Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-163

163. erwiürns ülés január 12. 1883­17 tekintem, büszkén mondhatom s mondhatja el min­den magyar ember, hogy az egész világon alig akad részrehaj latlanabb bíróság és alig részesül nagyobb tiszteletben valamely biróság, mint épen a magyar curia, melynek módjában van az alsóbb bíróságok eljárását, ha szükség van rá, a jog és igazság követelményei szerint felülvizsgálni, (ügy van ! Helyeslés.) Én tehát ismétlem, hogy miután nálunk jelen­leg a mentelmi jog még szabályozva nincs, az eddigi gyakorlat alapján elfogadom azon nézetet, melyet az igazságügyminister ur és Teleszky kép­viselőtársam kifejtett és a jelentést tudomásul ve­szem. (Helyeslés jóbbfelől.) Győry Elek: Félremagyarázott szavaim helyreigazítása végett vagyok bátor felszólalni. Az előttem szólott képviselőtársam azt mondotta, hogy olyan értelemben fejeztem volna ki magamat és az volna előterjesztésemnek szelleme, hogy inkább óhajtanám, hogy valamely közönséges bűntettes üljön itt, minthogy valamely választó-kerület sza­vazatától megfosztassák. Én ezt most hosszasan vitatni nem akarom, csak azt jegyzem meg, hogy mindjárt beszédem elején azt hangsúlyoztam, a mit különben kiemelni is méltóztatott, hogy alig van nehezebb valami, mint az immunitás kérdése s épen azért azt pa­ragrafusokba szedni igen nehéz, mert ezzel is ugy járhatnánk, mint azzal a nézetével a t. képviselő urnak, hogy a ki esetleg bűntett miatt elítélve voltj azt csak négy bűntett esetében való elmarasztalás fosztja meg attól, hogy választható legyen. Én egyébiránt csak arra figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy nem estem azon követke­zetlenségbe, hogy azt állítsam, hogy habár el van ítélve valamely képviselő, neki egyszerűen azt mondjuk: gyere ide, teljesítsd kötelességedet, ha­nem azt mondtam, mikor itt van az ítélet, joga van a háznak azt mondani, hogy nem engedi azt végre­hajtani addig, inig a mandátum le nem jár, ne­hogy, mikor talán épen szólásra van felirva, mél­tóztassék a kir. ügyésznek őt letartóztatni. Szavaim értelmének helyreigazítása végett kénytelen vagyok még azt is megjegyezni, hogy épen azzal, hogy ki van mondva, hogy ezen ítélet a mennyiben szabadságveszteségről szól, nem hajt­ható végre, hangsúlyozva van már azon határozati javaslatban a szabadságvesztés esete és azt hiszem, hogy ezzel jelezve van — és itt félreértette a t. képviselő ur szavaimat — hogy ha példának okáért valaki valamely vétség miatt elitéltetett, a háznak igenis joga lehet azt követelni, hogy eset­leg tessék a házzal az egész ítéletet indokaival együtt közleni, mert azon eset is előfordulhat — a mi már a tegnapi vita alkalmával is érintetett — hogy valaki, ki kihágást követett el, még is bűn­tényben ítéltetnék el. Ezt csak szavaim értelmének helyreigazítása KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. IX. KÖTET. végett hoztam fel. (Élénk helyeslés a szélső hal­oldalon.) Ugron Ákos: Az előttem szólt t* Baross képviselő ur, mint, azt hiszem, sokan észrevették, beszéde utolsó része annak elejével teljes incon­sequentiába van. Mert azt mondani, elfogadom egészen a t. igazságügyminister ur praecisióját, t. i, hogy ha felfüggesztette a képviselőház az illető képviselőnek mentelmi jogát, akkor azon képviselő mentelmi jogáról többé szólni nem lehet, azután azt mondani, hogy ha esetleg a képviselő­ház megakadályozni akarja az ítélet végrehajtá­sát, mégis intézkedhetik a kérdésben: azt hiszem ez teljes inconsequentia. Nézetem szerint itt az a kérdés, van-e a képviselőháznak joga beleszólani az ítélet végrehajtásába, vagyis ha a képviselő elitéltetik, köteles-e a biróság bejelenteni a háznak s ha a törvényszék végrehajtani akarja az Ítéletet, tartozik-e erre engedélyt kérni a háztól, igen-e vagy nem? És én azt hiszem, hogy ha a képviselő­ház a jelen alkalommal ki nem mondja határozati ­lag azt, hogy ha a képviselő elitéltetik és végre, akarják hajtani az Ítéletet, akkor kötelessége a bíróságnak a képviselőházhoz fordulni és erre engedélyt kérni, az esetben épen akkor hajtják végre az Ítéletet, mikor esetleg a kormánynak tetszik. Bármennyire hivatkozzanak is a bíróságok osztatlan igazságérzetére, nem egyszer tapasztal­tuk azt, hogy inemryire befolyásolva lett még az esküdtszékek eljárása is a kormány által, sőt még az esküdtszékek összeállítása is. Tudunk esetet, hogy a viszonyok és körülmé­nyek nem voltak olyanok, hogy el lehetett volna az illetőt Ítélni, a biróság a kormány befolyása következtében az illető képviselőt elmarasztalta. Kérem a t. házat, méltóztassék akként magyarázni az esetet, hogy a képviselőháznak legyen joga az ítélet végrehajtásába beleszólani, illetőleg a bíró­ságok kötelesek legyenek a ház engedély ét kikérni az ítélet végrehajtásának foganatosítására.! Gáll József: Irányi Dániel képviselő ur egy súlyos váddal illette a birói kart s ez a részre­hajlóság vádja. Ezen vádjának támogatására hivatkozott a Martinovics-féle perre és ebből hasonlatosságot vontarra^ hogymanap a bíróságok ilyen függetlenséggel "birnak az állam irányában. Erre nézve azt vagyok bátor megjegyezni, hogy szem elől tévesztette azt, hogy manap a birói kar el van látva a függetlenségnek mindazon kellé­kével, a melyet a tudomány felállított s a mely a művelt országokban általában el van fogadva és hogy azon birói kar, a mely Martinovicsot elitélte, ezen függetlenség garantiáival nem birt. Hason­latosságot tehát a két birói kar között nem találok. Az, hogy ily súlyos vád csak ezen motívummal támogattatik, magában rejti a tarthatatlanságot és én, mint egykori tagja a birói karnak, ezen 3

Next

/
Thumbnails
Contents