Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-175

175. ortiigoi tlés janaár 26. 18S3. 249 ha elfogadtatik azon propositio, akkor oly viszonyok, melyek a központon ma a nagy forgalomra vonatkozólag irányadók, irányadókká tétettek a csekély forgalomra vonatkozólag is; akkor oly változások, melyek itt fontossággal, befolyással és jogosultsággal birtak, átplántáltattak oly kökörökre, hol azoknak fontosságuk, jogosultságuk nincs, mert kétféle természetű hitel teljesen összez avartatik. És ezenkívül még ne feledjük, hogy nálunk a bank a legbensőbb összeköttetésben van az állammal, hogy a bankhitel a legszorosabb összeköttetésben van az államhitellel és hogy a kamatmaximumnak a bankkamatlábhoz való kötése által az állam és a központi pénzpiacz hitelviszonyait irányadókká teszszük az összes vidékre és midőn az állam nagy crisisbe jutva, midőn háború támad, midőn a külföldön nagy hitelválság keletkezik, az ugyanabban a perezben kihat a vidékre s a helyett, hogy egy aránylag loealisált, az állami tevékenységre szorítkozó vagy a kereskedelem és ipar központi köreit érő válság következnék be, bekövetkezik egy olyan válság, mely az állammal vagy a fővárossal együtt megrendíti az egész ország minden vidékének hitelviszonyait. Ez főtekintet, mely ezen, mondhatnám példátlan centralisatiój ától a hitelszervezetnek engem elriasztana akkor is, hogyha a változó kamatmaximum természetét különben elfogadnám. De t. ház, megvallom, különben sem fogadhatnám el, nem pedig azért, mert két nagy baja van. Egyik az erkölcsi baj és hiba, melybe rögtön esünk, mihelyt váltakozó kamatmaximumot állapítunk meg, mert uzsora akkor ma az, a mi nem uzsora holnap és uzsora ismét holnapután, a mi nem volt uzsora tegnap. A váltakozó kamatmaximunmak ez a legnagyobb baja, azért, mert a büntető-sanctiót valóban megfosztja minden ethicai alapjától, mert valóban csupán egy mesterséges ismérvét állítja oda egy bűntettnek és gemmi benső tulajdonság ezen mesterséges ismérvnek megfelelni nem fog. De van egy nagyobb baja is a váltakozó kamatmaximumnak és ez az, hogy a hitelezési ügyletek legnagyobb része; különösen a vidéken, különösen azon körökben, melyet az uzsorával szemközt védeni iparkodunk, nem máról holnapra szóló ügyletek, nem ideiglenes ügyletek, hanem állandó, hosszú időre szóló ügyletekés hogy ezen váltakozó kamatmaximum természete azt hozza magával, hogy az állandó és hosszú időre számított viszonyokban egy végtelen és soha kellőleg nem definiálható és soha át nem tekinthető zavar fog beállni. (TJgy van! balfelől.) Ez azon gazdasági alap, mely a büntető-jogi tekintetet kiséri s melyiknek sem egyike, sem KÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. IX. KÖTET. másika következtében én a váltakozó kamatmaximák elméletét el nem fogadom. Ha tehát meggondoljuk, hogy más érdekeink is vannak a hitel terén, mint azok, melyek mostanában az olcsó kamat felé terelnének bennünket, ha meggondoljuk, hogy minden kamatmaximum általában, szükségkép megdrágítja a pénzt és a kamatlábnak emelkedő tendentiáját idézi némileg elő, ha meggondoljuk, hogy minden kamatmaximum ha magas, nem szünteti meg a bajt, melyet megszüntetni akarunk, vagy ha alacsony, teljesen hatálytalanná válik, ha meggondoljuk, hogy a kamatmaximum mindazon alakjai, melyek contempláltattak és javaslatba hozattak, azon szempontból, hogy ezen kifogásokkal és argumentumokkal szemben a kamatmaximum lehetőségét megóvja, a változó kamatmaximum még nagyobb veszélyeket idéz elő, mint az állandó kamatmaximum behozatalát czélzó indítványok: azt hiszem belátjuk, hogy azok, kik a büntető-j ogi kamatmaximumban keresik az uzsora - törvény tulajdonképeni hatályát és lényegét, nagy tévedésben vannak, illetőleg egy nagy lehetetlenséget törekszenek megvalósítani és ezért — bár részemről minden oly propositiónak, mely a törvény bármely határozmányának szabatosítását és hatályossabbá tételét, valóban hatályosabbá tételét czélozza és ezen czél elérésére biztosítékot nyújt, szívesen elfogadom —a jelen esetben nem vagyok képes akár Komjáthy, akár Apponyi t. barátaim által benyújtott indítványhoz járulni. (Élénk helyeslés.) Hegedűs Sándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) Hogy a kamatláb általánosságban az országban és különösen a magánosokra nézve a közgazdasági és legnagyobb részben a magángazdasági és a hitelviszonyokkal függ össze, azt magyaráznom nem kell. Ha tehát arról van szó, hogy az államhatalom ezen viszonyokba benyúljon kezével, a legnagyobb óvatossággal és figyelemmel kell eljárni, meg kell latolni minden szót, mely azon törvénybe jön, mely erről intézkedik. Eddig á régi theoria, mely a kamatmaximumot hirdette, egyszerűen közgazdasági alapra állott és nemzetgazdasági szempontból iparkodott bebizonyítani azt, hogy bizonyos határon túl a hitel absolute káros, absolute eltiltandó és ennek következtében büntetendő is. Ezen álláspontra helyezkedtek gr. Apponyi és Komjáthy t. képviselő urak, habár különböző indítványokkal és különböző szempontokból fejtegették a kérdést — mint később beszédeikből leszek bátor kimutatni. De újabban a gazdasági élet fejlődésével és a hitelviszonyok sajátságos alakulásával kapcsolatosan újabb theoria is keletkezett. Bármennyire nehezteljen is Komjáthy t. képviselőtársam, a ki a tudomány pressiója alól I szabadulni akar, én ezen álláspontot is kénytelen 32