Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-165
30 165. országos ülés január 15. 1883. azt hiszem, indokoltnak tekinthető azon javaslat, hogy a törvényjavaslat többi, szintén igen czélszerű intézkedéseivel együtt méltóztassék a t. ház ezt is elfogadni és igy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! A főrendi háztól üzenet érkezvén, kérem a t. házat, méltóztassék a tárgyalás folytatását egy pár perezre felfüggeszteni és a főrendiház üzenetét meghalisratni. B. Nyáry Jenő, a főrendiház jegyzője: Nagyméltóságú elnök ur, t. képviselőház! Tiszteletteljesei! jelentem, hogy a főrendek e hó 13-án tartott érdemleges ülésükben az 1883. évre szóló államköltségvetést változatlanul elfogadták. Az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot van szerencsém átnyújtani. Elnök: A főrendiház jegyzőkönyvi kivonata fel fog olvastatni. Rakovszky István jegyző (olvassa). Elnök: T. ház! Az 1883. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat a főrendiház által is változtatás nélkül elfogadtatván, arra nézve a két ház között a teljes megegyezés létrejött és igy a törvényjavaslat szentesítés végett a szokott módon ő Felségéhez fel fog terjesztetni. Következik most a napirenden levő törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Szólásra fel van jegyezve Helfy Ignácz képviselő ur. Helfy Ignácz : T. ház! Alig két év leforgása alatt — nincs is két éve — harmadízben állunk ezen adótárgygyal szemben. 1881-ben hozta be ugyanis a kormány e fogyasztási adóra vonatkozó törvényjavaslatot, a mely az egész hazai kereskedelemnél nagy ellenzésre talált, a többség által azonban elfogadtatott. Alig 10 hónappal későbben, a múlt évben a vámtarifa revisiója alkalmával újabban e ezikkel foglalkoztunk és most már harmadizban áll előttünk ismét emelési ezélból. Azt hiszem t. ház. hogy maga azon egy tény, hogy rövid 22 hónap alatt harmadízben jelenik meg a ház előtt egy törvényjavaslat, oly pénzügyi politikát tükröztet vissza, melyet nem lehet helyeselni. Én elismerem, hogy a fogyasztási adóknál nem lehet, legalább nem könnyű azon stabilitást elérni, melyet az egyenes adóknál elérhetünk s mely minden adórendszernek egyik alapfeltétele. Nem lehet elérni, mert abban igazsága van az előadó urnak, hogy a fogyasztási czikkek mind oly természetűek, melyeknek értéke a piaezi áraknál fogva is folytonosan változik. De ezen instabilitást — hogy ugy mondjam — annyira vinni, hogy aránylag nagyon rövid hónapok alatt háromszor forduljon elő ugyanazon tárgy: lehetetlen, hogy ez a közönségben meg ne ingasson az állam szervezete iránt minden hitet, {ügy van! a szélső baloldalon.) Az oly administratió — bármelyik téren — mely folytonosan változik, nem ad jó fogalmat önmagáról. A törvényjavaslat maga két részből áll. Az egyik könnyítés: a kávéfogyasztási adó megszüntetése és ennek ellensúlyozására két más fogyasztási adónak, a ezukor és söradónak emelését foglalja magában a másik rész. Ez ugy látszik a pénzügyminister ur legújabb pénzügyi politikájának egyik főiránya. 0 első sorban a;:t keresi az adók közt, hol van egy olyan piczi adó, melyet az állam kára nélkül el lehet törölni, de nem azért, hogy könnyítsen, hanem azért, hogy azt ürügyül használja arra, hogy más új adókat hozzon be, vagy a már létezőket fokozza. Igy járt el a hadmentességi adó törvényjavaslatánál és igy járt el a kávénál. A kávéfogyasztási adó eltörlése mellett két ok szól, de ez korántsem indokolja azt, hogy más fogyasztási czikk árát azért emeljük. Ugyanis mi a tulajdonk épeni oka annak, hogy a kávéfogyasztási adó megszüntettetett ? Nem annyira az, hogy a vámjövedelem által már biztosítva van. Én bizonyos vagyok benne, hogy ha a pénzügyminister ur módját találta volna, hogy a magasabb vámjövedelem mellett behajtsa a magasabb adót, azt megtette volna; hanem az az oka, hogy a rövid idő alatt is bebizonyult az, hogy ez az adó nem foly be a kincstárba. Mert a mint mi itt ez oldalról elmondottuk s a mit a t. túloldal elhinni nem akart, a törvény oly tág tért nyitó-t a törvény kijátszásának, hogy alig volt valami számbavehető jövedelme ez adónak a kincstár javára, mert a mint az előadó ur "is felemlítette, részint postai megrendelések, részint utazó ügynökök által történt megrendelések azt eredményezték, hogy egyfelől a kincstár károsittatott, nem érte el a czélt, mely végett ez adót behozta, másfelől károsittatott a magánkereskedő is, nemcsak azért, mert aránytalanságot idézett elő közte és a közt, a ki csempészettel élt, hanem egyáltalában, mert károsította a belkereskedelmet a maga egészében, mert igen sok magán ember postán, magánügynökök által távolról hozatta magának a sokkal olcsóbb, meg nem adóztatott kávét. Ezen két ok annyira fontos, hogy bőségesen indokolva van a kávéadónak eltörlése még akkor is, ha e mellett nem emelnők a ezukor és sör adóját. Tehát tulajdonkép a mivel foglalkoznunk kell most, az két czikk: a ezukor és a sör. A t. előadó ur igyekezett ugyan bebizonyítani, hogy a nehézségeknek nagy része, melyeket a múlt alkalommal a házban felhoztunk s melyek miatt a kereskedelem annyira panaszkodott, elesik az által, hogy a kávéfogyasztási adó megszűnik. ' De maga is hozzátette, hogy csak nagy részben. I Én azt hiszem, hogy ez is némileg túlozva van.