Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-179

348 . 179 wszágos älés jannár 30 1885. eset közül jó lesz, ha három esetben elítéltetik az illető, mert azt bebizonyítani, hogy az adós vagyonában kárt okozott, igen nehéz és midőn az adós 5, 6, 10 uzsorással áll szemben, nem tudni, hogy melyiknek hitelezésével kezdődött az adós vagyoni pusztulása. Segített az igazságügyi bizottság ezen, mikor a második ismérv felállításával toldotta meg a javaslatot, t. i. hogy oly esetben, midőn látja a biró, hogy csakugyan vagyoni romlás okoztatott és nem tudja, hogy a 10—12 uzsorás közül, melyik okozta azt, akkor módja van a bírónak a szolgáltatás ég ellenszolgáltatás közötti ará uytalanság alapján azokat, a kik magas kamatot szedtek, elítélni, elmarasztalni. De nem fogadhatom el a Rhorer Viktor és Unger Alajos t. képviselő urak indítványát sem, mint ezt már más felszólaló képviselő urak és ma az igazságügyminister ur is kijelentette, mert akkor szükséges volna a törvényjavaslat végére odatenni, hogy a büntető törvénykönyvnek általános része az uzsora-törvényre nézve is érvényben marad. Mert ha csak a súlyosbító és enyhítő körülményekre nézve fogadjuk el, akkor implicite kizárjuk az általános résznek többi részét, akkor azt mondhatnák, hogy ha a törvényhozás akarta volna, a bűnrészességre, a kísérletre, az elévülésre vonatkozó részt is átvette volna; azért egy-kettőt abból kiemelni nem tanácsos, hanem superflua eautela non noeet, ha ugy tetszik, a Törvényjavaslat végén ki lehetne azt mondani. Helfy képviselőtársam módosítványának elfogadását szintén nem tartom szükségesnek. Hogy miért felesleges, arra már mások megadták a választ. Azért, mert a német birodalomban nincs sem polgárilag, sem büntetőjogilag kamatmnximiim, nálunk pedig az 1877 : VIII. t.-cz. értelmében van, ennélfogva nálunk annak felvétele nemcsak nem szükséges, sőt inkább káros volna, mert azt bebizonyítani, hogy melyik napon, melyik órában mi volt a szokásos kamat, vajmi nehéz volna és akkor kalendáriumot és időmérőt is kellene tartani. De mint előre mondottam, nem fogadhatom el a Szilágyi t. képviselő ur indítványát sem, mert az elodázná, tudja isten, mennyi időre, az uzsora-törvény megalkotását. De nem fogadom el azért sem, mert én a jogügyi bizottság szövegezését olyan jónak tartom, hogy ha viszszautasittatnék az a bizottsághoz és kamatmaximum nem állapíttatnék meg, 10 évig együtt ülhetne a bizottság, soha tökéletesebben és szabatosabban azt megállapítani nem tudná. (Derültség. Helyeslés.) Felemlítette Szilágyi t. képviselőtársam az esküdtszékeket, hogy jó volna ezeket az uzsorára nézve behozni. E tekintetben én csak anynyiban térek el tőle, hogy én czélszerűnek tar | tanám ezeket az egész bűnvádi eljárásba behozni. De ez most nincs napirenden és külön az uzsorára nem lehet behozni, mert mostani esküdtszéki eljárásunk csak a sajtóügyekre vonatkozik, tehát egy egész eljárást kellene teremteni ezen ügyre nézve. Én ez okból az esküdtszékre vonatkozó indítványt, ha a t. képviselő ur megtette volna, nem fogadnám el, maradnék mostani eljárásunk keretében. Ezek előadása után méltóztassanak megengedni, hogyha már mindenki hozzászólt ezen szerencsétlen 1. §-hoz, (Derültség) én is szóljak, (Halljuk! Halljuk!) ki szintén foglalkoztam e szakasz megalkotásával. Felhozták e szöveg ellen, hogy abban nincs megállapítva az uzsora fogalma. Felhozatott, hogy a szavak, melyek itt alkalmaztatnak, oly bő értelműek, hogy ez okvetlen birói Önkényre fog vezetni. E vádak ellenében ki kell jelentenem, hogy én elismerem, hogyha kamatmaximum állapittatik meg, sokkal érthetőbben, sokkal rövidebben lehet az uzsorát definiálni. Nevezetesen a cánonjog definitiója szerint uzsora alatt értették azon értéket, melyet a hitelező az adóstól a törvényben meghatározott kamatmennyiségen felül vett, vagy elfogadott. Milyen szép definitió ez! Milyen szépen lehetne ebből az 1. §-t megcsinálni! Hanem azért, hogy szépen definiáljunk, a kamatmaximumot, melyet nemzetgazdaságilag károsnak ismerünk, csak azért hozni be a törvénybe, hogy szépen definiálhassunk, ezt sem tanácsosnak, sem czélszerűnek nem tartanám. Helyesnek tartom én a szakasz szövegét. Igaz, hogy ez nem állapított meg egy ismérvet, hanem az ismérveknek összeségét állította fel s ez összes ismérvek együtt teszik az uzsora fogalmát. Hiszen törvényben nem szükséges definiálni, a törvény sohasem tankönyv s a definitióknak a tankönyvben van helyök. A tankönyvekben majd definiáljuk ekképen: az uzsora olyan hitelművelet, melyben a hitelező túlságos magas kamatokkal az adóst vagyonából kiforgatja; vagy meghatározzuk úgy, mint egyik reichsrathi képviselő : az uzsora azon hitelezési mód, melyben a szerződő felek közül egyiknek nincs pénze, a másiknak nincs szive. Ilyen definitiókat lehet mondani, de a törvényben felállítani nem szükséges. Sem a ministeri javaslat, sem az igazságügyi bizottság által szövegezett törvén) javaslat nem defineál, hanem utasításokat és szabályokat állít fe!. S igy azt az irányt követi, melyet az európai büntető törvényhozás követ. Ezen ismérvekből és utasításokból az értelmes biró megérti, hogy mi az uzsora és tudja a törvényt alkalmazni. Nézzük csak az első ismérvét az uzsora, vétségnek. Első ismérve más izorultságának,