Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-179
350 179. omágos ülés január 30. 1883 pontjából, a mi tapasztaláson alapul, épen ugy másrészről, csakis azon gyakorlati elvek lehetnek hatásukban üdvösek, melyek a tudománynyal nem ellenkeznek. Az elméletnek feladata az, hogy a különböző oldalról jövő tapasztalatokat és észleleteket megfigyelje és abból az előrehaladásnak azon törvényét megállapítsa, mely minden akadály daczára ott, a hol az alapfeltétel megvan, mindenkor érvényesül. Ily törvénynek tartom én azt, hogy a pénz és minden jószág értékét a kereset és a kinálat határozhatja meg, de csak ott, a hol nem csak a kereslet, de kínálat is efectiv, tehát hatályos, avagy a mint gr. Apponyi képviselő ur nagyon helyesen megjegyezte, hogy ha a verseny a mint kereset és kinálat regulatora meg van, mert a hol a verseny nincs meg, a hol a kinálat monopolisálva van,, ott a kereset és kinálat közti viszony a pénzt értékét és árát helyesen meg nem határozhatja. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A tudomány tan tételei bár elismerem, tapasztaláson alapulnak, de azok mégis nagyobbára önkényesek, mert többé-kevésbbé bizonyos feltevésen alapulnak, melyeket rendesen az ész saját ezéljainak megfelelőleg állított fel, tehát csak ott szerepelhetnek gyakorlati igazságul, hol az alapul szolgáló feltevés a tényleges életben is feltalálható. A nemzetgazdászat, egy elvont tudomány és mint a tapasztalat mutatja, azok, a kik ezen tudományos rantételekért rajongnak rendesen mellőzik s nem figyelik meg a tényeket, azok pedig, a kik csak az életet és a tényeket veszik tekintetbe, ezen tudományos tantételek jogosultságát tagadják. Innen van azután az, hogy akármelyik csoport tagjai alkotnak törvényt, az hatásában üdvös nem lehet; (Igás! Ugy van! a szélső baloldalon) helyes alkotás csak az, mely a tudomány tantételeinek tekintetbe vételével és a tényleges élet megfigyelésével teremt, mert csakis akkor felel meg egy törvény czéljának, akkor lehet hatásában üdvös, hogy ha ugy a tudomány, mint a tapasztalat köréből azok választatnak ki, a melyek a czél előremozdítására szükségesek. Mikor tehát t. ház, én azt állítottam, hogy e ház az utóbbi időkben az elméleti igazságok terrorismusa alatt állott, én ezzel nem tagadtam meg a tudományt, nem akartam magamat a tudomány befolyása alól kivonni, mint magát Hegedűs Sándor képviselő ur kifejezte, hanem igenis elkárhoztattam azokat és elkárhoztatom mindig, a kik bár a tudornál)}" tantételeit ismerik, de azokat helyesen alkalmazni nem képesek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én, t. ház, csak azokat támadtam meg itt, a kik a tudomány tantételeit annyira absolut igazaknak tartják, hogy azok mellett véteknek tartják tapasztalatokat | szerezni, tapasztalatokat, melyeket az élet maga nyújt; én azokat támadtam meg, a kik elégségesnek vélik bizonyos auctoritásokra hivatkozni, a kik azt hiszik, hogy az angol, franczia nemzetgazdák minden tantétele minden körülmények között igaz és alkalmazható; (Helyeslés a szélső balon) azokat támadtam meg, a kik a tudomány tantételeit nem bizonyos czél, hanem csakis a tantételekért magukért akarják érvényesíteni. (Helyeslés a szélső balon.) Én a tudomány tantételei . előtt meghajlok, azok szakavatott művelőinek mindi" tisztelettel adózom, hanem én azt tartom, hogy nem az az okos ember, bármilyen tndományos is legyen különben, különösen mint törvényhozó, a ki a tudománynak minden tantételeit ismeri, hanem az, a ki ezen tantételeket az életre is alkalmazni tudja. (Helyeslés.) Mert t. ház, nem az az okos ember, a ki sokat tud, hanem az, a ki helyesen cselekszik, a ki a mit tud, helyesen alkalmazni tudja és különösen törvényhozónál én sokkal többre becsülöm és fogom becsülni az értelmet, mint a tudást és sokkal nagyobb súlyt fektetek az okosságra, mint a tudományosságra, (Helyeslés a szélső balon), mert igen sokszor az eszmék zavaros sokasága, melylyel Hegedűs képviselőtársam is bőven rendelkezik, gyakran elhomályosítja a józan észt. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Hegedűs és Apáthy t. képviselő urak tehát tévedtek, mikor engem ugy akartak feltüntetni, mintha én a tudományt megvetném; én csak a tudomány azon elbizakodott és magukat feltoló képviselői ellen szólaltam fel, a kik azt hiszik, hogy csak az lehet az értelmes ember, ki velők egy véleményben van. Kik azt hiszik, hogy ők tévedni sem képesek, pedig a tapasztalás azt mutatja, hogy a kik a tévedést lehetetlennek tartják, azok leginkább szoktak botlani. A tudomány tételeinek rideg ismerete tudóssá teheti ugyan, de okossá még nem teszi az embert; az okosság ott kezdődik, hol a tantételeket helyesen tudjuk alkalmazni. Hiszen a t. ház tagjainak nagy része előtt ismeretes az az eset, hogy az absolut időszakban egyik jeles tudósunkat, a ki a tudomány terén nagy nevet és elismerést szerzett, bíróul berendelték a felső bírósághoz és az első referádáját mindjárt azon kezdte, hogy azon kérdést 12 oldalról lehet felfogni. (Egy hang jobbfelöl: Csah hét!) Mire az elnök mindjárt figyelmeztette, hogy legyen szíves mindjárt a 12-íket alkalmazni, t. i., hogy az illető nem jelent meg és igy makacsságból elmarasztaltatott. Ismerünk egy másik esetet is, midőn egy még jelesebb tudósunk, a kire, mint tudósra, méltán büszkék lehetünk, a legfőbb Ítélőszékhez biróvá kineveztetett; a mint mondják, mindjárt az első ügynél azt mondta, hogy itt a vád-