Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-176

274 176' oraiágos ülés január 27. 188S. szék az ország kebelében, szóval önálló magyar nemzeti bankot állítsunk fel: már akkor a t. képviselő ur megfeledkezik nagy magyarságáról, akkor megint szeme előtt van Bécs, (Igaz! a szélső baloldalon) szemei előtt vannak az osztrák érdekek és egyáltalában kerüli azt, a mi a felsőbb köröknek nem igen tetszik. (Ugyvan! szélső haloldalon.) A t. képviselő ur különösen tegnapelőtti beszédében, de már előbbi beszédeiben is megemlítette, hogy ő az államot olyan regulatorrá akarja felavatni, hogy az be avatkozzék az egyéni élet minden működésébe, az államnak szerves organismusát át akarná változtatni valóságos holt géppé, hogy az a szerint mozogjon, a mint az a regulátor — a ki reménye szerint egyszer ő lesz — azt mozgatni fogja. Jól van, ez is lehet programm. Igaz, hogy nem új, nagyon régi ez a programm: a t. képviselő ur jól érti régi programmokat új alakba önteni. Igen ám, de akkor legyen következetes. De a t. képviselő ur, a ki az államnak olyan beavatkozását kivánja az egyén magán működésébe, másfelől megint, mikor arról van szó, hogy az állam elegyedjék bele abba, a mi a társadalomnak alapját képezi, a házassági intézménybe, már akkor a t. képviselő ur erről nem akar tudni semmit. Én nem hallottam, hogy a t. képviselő ur barátja volna a polgári házasságnak, mely pedig nem felekezeti kérdés, hanem tisztán az állam és egyház köztt való kérdés. (Ugy van! Vgy van! a szélső baloldalon.) t. i. az a kérdés, hogy az államnak, mint fő regulatornak, legyen befolyása nem az egyes ember privát cselekvényére, hanem arra, a mi az összes államnak és társadalomnak alapját képezi, a család-alapításra. A t. képviselő ur, a ki olyan tág kört akar engedni az államnak, azt már nem engedi meg, hogy a nevelésre gyakoroljon egyenes befolyást. Én nem hallottam tőle soha erről. Különben majd lesz erre is alkalmam; bizonyos vagyok benne, hogy a t. képviselő ur a folytonos programm-keresésben majd rá fog jönni egy programmra ezen a téren is. Végig tekintve tehát a t. képviselő urnak ezen vegyes működésén, nem tudtam, miként magyarázzam magamnak és miután egyfelől őszinte tisztelője vagyok nagy tehetségének, nem tudtam magamnak megmagyarázni, hogyan lehet az, hogy igy szerepeljen egy ily kiváló férfiú, a ki igy áll hosszú éveken át az országgyűlés előtt, mint vezérszónok, a ki nem talál programmot, mindig keresi, de nem találja; pártvezér, a ki nem talál pártot. De azután, a mint a dolgok fejlődtek, a mint beszédeit egymásután hallgattam, arra a meggyőződésre jutottam, hogy ezek az ellentétek a t. képviselő urnái tulajdonkép nem ellentétek, csak azokuak látszanak. 0 öntudatosan egy bizonyos czél felé törekszik. (Halljuk !) A praetendenseknek mindenütt a világon az az eljárásuk, hogy mindenekelőtt a tömegeket igyekeznek magukhoz hódítani, rendelkezésökre álló mindenféle eszközzel. Legnagyobb ellenségök nekik a középosztály. Egyik főtörekvésök, kivenni az ország vezetését a középosztály kezéből és ráruházni az egyházi és világi aristocratíára. Én nem tudom, hogy vájjon a t. képviselő ur magánéletében a homeopathiának vagy alleopatbiänak a hive-e? (Derültség, Halljuk!) Nyilvános működésében azt látom, hogy nagyon szereti a piczike kis adagokat és ha megvizsgálom az ő receptjét, tulaj donkép én azt találom, hogy van abban egy csepp socialisticus olaj, van abban néhány csepp kék vér és van benne roppant sok szentelt viz. (Derültség a szélső balon.) Ezen három elemből akarja összealkotni a társadalmat, melyről álmodozik és melynek ő a regulatora. Tehát megvallom, hogy egész multamnál fogva, felfogásom és törekvéseimnél fogva, ezen törekvésekkel szomben mindig oppositiót fogok képezni. Tisztelem a képviselő ur társadalom-megmentő törekvéseit, de azokhoz sohasem fogok járulni, mert meg vagyok győződve arról, hogy a mely perczben a praetendens elérné czélját és (a ministeri székekre mutatva) oda ülne, azon perczben azon nép, melynek megmentésére törekszik, könyörögne az úristenhez, azt mondván: „Uram istenem ments meg minél elébb az én megmentőimtől." Ajánlom módosítványomat elfogadásra. (Élénk helyeslés a szélsőbalon). Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Heljy Ignácz módosítványát): Az 1. §. 4-ik sorában ezen szavak helyett: „vagy oly mérvűek" tétessenek a következő szavak: „vagy melyek a szokásos kamatlábat annyival túlhaladják." Elnök: Apponyi képviselő ur személyes kérdésben kivan szólni. (Halljuk!) t Gr. Apponyi Albert: T. ház! (Halljuk!) Azért kértem szót, hogy személyes kérdésben válaszoljak Helfy Náczi, (Nagy derültség) bocsánatot kérek a t. háztól ezen lapsusért, mely akaratlanul siklott ki számból. (Derültség. Halljuk!) Azért kérek szót személyes kérdésben, mert miután nekem feltett szándékom volt és ma is az, hogy ezen vitát a tárgyilagosság medrében taitsam és abba semmi oly dolog megvitatását bele ne keverjek, mely annak tárgyához nem tartozik, ámbár a zárszónak jogával birok: kijelentem előre, hogy ezen zárszó keretében nem fogok refleetálni azokra, a melyeket Helfy Ignácz képviselő ur nem a tárgyra vonatkozólag, hanem csekély személyem egész politikai szereplésének