Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-180

378 m- ««*»** felét Január 31. 1881. ványt: „Az első sorban az „azon" szó kihagyandó, valamint a második sorban ezen szavak: „melyekre nézve a pénzintézet alapszabályaiban eltérő intézkedések foglaltatnak." Ajánlom módosítványom elfogadását. (Általános helyeslés). Rakovszky István jegyző (olvassa a módosítványt.) Elnök! T. ház! Ha szólni senki sem kivan, következik a szavazás. A 19. §-ra nézve Hegedűs Sándor képviselő ur adott be egy módosítványt, mely szerint az egész szakasz igy hangzanék: „A 18. §. határozatai nem alkalmazhatók a pénzintézeteknél elhelyezett betételekre." Az első kérdés az lesz: elfogadja-e a ház a bizottság szövegezését változatlanul? Ha ez nem fogadtatnék el, akkor a beadott módosítvány fog szavazásra feltétetni. Kérdem tehát a t. házat elfogadja-e a 19. §-t a bizottság szövegezése szerint? (Nem!) Nem fogadtatott el és igy a szakasz Hegedűs Sándor módosítása értelmében fogadtatik el. Rakovszky István jegyző (olvassa « 20. §4). Hegedűs Sándor: T. ház! itt egy irályi módosítványom van. A második sorban ugyanis az 1877: YIII. t.-cz.-re történik hivatkozás. Azt hiszem nem ezélszerű e szakaszban kétszer hivatkozni egy törvényre és világosabb lesz maga a szakasz, ha kiteszszük e helyett azt, a mit az idézett szakasz magában foglal, t. i., hogy „8%-nál" (Helyeslés.) Ennek következtében bátor vagyok módosítványomat elfogadásra ajánlani (Élénk helyeslés.) Rakovszky István jegyző (olvassa Hegedűs Sándor módosítványát.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. E szerint következik a szavazás. A 20. §-nál a bizottság szövegezésével szemben Hegedűs Sándor képviselő ur azt a módosítványt adta be, hogy e szakasz második sorában levő következő szavak: „az 1878: VIII. t.-cz. szerint megállapíthatónál magasabb kamatok* törültessenek és helyettük tétessék ,,8%-nál magasabb kamat". Kérdem tehát a t. házat elfogadja-e a 20. §-t változatlanul, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Nem!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a 20. §. Hegedűs Sándor módosítványával fogadtatik el. Következik a IV. fejezet Rakovszky István jegyző (olvassa a IV. fejeset czímét, mely változatlanul elfogadtatik és olvassa a 21. %.-t.) Gr. Bánffy Béla: T. ház! A magam és több társaim nevében bátor leszek a 21. §.-ra egy módosítványt beadni. (Halljuk!). Elvileg valamennyien elfogadjuk az igazságügyi bizottság javaslatát annyiban, a mennyiben az egy határozott összeget kivan, mint korcsmai hitelt kimondatni, eltérünk csak annyiban, hogy mig az igazságügyi bizottság véleménye szerint egy fix összeg mondatnék ki az ország összes területére nézve, addig a mi indítványunk szerint egy kisebb és nagyobb összeg közt váltakozva, annak meghatározása a törvényhatóságokra ruháztatnék. Lényegében tehát a korcsmai hitel meghatározásában megegyezünk és csak az alkalmazásban térünk el, a mely alkalmazást mi a törvényhatóságokra akarjuk ruházni. Indokainkat erre nézve bátor vagyok röviden a következőkben előadni. (Halljuk!) Én, t. ház, azt hiszem, hogy a törvényhatóságok jogköre csak annyiban korlátozandó, a mennyiben az a magyar állam egységének vagy. a magyar nemzet fenhatóságának rovására lenne, azaz a törvényhatóságok oly cselekményei korlátozandók, a melyek a magyar állam, vagy a magyar nemzet érdekeibe ütköznek. Azonban a törvényhatóságok belső ügyköréhez tartozó helyi intézkedések jogát én a törvényhatóságok jogköréből elvonni nem kívánom. A 21. §-ban foglalt intézkedés olyan, mely a törvényhatóságok jogköréhez régóta tartozik. Tudjuk, hogy több törvényhatóság a korcsmai hitel maximumát meghatározta, Ennek az oka az, hogy az ilyen hitel nem luxussal, hanem az élet és különösen a gazdasági élet mindennapi szükségleteivel szorosan összefügg. Méltóztassanak figyelembe venni azt, hogy a hol gazdaságok vannak, ott a napszámosokra nézve a korcsmai hitel majdnem nélkülözhetetlen. Ha már most ezen hitelt absolute megvonnók, akkor ennek nem az lesz következménye, hogy ezután a korcsmai hitellel nem fognak élni, hanem az, hogy a mit tiltani akarunk, csere tárgyát fogja képezni; a helyett, hogy az illető a korcsmai hitelt venné igénybe, gabnáját fogja cserébe adni az italért, a mi pedig azon közönségnek, melynek érdekeben ezen intézkedést létesíteni akarjuk, előnyére szolgálni nem fog. (Helyeslés.) Én, t. ház. azt hiszem, hogy e hitelkorlátozás másfelől belevág egy másik jogba, mely ma Magyarországon nagyrészt magántulajdont képez, t. i. a regale-jog. Ezen regale-jogosultság mindaddig, mig meg nem váltatik, nézetem szerint érintetlenül hagyandó, mert az így a magánosoknak, mint a községnek teljesen jogos tulajdonát képezi. Pedig már eddig is, hol egy, hol más czím alatt korlátol tátott ez a tulaj don.Például nem a jelen kormány tette, hanem előbb adatott ki az a rendelkezés, mely szerint bepecsételt üvegben megengedték a vegyes kereskedésekben az italok árulását. Már ez is bizonyos mértékig megrontotta a korcsmai hitelt. Ennek a jeleidegi kormány ugyan jobb magyarázatot adott, de mégis megmaradt a regale-jognak bizonyos mértékig való megrontása, Most ezen korcsmai hitel megszorítása új csorbát ejt a regálén, még pedig- méltóztassanak elhinni, nem csak azok-