Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-165

165 országos ülés jaanír 15 18SS. m akarat és erő az ország érdekeinek oltalmazására. És én rövid és szerény politikai pályámon, melyet folytattam, elég jelét adtam annak, hogy minden körülmény közt saját meggyőződésemet követve, támogattam a jelen kormány fejét is addig, mig azt hittem, hogy czélzatai és törekvései komolyak: és meggyőződésemből loyalisau és becsületesen elhagytam akkor, mikor arról győződtem meg, hogy komoly czélzatai vagy nincsenek, vagy ha vannak, akkor azok megvalósítására elegendő erővel nem rendelkezik. (Helyeslés a hal- és a szélső baloldalon.) Ismétlem, nem factiosus politika, hanem az ország valódi érdeke az, mi e nyilatkozatra kényszerít. De t. ház, fel kell vetni e törvényjavaslattal kapcsolatban még egy más kérdést is és ez az, hogy vájjon segít-e hát általában ezen folytonos zaklatás és számtalan aprólékos adóztatási erőlködésekről szóló törvényjavaslatok megszavazása az ország pénzügyi helyzetén? — No t. ház, ha mi a kormány politikájának múltjára és jelenére tekintünk és tapasztaljuk, hogy szemünk előtt gördülvén le nemcsak a naptári, hanem a politikai évek is; akkor egy meggyőződést meríthetünk és ez az, bögy az ország terhei sokkal gyorsabban és nagyobb ütemekben fokozódnak, mintsem hogy ezzel versenyt tarthatnának ezen aprólékos adótörvényjavaslaíok és secant erőlködések eredményei, melyek az emelkedő terheket ki nem egyenlíthetik. (Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Ezen törvényjavaslat, valamint az előbb megszavazott aprólékos törvényjavaslatok sem voltak soha öntudatos és tervszerű politikának kiegészítő részei; ilyen öntudatos, tervszerű pénzügyi politika nélkül pedig, mint ezen oldalról többször kijelentettük, újabb adóemeléshez beleegyezésünket adni politikai lelkiismeretünk tiltja. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) De t. ház, nemcsak ezen általános és pénzügyi politikai okoknál fogva nem szavazom meg a törvényjavaslatot, de nem szavazom meg azon súlyos és kártékony hibáknál fogva sem. melyek a törvényjavaslatban fekszenek. Nem szavazom azt meg, merte törvényjavaslat ugy, a mint van, az arányos és igazságos adózást lehetetlenné teszi, nem szavazom meg, mert a törvényjavaslat a kereskedelmet és a forgalmat csorbítja, hogy ne mondjam, öli; nem szavazom meg azért sem, mert oly secaturákkal van összekötve, melyek a többi adókezelés tekintetében ma is fennálló egyéb secaturákhoz adva, igazán eltürhetetlenekké válnak. És itt némi megelégedéssel kell constatálnom a pénzügyi bizottság jelentésében foglalt azon nyilatkozatot, hogy t. i. ma már a pénzügyi bizottság is elismeri, hogy alaposak voltak azon aggodalmak, melyek annak idejében az 1881: IV. t.-cz. tárgyalása alkalmával a kávéadóra vonatkozólag felemiittettek, bár constatálnom kell aztán egy mást is és ez az, hogy a pénzügyi bizottságnak ugy jelentése, mint előadójának beszéde, adós maradt nekünk azzal, hogy bebizonyítsa azon phrasist, melyre beszédem be vezető részében hivatkoztam, mely semmi egyéb, mint üres phrasis. Hegedűs Sándor: Melyik? Horánszky Nándor: Az t. i., midőn az mondatik: mert a törvényjavaslat oly ezikkekre marad érvényben, melynek forgalma sokkal könynyebben kitudható és igy az adó alaposabban kivethető. Ennek bebizonyításával adós maradt a t. előadó ur és azt bebizonyítani alig is lesz képes, hogy a czukorra az adókezelés és arányosítás igazságosabbá tételére vonatkozólag nem ugyanazon körülmények forognak fenn, melyek fenforogtak a kávéadóra vonatkozólag s melyekről a jelentés coustatálja, hogy kezelésükre és igazságos voltukra nézve csakugyan alapos okok forogtak fenn. Hiszen t. ház, miről panaszkodnak s miért kérvényeznek a magyarországi kereskedők? Ok nem kivárják az adó leszállítását, ők egész loyalitással kijelentik, hogy az adót a pénzügyi helyzetre való tekintetből nem perhorrescálják, hanem panaszkodnak a kezelés tekintetében felmerülő kikerülhetetlen igazságtalanságok és secaturák ellen. És én őszintén megvallom, hogy nem kárhoztatom a kormányt, hogy ezen kezelésre vonatkozólag egy helyes és igazságos megadóztatásra vonatkozó javaslatot nem tud beterjeszteni, mert ezt egyszerűen lehetetlennek tartom. Lehetetlennek azon egyszerű oknál fogva, mert adóvonal nélkül minden ilyen javaslat kigyógyíthatatlan betegségben szenved. Épen azért, mert a dolog igy áll és mert ugy az aránytalan, mint az igazságtalan adóztatás ezen ezikkekre vonatkozólag azon törvényjavaslatban még mindig fennáll és fennáll különösen két tekintet, t. i. fennáll a zártvárorok és átalányozott városok közti igazságtalan és aránytalan adóztatás különbsége, épen azért nem fogadom el a javaslatot. Semmi kétség nincs abban, hogy az átalány szerinti adóztatás nem meríti ki egész mérvét azon adónak, mely a tényleges fogyasztásnak megfelel, mig megfordítva, a zárt városokban minden czikk — kivévén a csempészettet — adóztatás alá kerül és igy a zárt és nyílt városok között kétségtelen aránytalan adóztatás és igazságtalanság áll fenn és fog fennállani, azonfelül a tapasztalat azt is mutatja, hogy nyilt városokban, hol az átalányozás szerinti adóztatás van behozva, az adó bizonyos mértéke egyezség utján vettetik ki ugy a nagyobb forgalommal biró kereskedésre, mint kivettetik a kisebb forgalommal biró kereskedésre is: a kisebb forgalommal biró kereskedő adójának csekélységénél fogva azt úgyszólván a regievei elszámolja, ••