végrehajtást, hogy egészen különös módon hatalmazta fel a pénzügyministert arra, hogy ha a törvénynek egyes részletes intézkedései végrehajthatók nem volnának azon időközben, mig a törvényhozás együtt nincsen, akkor intézkedjék saját hatáskörében a pénzügymiaister ezen nehézség elhárítására. T. ház! Ily nehézségek nem állottak be és a törvény végrehajtható volt oly módon, a mint azt a törvényhozás elrendelte. Voltak és léteznek ma is a végrehajtásnál bizonyos nehézségek, de ezek napról napra fogynak és a jelen törvényjavaslatban foglalt intézkedések azon nehézségek igen nagy részét jövőre elenyésztetni fogják. Én, t. ház, teljesen osztozom azok nézetében, kik azt mondják, hogy a törvény sokkal rövidebb idő óta van 'hatályban, hogysem róla