Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-180
ISO. országos ülés január 51. 1883. 371 fogadott első §. meghatározása szerint azok közé tartozik, a hol a bűncselekmény anyagi eredmény nélkül is már teljesen befejeztetett; mert azt monda; a ki másnakszorultságát, könnyelműségét, vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez, vagy ád fizetési halasztást, melyek a neki, vagy egy harmadiknak engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által, az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmasak. így szól a szöveg, e szerint azon túlságos kamatot nem kell előre tényleg lefizetni; mihelyt az kiköttetik, már akkor az uzsora vétsége teljesen be van fejezve. Már pedig ha valaki egy kötendő jogügyletre alkudozik, de azután nem lesz belőle jogügylet, mert meg nem köttetik, hogy ezt is büntessük, azt én túlságosnak tartanám. Ezt lehet előkészületi cselekvénynek tekinteni, a mi a büntető-jogi szempontból büntetés alá egyáltalában nem esik s a melyet büntető-jogi momentumot képező kísérletnek tekinteni nem lehet. Ezen indokból nem fogadom el igen t. barátom indítványának második részét sem, hanem ajánlom a szakasz elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! (Halljuk!) Én nem zárkózom el azon tekintetek fontossága elől, melyek a jogügyi bizottságot a kormánynyal egyetértőleg arra bírták, hogy az uzsorást csak a sértett magánvádló panaszára nyilvánítsa üldözendőnek. Ezen indokok kettőre reducálhatók, a melyek egyikének nyomatékát feltétlenül elismerem, a másiknak azonban csak relatív beeset vagyok képes tulajdonítani. Az első indokot ép most hal lottuk Teleszky István képviselő úrtól, hogy t. i. nagyon sok esetben nemcsak az uzsorás hitelezőre, de az uzsorás-adósságba keveredettre nézve is nagyon káros, ha köztudomású dologgá válik, hogy ő ilyen adósságba bonyolódott. Ez az ő hitelét, állását megronthatná, hivatala elvesztését vonhatná maga után és ez igen sok esetben áll. A második tekintet az, hogy az uzsora vétségének minősége olyan, hogy a sértett fél jó akarata és támogatása szükséges ahhoz, hogy mindazon anyag meglegyen, mely a tényálladék megállapításához szükséges. Ez is áll, de ezt föltétlen érvül a magánvádnak kizárólagos jogosultsága mellett el nem fogadhatom, mert igen sok ember nem lesz hajlandó vagy talán tudatlanságból, gyára olatlanságból nem lesz képes azt az első lépést megtenni, mely a feljelentésben áll; ha azonban ez megtörtént s a vizsgálati eljárás megindittatott, ingenis hajlandó lesz a hozzá intézett kérdésekre a kellő felvilágosítást megadni. Ez nem egy és ugyanaz. Hanem, ha elismerem azon tekintetnek súlyát, hogy sok esetben az uzsorás üldözésére megindított eljárás által több kárt teszünk az uzsorás áldozatának, mint a mennyit használunk a megfenyítés által: nem zárkózom én el azon második tekintet fontossága elől sem, hogy épen azon viszonynál fogva, mely az uzsorás és áldozata közt fennáll, a följelentés megtételét az uzsorás áldozata részéről igen sok esetben várni sem lehet, mert épen azon függésnél, azon pressiónál fogva, melyet az uzsorás áldozatára gyakorol, igen sok esetben valószínűtlen, hogy az uzsorás áldozata által a feljelentés megtétessék. Én azt hiszem t. ház, létezik mód ezen két fontos körülmény összegyeztetésére; s ez abban foglaltatnék és ezt bátorkodom proponálni, hogy különbség tétessék az uzsora különböző esetei közt, hogy t. i. azon esetek, midőn üzletszerű uzsora forog fenn, hivatalból üdvözölhetőknek nyilváníttassanak ; (Helyeslés a baloldalon) és pedig azért, mert ezek leginkább azon esetek, a melyekben fel nem tehető az uzsorás áldozatai részéről, hogy bírjanak akár a kellő felvilágosultsággal, akár a kellő bátorsággal, hogy az uzsorás ellen a feljelentést megtegyék. Ezek az esetek azok, mikor egy uzsorás faluhelyen, vagy a műveletlen nép osztályokkal szemben tömegesen űzi a pusztító uzsorát, midőn az általa sértettek egyikétől sem lehet legalább a dolognak rendes menetében várni, hogy megemberelje magát és megtegye a följelentést, holott az uzsorának egyes elszigetelt tényeinél sokkal gyakoribbak azon esetek, mikor tekintetbe veendő az adósnak azon helyzete, mely rá nézve is károssá teszi a följelentést. (Helyeslés a baloldalon.) Erre nézve olyan formuläzást, mely az általam kifejtett elvi álláspontot, hogy az uzsora üzletszerű eseteire a hivatalbeli üldözés kimondassék, volnék bátor a t. háznak proponálni, de azt hiszem kissé elhamarkodott volna egy ily distinctió szabatos megállapítására most rögtön a ház döntése alá bocsátani bármely formulát. Kérem tehát az elv elfogadását kimondani, azon indítványt terjesztvén egyúttal a t. ház elé, hogy ezen szakasz az igazságügyi bizottsághoz visszautasittassék azon elv alapján való szövegezés végett, hogy az üzletszerű uzsora nem csupán a sértett fél kérelmére, hanem hivatalból is üldözendő. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Körösi Sándor előadó: T. ház! Két módosítvány tétetett, melyekre nézve legyen szabad röviden megtenni észrevételemet. (Halljuk!) Az állameszme kifejtésével azon elv állíttatott fel, hogy minden bűntény első sorban a jogrendet sérti, tehát ezeknek üldözése és megtorlása első sorban az államot illeti. Ezt az elvet oly túlságba vitték azután, hogy minden bűntény csak a közvádló indítványára volt üldözhető. A mai büntető jogtudomány ezen elvet nem ismeri el többé s a törvényhozások megengedik. hogy mikor a magánérdek áll első sorban, csak a sértett fél panaszára indíttathassák meg a büntető 47*