Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-180

18$. országos ülés jitnuir SÍ. 1883. 381 azért, mert a nép iszákos; és különösen a hol a nép nem iszákos, mint hála isten sok helyen nem az, ott sérelem nem származik belőle, a hol pedig csakugyan iszákos, ott gondoskodik a törvény, hogy ezen gyengeségét roszlelktileg kizsákmányolni ne lehessen. (Élénk helyeslés.) Tudom, hogy némelyek nézete az, hogy épen e szempontból egyáltalában meg kellene szüntetni minden korcsmai hitel lehetőségét, azonban, bocsánatot kérek, nem érthetek egyet ezzel azért, mert akkor csakugyan elő állna azon eset, hogy a kiknek használni akarunk, azoknak kárt teszünk. Mert nem lehetne eltagadni —- bővebben fejtegetni nem akarom — hogy az év bizonyos szakaiban a munkás embernek az italra szüksége van és hogy az italt mindig készpénzfizetéssel meg nem szerzi. Vannak az országnak részei, a hol a munkás ember kimegy vasárnap, egy hétig haza sem jön, elviszi magával szükségletét, de bizony a munkás, a napszámos ember nem mindig van abban a helyzetben, hogy előre fizethessen, hanem a hét végén, a melyik rendes ember, mikor munkabérét megkapta, akkor teljesíti a fizetést. Egy bizonyos összegig való korcsmai hitel tehát általánosan e szempontból okvetlenül szükséges. Ezt a bizottság javaslata 4 írtban állapította meg, hanem ezzel szemben gr. Bánffy Béla módositványa azt mondja, hogy határozzon meg a törvény egy minimumot és egy maximumot 2 írttól 8-ig és azután ezen 2 és 8 frt között magának az összegnek megállapítását bizza saját területét illetőleg a törvényhatóságra, a mely azt a belügyministerhez jóváhagyás végett terjesztendő szabályrendelettel állapítja meg. T. ház! Én a magam részéről hajlandó vagyok e módosítványt elfogadni és meg mondom miért. Hajlandó vagyok elfogadni azért, mert abban, hogy a korcsmahitelt egészen megszüntetni nem akarjuk, azt hiszem, az vezethet bennünket, mert az meggyőződésünk, hogy az élet valóságos szükségleteivel számolnunk kell. Már pedig, ha azokkal számolni kell, másfelől a korlátozást a czél szempontjából a helyzethez kell alkalmazni; akkor ismét, ha megfontoljuk az ország különböző vidékeinek helyzetét, lehetetlen azt el nem ismerni, hogy az összeg, amely megállapítandó, egyformán alig állapítható meg teljes alapossággal. Ugy a népnek vagyoni helyzete, mint a munkásosztály életmódja oly különböző az ország különböző részeiben, hogy nézetem szerint teljesen indokolható, hogy a törvényben meghatározott bizonyos korlátok között ezen szempontokra tekintettel, azok, a kiknek módjukban van minden egyes vidéket illetőleg a szempontokat figyelembe venni, állapítsák meg magát az összeget, melyen tuí a korcsmai hitel nem mehet. Én tehát mondom, e módosítványt a magam részéről elfogadni hajlandó vagyok. És most még csak egyre kívánok egy pár szóval refleetálni, minthogy hiszem, hogy mások által is fel fog emlittetni, az előttem szólott képviselő ur is felemlítette, ez a regálejog kérdése. (Halljuk!) T. ház! Én a magam részéről bátran merem mondani azt, hogy egy megtámadtatásnak is kitéve, a regale-jog fentartására, vagyis a kijátszás megakadályozására, a törvény korlátain belől minden lehetőt megtettem, mert nagyon fontosnak tartom, hogy a regale-tuhíjdouosok mindenütt, a hol ez csak lehet, jogukban megóvassanak. És mert ezt fontosnak tartom, fontosnak az általános elvi szemponton túl, azért, a mi előttem is mondva volt, hogy némely vidéken a magyarságot főképen képviselő birtokos osztály a végpusztulásnak oda ne dobassák, óhajtom, hogy a regále-jog megváltása iránt mentül előbb intézkedés történj ék. (Élénk helyeslés!) És mondhatom azt is, hogy épen oly időben, mikor ez a kérdés, niery az előtt annyit sürgettetett, jóformán senki által nem is említtetett, a kormány kebelében megindultak tárgyalások, a melyek hogy czélra vezessenek, szükséges bizonyos fokig — megmondom őszintén — az általános pénzvilág helyzetének consolidatiója. De ha ez meglesz, a mint reménylem, meglesz, mert nem hiszem, hogy a tőkepénz ellen itt a múlt napokban tett támadások azért elriaszszák tőlünk a tőkepénzt, abban a perczben lehetővé fog ez a művelet válni, ugy hogy az illető tulajdonosok egészen méltányos kárpótlást nyerjenek s az államkincstár mégis nagy megterheltetésnek kitéve ne legj^en. ((Helyeslés.) De t. képviselőház, ha csak magát a regálejog szempontját tekintem is, nem tartom azért e fejezetet, vagyis a korcsmai hitel megszorítását elodázhatónak. Megengedem, hogy első perczben sok helyt, talán mindenütt felfogják az illetők, a kiknek érdekükben áll, használni a törvényt arra, hogy haszonbéreiket leszállítsák, de hogy ez lényeges és tartós nagy csökkenését okozná a regaíe jövedelemnek, azt nem hiszem. Nem hiszem pedig azért, mert egyfelől ez a szeszes italokkal való élhetést el nem tiltja, másfelől az azokkal való czélszeríí élést nem akadályozza. Én nem hiszem még egy okból. Ott, a hol ezen hitel megszorítása a szeszes italok fogyasztását, tehát a r egál ej ö védelmet tetemesen csökkenti és fogja csökkenteni, ezek azok a helyek, a hol épen, egy nagy részben legalább az ez utón történt kizsákmányoltatás miatt a nép vagy már elszegényedett, vagy a teljes elszegényedés küszöbén áll. Ily vidékeken, ha ezen korcsmahitelmegszorítás nem fog megalkottatni talán esztendeig, kettőig még nagyobb lesz a jövedelem, mint rögtön ezután, de azon egy-két esztendő elteltével állandóan, folytonosan csökkenni fog; mert többé azután nem lesz, a ki a szeszes italokat fogyassza, mert annak, a kin nincs már mit megvenni, annak aztán — ha százszor is megengedjük