Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-165

185. orszägos ülés ja ni ár 15- 18S3. 27 méjével, magának az adótörvénynek rendelkezésé- j vei; többnyire az alkalmazás és a forgalom nehézségeivel van összeköttetésben, a mi nem zárja ki azt, hogyha a tapasztalás olyan hiányokat, hézagokat tűntet fel valamely förvényben,a melyeket csakugyan törvényhozási és kormányzati intézkedések utján el kell hárítani, ezek javítását nem szabad várnunk tisztán az élettől és a tapasztalástól s igen természetes, hogy a törvényhozónak és a kormánynak kötelessége ezen hézagokat, ezen hiányokat a forgalom és az adózás érdekében egyaránt pótolni, illetőleg kiegyenlíteni. (Ugy van! a jöhbodalon.) Azok a nehézségek, a melyek az 1881: IV. t.-cz. életbeléptetésével összefüggésben voltak, meggyőződésem szerint nagyrészben, a mint volt szerencsém már említeni, összefüggnek azon túlhajtott aggodalmakkal, azon bizalmatlansággal, azon habozással, a melyek minden adónak, különösen fogyasztási adóknak életbeléptetésénél felmerülnek, mert igen természetes dolog, hogy úgy a fogyasztó közönség maga, mint a forgalom és a forgalom közvetítői, a kereskedők, nem birván tapasztalással, nem látván, hogy az életben mikép mutatkozik a törvény, sokkal több aggodalmakat táplálnak és talán a tényleges nehézségeket is nagyobb mértékben fokozzák képzeletükben ép úgy, mint panaszaikban. Ennek tulajdonítom én, t. képviselőház, hogy az 1881-iki IV. t.-cz. iránt az aggodalmak és a panaszok nem szűntek meg s ezt igen természetesen kötelességem egész határozottan elismerni. (Helyeslésjóbbfelől.) Azonban egyszersmind kötelességem az okokat vizsgálni, a melyek ezzel összefüggésben vasmák; s a mennyiben olyan okok forognak fenn, a melyek a törvényből származnak, a törvényhozónak kötelessége azok megszüntetésére hatni, a mennyiben pedig oly okok vannak, a melyek a tapasztalásból, vagy a tapasztalás hiányából származnak, kötelessége a kormánynak egyfelől, a közvéleménynek és a közönségnek másfelől, ezen okok megszüntetésére hatni. (Helyeslés jobbfdől.) így tagadhatatlan t. képviselőház, hogy a vámterület közösségénél fogva egy fogyasztási adónak életbe léptetésére a legczélszerűbb mód és eszköz a zárt városok rendszere; mert a hol ez legszebben és legjobban ki van fejlesztve, részben a községi pénzügyek érdekében, mint például Franeziaországban, részbeu nemcsak a községi, de az állam pénzügyének érdekében is, mint például Olaszországban: ez az adó azért van legmagasabb mértékben s a legczélszerűbb módon kifejlesztve s azért szül olyan nagy pénzügyi eredményeket, mert a zárt városok rendszere jobban ki van fejlesztve. Nálunk, mikor a törvény életbe léptettetett, összesen három zárt város volt. Idővel maguk a j városok önként belátták e rendszer ezélszerű voltát s némelyek vállalkoztak is ezen rendszer behozatalára, ugy hogy ez idő szerint 10 zárt város van. A másik két kirovás! módja, hogy ugy mondjam, rendszere az adónak az átalányozás és a reáutaläs. Ez a városok közt is különbséget tesz és a forgalomra nézve is lényeges befolyással van, sőt tovább megyek, magának az adónak természetére nézve is nevezetes befolyással volt, mert csak a zárt városok rendszere mellett óvható meg teljes mértékben annak fogyasztási adó természete. Megóvható ez czélszerű kezelés mellett bizonyos mértékben az átalányozási rendszer mellett is. de a reáutalási rendszer mellett legkevésbbé. És igy azon községek, melyek a reáutalást bevárták, bizonyos csalódásnak és bizonyos hátrányoknak tették ki magukat, melyek a többi városokat nem érték s igy énnek a jelenségnek tulajdoníthatjuk azt, hogy saját érdekükben iparkodtak a reántalásból átmenni az átalányra és az átalányból a zárt városi rendszerre, így, hogy egy adatot hozzak fel, mig a törvény életbeléptetésének első évében átalányrendszer volt 2267, a második évben volt már 2346 községben s mig a ráutalást bevárta az első évben 4393 község, a második évben már csak 2332. En meg vagyok győződve, t. ház, hogy a mint igy az adó alapja és kerete melyben az mozog, változás alá esik és fejlődik, ugy szűnnek meg részben azon nehézségek, azon aránytalanságok, sőt tovább megyek, azon igazságtalanságok, a melyek itt-ott tagadhatlanul, sőt több helyütt a dolog természeténél fogva ezen adóval az életbeléptetés első stádiumában összefüggésben voltak és kellett hogy legyenek. Azonban ez a dolognak úgyszólván administrativ része, a mely az életben megérlelődik és tökéletesedik. De van a törvénynek más része is, mely a törvénynek némely organicus intézkedésével van összefüggésben, részben pedig annak hiányaival. Igy igen természetes dolog, ha észleljük, hogy a mint valamely törvény az életbe átmegy, felőliének a hézagok, feltűnnek a hiányok, a mi nem bizonyít a törvény alapeszméje és főintézkedései ellen, mert ez minden törvényre nézve áll és kivált adó-töryényre nézve mindenütt tapasztalható. Ezek a helyi viszonyokkal, a közegek alkalmazkodása és felfogása, a forgalomnak a különböző helyi összeköttetések általános természetével vannak összeköttetésben, melyek a concrét esetek szerint merülnek fel. Ezek megfigyelése, tekintetbe vétele kötelessége a kormánynak és a törvényhozónak egyaránt; de ezeket előre látni, semmiféle törvényhozás és kormány nem lesz képes soha. A törvény egyik főalaptétele a kávé-adó volt. Most e törvényjavaslatban, melyet ez alka4*