Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-180

180 országos ölés január 31. 1883. 379 nak tesz kárt, kik latifundiumokkal bírnak, hanem a kisebb birtokosok — ámbár ez reám nézve irrelevant, mert én a magántulajdont, legyen az kicsiny vagy nagy, egyformán tiszteletben akarom tartani, hanem ezen intézkedés épen azoknak okoz kárt — kik zordon vidéken és nagyon mostoha gazdasági viszonyok közt élnek, csekély vagyonnal bírva, a regale jövedelmére rá vannak szorulva. Ezek pedig a nemzetnek ugy szólván zömét képezik és sohasem zárkóztak el a nemzet fejlődésére szükséges cselekmények elől. Ezektől venné el ezen intézkedés az életfentartás eszközeit, mi szerintem helytelen mindaddig míg az állam a regálét meg nem váltja, mely meg váltás óhajtandó, hogy mielőbb megtörténjék és mindaddig a regalejog teljes épségében fentartandó. Én azt hiszem, hogy módositványom által, habár nem enyésztetem is el azon káros következéseket, melyeket e szakasz előidéz, de megteszek annyit, hogy az illetők gondatlanságuk által tönkre ne menjenek. Kérem módositványom elfogadását. (Helyeslések.) Rakovszky István jegyző (olvassa) .• Beadják : gr. Bánffy Béla, Miksa Elek, gr. Migazzi Vilmos, Kovách László, Frőlich Gusztáv, Vásárhelyi Béla, Móricz Pál, Rakovszky István, gróf Csáky László, Szathmáry Miklós, Csiky Kálmán, Gergely! Tivadar, Boér Károly, Dárday Sándor, Bornemissza Ádám, Sporzon Ernő, Móricz Károly. A 21. §. első bekezdésének 3. és 4, sorából ezen szavak „a bíróság 4 frtnál többet meg nem ítélhet", hagyassanak ki. Ezek helyébe tétessék: „a bíróság csak az alábbi módon meghatározott össze get ítélheti meg." Mint új bekezdés teendő. „Az összeg nagyságát saját területére nézve az illető törvényhatóság a belügyminister jóváhagyása alá terjesztendő szabályrendelettel határozza meg. Az összeg 2 frtnál kisebb, 8 frtnál nagyobb nem lehet. A szakasz többi részei változatlanul maradnak." Almássy Sándor: Habár tudom, hogy az egész uzsoratörvény minden szakaszai közül ettől várnak legtöbben jó eredményt, mégis kénytelen vagyok kinyilvánítani, hogy én ellenkező véleményben vagyok. Miért van ezen szakasz behozva? vagy azért, hogy a korcsmai uzsoráskodás által ne károsittassék a nép, vagy hogy a nép az iszákosságtól visszatartassék ? Ha az uzsoráskodás meggátlása szempontjából hozzuk a törvényt, akkor elégséges az 1. §., mely már intézkedett arról, hogy az uzsorás megbüntettessék. Ha az iszákosság szempontjából tekintjük ezen törvényjavaslatot szükségesnek, akkor határozottan kimondom, hogy ezen szakaszra az országban szükség nincs. Én népünket érettebbnek, józanabbnak tartom és ismerem, minthogy iszákosnak declaráltathatnék e házban. (Mozgás.) Mindenütt jártam és azt tapasztaltam, hogy a népek józanok és nem iszákosak. Sokan tévednek, mikor azt mondják, hogy a pálinka ivás terjed. Igaz! de azért az emberek nem részegeskednek, csak iszszák a pálinkát. (Élénk, derültség.) Igen, mert nagy különbség van a mértékletes és a mértéktelen ivás között. Magam is abban a hitben voltam, hogy a népnek a pálinkaivás káros, azonban, mikor a népnek mondottam, hogy ezt ne tegye, azt mondták reá: H

de hiszen uram, ha munkába megyünk és megiszunk egy porrió pálinkát, jobban esik a dolog és jobban vágjuk a rendet." Figyelemmel kisértem és ez megfelel a valónak. Ha tekintetbe vesssük a betegségi eseteket, tapasztalhatjuk, kevesebb ember dől ki a rendből, mint az előtt. Ha kérem az uri ember issza a pálinkát ebéd előtt és ebéd után mértékletesen, nem látom be, hogy miért kelljen ettől a népet eltiltani. Nem hihetem, hogy ez a népnek ártana, mert tapasztalásból tudom, hogy ez neki a munkánál erőt és kedvet ad. (Derültség.) Érvelésemre rendesen azt mondják, hogy a tótságnál a Felvidéken terjed az iszákosság. Én azonban ezt nem hiszem, mert olvastam egy orvosi jelentésben, hogy a tótok azért olyan betegesek és azért néznek ki oly rosszul, mert roszszul táplálkoznak, mert megtakarított pénzüket haza küldik családjaiknak. Azokat tehát, a kik a szükséges táplálékot is elvonják maguktól csak azért, hogy megtakarított filléreiket családj aiknak küldj ék haza, nem lehet részegeseknek de darálni. Egyébiránt népünkön akarunk segíteni, de épen annak ártunk, mert a népnek bankárja nem más, mint a falusi zsidó. Ha meghall valakié a parasztnak és koporsóra van szüksége, hajon a végrehajtó és végrehajtással fenyegetik adója miatt, elmegy a falusi korcsmároshoz. Ha a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, ennek lehetősége megszűnik, mert a 23. §-ban ki van mondva, hogy ha akár váltó, akár okirat alakjában elrejti a korcsmahitelt, 30 napig terjedhető fogsággal és 200 forinttal büntettetik. Káros továbbá a törvényjavaslat, mert benne ki van mondva, hogy ide értendők azon kereskedők is, a kik a szeszes italokat kicsinyben adják el. Kik azon kereskedők, a kik a szeszes italokat kicsinyben árusítják V Budapesten kéthárom nagykereskedőt kivéve, mindenki gyakorolja. Tessék bemenni Brázayhoz, Takácshoz, vagy Szeneshez, ezeknél lehet 20 krért rhumot kapni. E törvény szavai szerint, ha valaki egész éven át hordoztatja a Champagnet, a Cliquot és elhozzák hozzá a számlát, a 4 frton felüli összeget kitörli, mert a törvény értelmében nem köteles azt megfizetni. Ezt máskép magyarázni nem lehet ezen törvény értelmében, hanem ezen törvény szövegéből ki sem lehet hagyni, mert ha ki van hagyva, akkor szintén baj lesz; mert minden kis i faluban is van bolt, többnyire korcsmáros, a hol i mindenféle italt árulnak kicsiben. Azt mondják, 48*