Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-177

177. országos illés január 28. 1S85, 393 Természetes tehát, hogy nekünk is igy kell el- | járnunk ellenökben. Ez mindenesetre nagyon kényelmes módja az argumentatiónak, de vajmi kevés embert képes capacitálni. Igen hatásos volt az igen t. képviselő ur beszédébea az az ünnepélyes gyámoltalansági nyilatkozat, melyet ő az összes keresztény társadalom nevében koczkáztatni jónak látott, mikor kimondta, hogy a keresztény társadalmat az államnak kell lábra állítania és minden módon istápolnia, mert különben a zsidóság által minden ponton megveretik és elnyomatik. Hiszen az ilyen állítás valóságos antiehristianus, nem antisemitismus jellegével bir, mert ilyen lealacsonyító siralmas nyomorult színben a keresztény társadalmat még sóba senki sem tüntette fel, mint a képviselő ur. (Helyeslés.) Sokkal kevésbé ment a végletekig Verhovay képviselő ur beszédjében, kinek mielőtt határozati javaslatára reflectálnék, előbb egy némileg személyes természetű észrevételére tartozom válaszszák A képviselő ur szólván az én doctriiiär szabadelvűségemről, ezeket monda: „Ez a doktrinär szabadelvuség, mely egy eszmét átvesz a német tudományosság tankönyveiből és ezt az eszmét a gyakorlati élet tapasztalatain keresztül nem szűrve, képviseli ott is, a hol épen neki, mint Sárosmegye képviselőjének a legkevésbé kellene ezt tennie, tekintettel kell lennie a népvándorlás ama folyamatára is, a mely épen Sárosmegyéből keres a tengeren túl kenyeret és hazát. Ez embereknek e hazából távozniok kell, mert e föld nem ad többé nekik kenyeret, amaz elemnek bevándorlása következtében, a mely kiszorítja őket hajlékukból. Ehhez hasonló szemrehányással lépett fel ellenem Onody képviselő ur is. Én azt találom, hogy az ilyenféle beszédek és megtámadások nagyon hasonlítanak a korteseszközökhöz és azért azokat valami nagyon komolyan venni nem akarom : (Helyeslés jobhfelől) de kénytelen vagyok kijelentéin mégis azt, hogy megyém érdekeit és speciális viszonyait ismerem és hogy a hol azokat itt a házban érvényesíteni kötelességemnek látandom, azokat érvényesíteni is fogom; azonban engedje meg a t. képviselő ur, tiltakoznom kell az ellen, miszerint azon megyét, a melyet nékem is szerencsém van itt képviselni, annak lakosságát és érdekeit ugy tüntesse fel bárki is, mintha azok megkivánnák, hogy az állam szabadelvű alapintézményei megdöntessenek vagy valamely vallásfelekezettől annak törvényadta jogai elvonassanak. (Elénk helyeslés jobb felől.) Ily particularis érdekeket sem Sárosmegyében, sem sehol az országban el nem ismerhetek. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Különben a t. képviselő ur beszéde abban culminál, hogy bizonyos osztályozást állított föl az álszabadelvűség különböző neméről. Ennek egyik neme azon doctriiiär szabadelvuség, a melylyel, mint moudám, engem vádolt és a mely szerinte a maga eszméit a német tudományosság tankönyveiből meríti. Ez t. képviselőház, nem doctrinär szabadelvuség, mert ezt a szabadelvűséget, a mely a polgári és társadalmi jogokat nem vallásfelekezetek szerint méri és osztja Európa minden szabad állama a törvényeibe iktatta és intézményeiben megvalósította. Nem mi kölcsönöztük a németektől szabadelvűségünket, de a t. képviselő urak kölcsönözték az antisemitismust azoktól. Ezt a szabadelvűséget mi a magyar politika szelleméből merítettük, a mely mindig szabadelvű volt és a mely az olyan követelményeket, minők e kérvényben foglaltatnak, mindig visszautasította. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elismerem, hogy létezik az álszabadelvűségnek különböző neme. Többek közt egyik neme az, a melyet én is ismerek, a mely kijelenti általánosságban, hogy a jogegyenlőség elvét bántani nem akarja, de azután előáll egy csomó kivételes rendszabálylyal, a melyek nem a társadalomnak ilyen vagy olyan viszonyára vagy állapotára vonatkoznak, hanem egyetlen egy vallásfelekezet hive ellen irányulnak. A t. képviselő urnak határozati javaslata és beszéde ezen német a szadelvtíségnek tükrözi vissza. Es ebben benn van oka annak is, hogy miért nem fogadom el a képviselő ur határozati javaslatát. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ezen határozati javaslatot nem fogadhatom el először azért, mert a felhozott hét rendszabály közül négy kizárólag csak a zsidók ellen irányul; másodszor azért, mert az által, hogy a képviselő ur ezen indítványt a tárgyalás alatt levő kérvénynyel hozza kapcsolatba, ezen indítvány ugy jelenik meg, mint más oldalról jövő és más alakú indokolása és támogatása a kérvénynek. (Helyeslés jobbfelöl.) Onody képviselő ur beszéde a polémiára kevés anyagot szolgáltatott. A képviselő ur érveinknek és állításainknak komolyságát és számbavehetőségét vonta kétségbe. Sajnálom, de kénytelen vagyok kijelenteni, hogy mi összes érveinket és állításainkat ezen lesújtó nyilatkozat után is fentartjuk teljes mértékben. (Derültség! Helyeslés jobbfelöl.) Nem kevésbé volt meglepő t. ház, azon állítás, melylyel Szalay képviselő ur állott elő. 0, miután tudatta azt, hogy ő és társai Kecskemétre csakis a rend fentartása végett mentek (Derültség) és miután a tapolczai kérvénynek azon ártatlan kívánságát, hogy a zsidóemancipatió vonassék visza, azzal véli igazolhatónak, hogy a tapolczai vidéken a zsidók rontják a bortermelők üzletét, ezek után egy új érvvel lépett fel az antisemitismus mel.'eít, azt mondta ugyanis, hogy minálunk a zsidók terjesztik és támogatják a socialismust. Ha tehát a társada-