Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-180

3g2 18<)- orsüáRS* Síét jannár 81. Í8S3. a részben be van fejezve és nem hiszem, hogy a ház ügyeimével kisérné azon érveknek további bonczolását, a melyek a kérdés ezen részére vonatkoznak. De egy megjegyzést meg fog a t. ház nekem engedni és ez a megjegyzés az, hogy azt a vitát a büntetőjogi kamatmaximum felett, nem ugyan oly mérvben a házban, mint némely körökben a házon kivül, (Halljuk !) mint alakot az árnyék, egy vélemény kisérte, az a vélemény, hogy a criminális sanctióval ellátott kamatmaximum meghatározásának vagy meg nem határozásának kérdése a magyar középbirtokos és földmívelő osztály hanyatlásának vagy felemelésének kérdésével azonos. Ez az t. ház, a miben én a kérdés felállítását hamisnak és helytelennek tartom és ennek ellenében határozottan a ház figyelmébe és mindenki figyelmébe felidézni akarom azt, hogy a főérv a criminális kamatmaximum ellenében egyenesen abban áll, a főérv lényege abban van kifejezve, hogy egy olyan hitelviszonyokkal biró országban, a hol a társadalom minden osztályának körében igen számos existentia van, a kik nem félig tönkrement existentiák, de a kiknek hitele meg van erőltetve, a büntetőjogi kamatmaximum behozatala nemcsak a társadalom minden osztálya körében, de a földbirtokos és földmíves-osztály körében is feltalálható, ezen még nem kétségbeesett, de zilált helyzetű egyéneknek sorsát veszedelmesen megrosszabítaná, a legbfínösebb tőke, a romlás karjaiba taszítaná. Ebben volt a valószínű közgazdasági hatás kifejezve. Már most t. ház, méltóztassék meggondolni, hogy e kérdésnek ilyen felállítása épen ezen egyének körében veszedelmes illusiókat hozhat létre, mert azon érzéssel kisérik és válnak meg ettől a tanácskozástól, hogy az ő megmentésük lehető volt és azon megmentés elejtetett a kamatmaximum büntetőjogi meghatározásainak elejtése által. En egyáltalában végzetesnek tartanám t. ház, ha azon felfogás akár itt, akár a házon kivül megszilárdulna, (Egy hang a szélső baloldalon: Régen meg volt!) hogy akármely társadalmi osztálynak megmentése csak a többi társadalmi osztályoknak kárával és egyenes sérelmével lehetséges. (Élénk helyeslés.) És most engedje meg a t. ház, hogy szorosan módosítványomra vonatkozólag néhány észrevételt tegyek. (Halljuk!) Hallottam azon nyilatkozatokat, melyekkel az 1. §-ban megállapított fogalmát az uzsorának módosítani akarják. Megmondták mind a hárman az okot, hogy mi az oka annak, hogy az általánosan minden hitelügyletre kiterjedő uzsora fogalmát először csak a kölcsönuzsorára, másodszor nem is a kölcsönuzsorára, hanem a kölcsönuzsora körében csakis a pénzkölcsönre akarják szorítani. Az ok, a melyből ez indítványoztatott, a melyből ez pártoltatott, a melyből ezt az igazságügyminister rír óvatosan úgy nyilatkozott,hogy azt j nem ellenzi, abban áll, hogy ha más fungibilis dolgokban, pélcL gábnában adott kölesönre nézve is kiterjesztetik az uzsora fogalma, akkor a teljesítés arányosságának vagy feltűnő aránytalanságának megítélése fölötte meg van nehezítve. De kérdem t. ház, hogy ha vannak aggodalmak és a mint a t. háznak, úgy mint nekem is, bizonyára hajlandósága van minden aggodalmat lehetőleg megszüntetni, miért csak erre nézve merülnek fel aggodalmak? Hiszen a teljesítés és viszonteljesítés aránytalanságának megítélése a kölcsön minden neménél, a pénzkölesönnél is, felette nehéz, mert a kamatot nem pusztán pénzben, hanem terményekben, szolgáltatásokban, különféle előnyökben lehet kikötni. De én azt kívánom, hogy minden aggodalom megnyugtattassék. De ily módon megnyugtatni az aggodalmakat azért nem lehet, mert ezzel szemben áll a kormány eredeti javaslatában kiemelt, annak indokolásában belefoglalt, azon jóval súlyosabb aggodalom, hogy népünk szokásának ismerete mellett, ha pusztán pénzkölcsönökre szorittatik az uzsora, szabad tér nyittatik annak az uzsorának, a mely szintén el van terjedve, a mely népünk szokása mellett megszilárdulván, terményekben nyuj tátik. (Elénk helyeslés.) Ezen aggodalom is méltánylást érdemel. És mi a természetes helyzet a kérdésnek ilyen állásában ? Nem az, egyik aggodalom kielégítésével a másik jóval súlyosabb, jóval nyomatékosabb aggodalmat egyenesen meg nem nyugtatni, hanem a természetes eljárás, visszaküldeni a bizottsághoz a szöveget, egyenesen azzal az utasítással, hogy keresse meg azt a formulát, a mint hogy megtalálható, a mely megnyugtatja a terményekben való kölcsönzésnél való hamis megítéléstől félőket, de elhárítja azt az aggodalmat, hogy a terményekben való kölcsönöknél az uzsorának tág kaput nyitunk. * Literáty Ödön : Ezt pedig elhárítja a 2. §. Szilágyi Dezső: Ez az t. ház, a miért én indítványomat tettem és a közbeszóló képviselő ur nekem azt mondja, hogy ennek a 2. §-nál van helye, akkor engedje meg, hogy figyelmeztessem, hogy nagyon téved. Vizsgáljuk! Ha az uzsora fogalmát ugy fogjuk meghatározni, hogy a ki másnak szorult helyzetét, tapasztalatlanságát, könynyelműségét arra használja fel, hogy aránytalan kamat mellett pénzkölcsönt ad neki, akkor az uzsora fogalma pusztán és kizárólag pénzkölcsönre van szorítva, minden más kölcsön alakjában, akár mi történik, uzsora fogalma alá nem esik; miután a 2. §. semmi egyébről nem szól, mint azon színlelt jogügyletekről, a melyekben az ügylet elrejtetik, mely ügyletre az uzsora fogalma van alapítva. Ha tehát e fogalom egyedül pénzkölcsönre van alapítva az 1. §-ban, ugy a 2. §. összes határozmányai kizárólag csak azon színlelt jogügyletekre