Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-165

165 országos ülés jaanír 15 18SS. m akarat és erő az ország érdekeinek oltalmazá­sára. És én rövid és szerény politikai pályámon, melyet folytattam, elég jelét adtam annak, hogy minden körülmény közt saját meggyőződésemet követve, támogattam a jelen kormány fejét is addig, mig azt hittem, hogy czélzatai és törek­vései komolyak: és meggyőződésemből loyalisau és becsületesen elhagytam akkor, mikor arról győződtem meg, hogy komoly czélzatai vagy nincsenek, vagy ha vannak, akkor azok meg­valósítására elegendő erővel nem rendelkezik. (Helyeslés a hal- és a szélső baloldalon.) Ismétlem, nem factiosus politika, hanem az ország valódi érdeke az, mi e nyilatkozatra kényszerít. De t. ház, fel kell vetni e törvényjavaslat­tal kapcsolatban még egy más kérdést is és ez az, hogy vájjon segít-e hát általában ezen foly­tonos zaklatás és számtalan aprólékos adóztatási erőlködésekről szóló törvényjavaslatok megsza­vazása az ország pénzügyi helyzetén? — No t. ház, ha mi a kormány politikájának múltjára és jelenére tekintünk és tapasztaljuk, hogy sze­münk előtt gördülvén le nemcsak a naptári, ha­nem a politikai évek is; akkor egy meggyőző­dést meríthetünk és ez az, bögy az ország terhei sokkal gyorsabban és nagyobb ütemekben foko­zódnak, mintsem hogy ezzel versenyt tarthatná­nak ezen aprólékos adótörvényjavaslaíok és se­cant erőlködések eredményei, melyek az emel­kedő terheket ki nem egyenlíthetik. (Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Ezen törvényjavas­lat, valamint az előbb megszavazott aprólékos törvényjavaslatok sem voltak soha öntudatos és tervszerű politikának kiegészítő részei; ilyen ön­tudatos, tervszerű pénzügyi politika nélkül pedig, mint ezen oldalról többször kijelentettük, újabb adóemeléshez beleegyezésünket adni politikai lelki­ismeretünk tiltja. (Helyeslés a bal- és a szélső bal­oldalon.) De t. ház, nemcsak ezen általános és pénz­ügyi politikai okoknál fogva nem szavazom meg a törvényjavaslatot, de nem szavazom meg azon súlyos és kártékony hibáknál fogva sem. melyek a törvényjavaslatban fekszenek. Nem szavazom azt meg, merte törvényjavaslat ugy, a mint van, az arányos és igazságos adózást lehetetlenné teszi, nem szavazom meg, mert a törvényjavaslat a kereskedelmet és a forgalmat csorbítja, hogy ne mondjam, öli; nem szavazom meg azért sem, mert oly secaturákkal van összekötve, melyek a többi adókezelés tekintetében ma is fennálló egyéb secaturákhoz adva, igazán eltürhetetlenekké válnak. És itt némi megelégedéssel kell consta­tálnom a pénzügyi bizottság jelentésében foglalt azon nyilatkozatot, hogy t. i. ma már a pénz­ügyi bizottság is elismeri, hogy alaposak voltak azon aggodalmak, melyek annak idejében az 1881: IV. t.-cz. tárgyalása alkalmával a kávé­adóra vonatkozólag felemiittettek, bár constatálnom kell aztán egy mást is és ez az, hogy a pénz­ügyi bizottságnak ugy jelentése, mint előadójá­nak beszéde, adós maradt nekünk azzal, hogy bebizonyítsa azon phrasist, melyre beszédem be vezető részében hivatkoztam, mely semmi egyéb, mint üres phrasis. Hegedűs Sándor: Melyik? Horánszky Nándor: Az t. i., midőn az mondatik: mert a törvényjavaslat oly ezikkekre marad érvényben, melynek forgalma sokkal köny­nyebben kitudható és igy az adó alaposabban kivethető. Ennek bebizonyításával adós maradt a t. előadó ur és azt bebizonyítani alig is lesz képes, hogy a czukorra az adókezelés és ará­nyosítás igazságosabbá tételére vonatkozólag nem ugyanazon körülmények forognak fenn, melyek fenforogtak a kávéadóra vonatkozólag s melyek­ről a jelentés coustatálja, hogy kezelésükre és igazságos voltukra nézve csakugyan alapos okok forogtak fenn. Hiszen t. ház, miről panaszkodnak s miért kérvényeznek a magyarországi keres­kedők? Ok nem kivárják az adó leszállítását, ők egész loyalitással kijelentik, hogy az adót a pénzügyi helyzetre való tekintetből nem perhor­rescálják, hanem panaszkodnak a kezelés tekin­tetében felmerülő kikerülhetetlen igazságtalansá­gok és secaturák ellen. És én őszintén meg­vallom, hogy nem kárhoztatom a kormányt, hogy ezen kezelésre vonatkozólag egy helyes és igaz­ságos megadóztatásra vonatkozó javaslatot nem tud beterjeszteni, mert ezt egyszerűen lehetetlen­nek tartom. Lehetetlennek azon egyszerű oknál fogva, mert adóvonal nélkül minden ilyen javaslat kigyógyíthatatlan betegségben szenved. Épen azért, mert a dolog igy áll és mert ugy az aránytalan, mint az igazságtalan adóz­tatás ezen ezikkekre vonatkozólag azon törvény­javaslatban még mindig fennáll és fennáll különösen két tekintet, t. i. fennáll a zártváro­rok és átalányozott városok közti igazságtalan és aránytalan adóztatás különbsége, épen azért nem fogadom el a javaslatot. Semmi kétség nincs abban, hogy az átalány szerinti adóztatás nem meríti ki egész mérvét azon adónak, mely a tény­leges fogyasztásnak megfelel, mig megfordítva, a zárt városokban minden czikk — kivévén a csem­pészettet — adóztatás alá kerül és igy a zárt és nyílt városok között kétségtelen aránytalan adóz­tatás és igazságtalanság áll fenn és fog fenn­állani, azonfelül a tapasztalat azt is mutatja, hogy nyilt városokban, hol az átalányozás szerinti adóztatás van behozva, az adó bizonyos mértéke egyezség utján vettetik ki ugy a nagyobb forga­lommal biró kereskedésre, mint kivettetik a kisebb forgalommal biró kereskedésre is: a kisebb for­galommal biró kereskedő adójának csekélységé­nél fogva azt úgyszólván a regievei elszámolja, ••

Next

/
Thumbnails
Contents