Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-180

372 ISO. arsiágoi ttléf január Sí, 188*. eljárás. A mi büntető törvénykönyvlink is elismeri ezt az elvet és 24 esetben a büntető eljárás megindítását a fél panaszától teszi függővé. A kérdés itt az, hogy az uzsora vétségénél első sorban az állam van-e érdekelve, vagy a sértett fél ? A ministeri, valamint a bizottsági javaslat ugy fogták fel, hogy első sorban a sértett fél van érdekelve és csak másod sorban az állam és ennélfogva első sorban a sértett felet illeti az indítvány ozási jog. Régi törvényeink szerint a fiscus regius-nak volt kötelessége, hogy üldözze az uzsorát, de nem ugy mint a tolvajlás, rablás vagy gyilkosságról, hogy hivatalból, feljelentés nélkül is üldözte a puszta fáma alapján, hanem be kellett várnia a feljelentést a sértett fél részéről. De gyakorlatilag ki sem vihető a tisztán hivatalból való üldözés. Ha a kir. ügyész beavatkozhatnék mindenkinek vagyoni állásának kutatásába, a családok belső nyugalmát zavarná meg s ez a sértett fél latelének, jó hírnevének is ártalmára volna. Nem iehet tehát megengedni, hogy panasz nélkül beavatkozzék a kir. ügyész a magánosok vagyoni viszonyainak kutatásába, hanem be kell várnia a sértett fél panaszát. E javaslat szerint pedig, mihelyt a sértett fél panaszt tesz, a kir. ügyésznek kötelessége tovább hivatalból eljárni. Ezen indokból én nem fogadhatom el az indítványokat. Gr. Apponyi t. képviselő ur indítványát pedig azért nem fogadhatom eb mert előlegesen nem lehet tudni, mi az üzletszerű uzsora. Arra, hogy valamely uzsora üzletszerűnek mondassák ki, birói cognitió, itéíet szükséges. Előbb tehát vádat kell emelni, hogy birói Ítélettel lehessen őt üzletszerű uzsorásnak minősíteni és a szerint megbüntetni. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés.) Literáty Ödön: T. ház! Én nagy részben osztozom azon aggodalmakban, melyeket Polónyi t. képviselő ur a t. ház előtt kifejtett. (Halljuk!) Nem az az első kérdés, vájjon közvád vagy magán vád tárgyává tétessék-e az uzsora vétsége, hanem az első kérdés az, hogy a törvény hatályos legyen. A törvény hatályossága szempontjából igen indokoltnak tartom azon aggályokat, melyeket Polónyi t. képviselőtársam kifejtett. Ha hivatalbóli üldözés tárgyává tétetik az uzsora-vétsége, azon esetben abból nem következik az, hogy a közvádló a magánosok viszonyaiba be fog avatkozni, mert tudjuk, hogy a közvádló ily esetben is a magánosok feljelentései alapján indítja meg a további eljárást. De ha hivatalból üldöztetik az uzsoravétsége, azon esetben alkalom nyujtatik a magán feleknek arra, hogy panaszaikkal a bíróhoz forduljanak a nélkül, hogy magukat a büntetőtörvénykönyv 266. §. következményeinek kitennék. Mert felveszem azon esetet, ha az uzsorás polgári pert indít az adós ellenében, az adósnak alkalma nyílik a polgári per során kifejteni azon körülményeket, a melyek az uzsora-vétségének tényálladékát megállapítják. Ha hivatalból üldöztetik az uzsora-vétsége, alkalma van a bírónak az iratokat a fenyítő-birósághoz átteni és az adós minden további következmény alól megmenekül. A büntetőtörvénykönyv 266. §-a ugy hangzik: „Rágalmazás vagy becsületsértés miatt bűnvádi eljárásnak nincs helye, ha a tény vagy gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban levő ügyben ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag tárgyalás alkalmával szóval, vagy az ügyiratokban ällittatik, illetőleg használtatik." T. ház! Ha a törvény ezen intézkedését látjuk, okvetlenül azon meggyőződésre kell jutnunk, hogy ezen, az uzsora-vétségéről szóló törvényjavaslat hatályossága csak ugy lesz biztosítva, ha a cselekmény közvád tárgyává fog tétetni és hivatalból fog üldöztetni. (Helyeslés a szélső balon.) Én, t. ház, a törvénynek mint előre bocsátottam, hatályosságát kívánom és szerintem csak a hivatalból való üldözés az, a mi itt a hatályosságot kölcsönzi, mert mint kimutatni szerencsém volt, ez felmenti a magányokat panaszaik jogkövetkezményei alól. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen indokoknál fogva helyeslem azon indítványt, melyet gr. Apponyi mélyen t. képviselőtársam tett, hogy t. i. ezen, szakasz további megvizsgálás czéljából a jogügyi bizottsághoz visszautasittassék. Azonban előre ki kell jelentenem, hogy én azon második momentumot, a melyet Polónjd Géza t. képviselő ur kifejtett, hogy t. i. az uzsoravétségének kísérlete is üldöztessék, nem helyeselhetem és ez irányban semmiféle további előzetes tárgyalást megengedhetőnek nem is tartok, mert • az iizsora-vétségének kísérlete, mint előttem már kifejtetett, olyan, a mely büntetés alá alig vehető. S e tekintetben a kifejtetteken kivül csak egyre kívánok hivatkozni, arra t. i. hogy a törvényjavaslat 13. §-a következőleg szól: ,,Uzsoravétségért nincs büntetésnek helye, ha, mielőtt a sértett fél indítványát előterjesztette volna, a tettes az általa elkövetett törvény ellenséget jóvá teszi és az adósnak, vagy jogutódainak a már megkapott uzsorás vagyoni előnyöket, a megkapás napjától számított 6%>-os kamatokkal együtt, visszatéríti." A törvény ezen intézkedéseinek t. ház, igen fontos indoka van. Ennek indoka abban rejlik, hogy alkalom nyittassák azon vagyoni hátrányok helyrehozására, a melyeket az uzsorás saját ténye által elkövet; alkalom nyujtassék pedig akként, hogy viszont az uzsorást is biztosítsa az adós túlkapásai ellenében, mert vannak esetek, hogy ha a törvény e tekintetben nem intézkedik, ha folytonos f'enyJtő-perek fenyegetése által viszont az