Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-165
165 ersságos ülés ja«nár 15- 18S3. S5 a még fönmaradó hiány fedezésére az e törve- | nyékből várható jövedelem szolgáljon. Két törvényjavaslat, a melyet a t. képviselő ur fölemlített: a szőlő-dézsmaváltságról és a napszámosok adójáról szóló javaslat a pénzügyi törvények közt azért tárgyalhatók utolsó sorban, mert a pénzügyi bizottság által is elfogadott intézkedés szerint 1883. január 1-étől lépnek életbe, még ha később tárgyaltattak is. Ezeknek sürgős és előzetes tárgyalása tehát nem oly fontos, mint azoké, a melyek a jövedelmek emelkedésére bírnak befolyással. Azt monda a képviselő ur, hogy az uzsoratörvény megalkotása a hitelszervezettel szoros kapcsolatban van. Lehet, hogy az uzsoratörvény létrehozatala után a hitelszervezetre vonatkozólag is lehet törvényes intézkedéseket hozni, azonban a takarékpénztárak megadóztatása nincsen szoros összeköttetésben a hitelszervezettel, mert a törvényjavaslatban pénzügyi intézkedések foglaltatván, abban a hitelszervezetről szó sincsen. Kérem a t. házat, hogy méltóztassék a már megállapított napirendet megtartva, a törvényjavaslatokat azon sorrendben tárgyalni, a melyet az elnök ur a múltkor előterjesztett. Elnöki Mindenesetre határozni kell Helfy képviselő ur kérelme fölött. Azt gondolom, hogy a kérdés az lehet: kívánja e a t. ház a napirendet megtartani ugy, a mint kijelentve volt: igen vagy nem ? Lehetne ugyan magát az indítványt is szavazás alá bocsátani, de a szokás mindig az volt, hogy a megállapított napirend fölött történt a szavazás. Különben, ha a képviselő ur kívánja, ekként is lehet eljárni. Helfy Ignácz: Indítványomat szavazás alá kérem bocsátani. Elnök: Ekkor a kérdést ugy teszem föl: elfogadja-e a ház Helfy képviselő ur indítványát, igen vagy nem"? Jílkolics Sándor: T. ház! Én azt gondolom, hogy a napirend már tegnapelőtt meg lett állapítva, a felett szavazni tehát nem lehet. Akkor kellett volna a t. képviselő urnak ezen irányban felszólalni, mikor az elnök ur tegnapelőtt megtette előterjesztését. Én azt gondolom tehát, hogy a szavazásnak e felett ma már ninesen helye. Éles Henrik: T. ház! Hogy ha arról volna szó, hogy ma mit vegyünk tárgyalás alá, akkor tökéletesen igazoltnak tartanám Helfy képviselő ur felszólalását; de miután a mai napirend minden kétségen kivül áll, azt hiszem, nem kellene a tárgyalást elhalasztani oly napirend javaslatba hozásával, mely majd csak akkor fog sorrendre kerülni, mikor a mai napirend ki lesz merítve. Bátor vagyok az igen t. elnök úrhoz is fordulni, méltóztassék e tekintetben a házszabáKÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. IX. KÖTET. lyokat is magyarázni, vájjon most, mikor napirendre kellett volna áttérni s azt a tárgyat kell tárgyalás alá venni, melyet a múlt ülésben a mai napirendre kitűztünk, vájjon ennek letárgyalása előtt van-e helye azon kérdés eldöntésének, hogy ezen tárgy után mi következzék a napirenden ? Én, a t. elnök úrra appellálok, magyarázza ő, ő jobban tudja a házszabályokat, mint én. De azon nézetben vagyok, miután a mai ülés napirendje nem forog szóban, abban mindnyájan egyetértünk, hogy a múltkor megállapított napirend szerint ma a kávé- és ezukoradóról szóló törvényjavaslat kerül tárgyalás alá s miután az iránt történt felszólalás, hogy ennek befejezése után mi kerüljön tárgyalásra, nincs sem helyén, sem idején most azt a kérdést felvetni, Jiogy ezen tárgy után mi következzék. Én tisztelettel kérem az elnök urat, legyen szíves a házszabályokat alkalmazni, mert nézetem szerint ebben az irányban szavazásnak nincsen helye. Hogy ha arról volna szó, hogy ma mit tárgyaljunk, akkor helyén volna a felszólalás; de azt nem vonja kétségbe senki, hogy ma a czukor- és kávéadóról szóló törvényjavaslat lesz tárgyalandó. Kérem tehát a t. elnök urat, méltóztassék a házszabályok szerint eljárni, HeKy képviselő urat pedig kérném, legyen szives megjegyzését inkább elejteni s akkorra halasztani, mikor e kérdés napirendre fog kerülni. Elnök: Kérdés intéztetvén hozzám, méltóztassék megengedni, hogy arra feleljek. A képviselő ur azt mondja, hogy a házszabályok alkalmazását vegyem igénybe. A gyakorlat eddig az volt, hogy az elnök mindenkor mintegy előre jelezte azt, hogy mily sorrendben fognak a tárgyalások történni, azért, hogy a képviselő urak tájékozva legyenek. Igaz, hogy a tulajdonképeni napirend megállapítása csak akkor történik, mikor annak ideje bekövetkezik, t. i. rendszerint az ülés végén. De az előzetes tájékozásnak megvan a maga értelme, hogy a képviselő urak ne készüljenek talán a létező 30—40 tárgy közül arra, a mely nem következik a tárgyalási sorrendben. Én megtettem az előtérjeszfést, a sorvend meg lett állapítva, hogy a képviselő urak tájékozva legyenek. Most már Helfy képviselő ur azt mondja, hogy a sorrendet nem kívánja megtartatni. Azt hiszem, erre van praecedens az eddigi tanácskozásokban is, mert mikor valamely tárgy napirendre tüzese javasoltatik, akkor van ugyan helye, hogy e tekintetben felszólalás történjék, de azért időközben is bármikor lehet ehhez hozzá szólani s én azt gondolom, hogy ezen szempontból Helfy képviselő ur felszólalása ellen nem lehet kifogást tenni s e felett I dönteni kell. (Helyeslés.) j Csanády Sándori Én a magam részéről 4
