Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-163

lg 163. országos ülés január 12. 1883 sék tudomásul, hogy az csakis az elitéltetésre értetik, nem pedig a végrehajtásra is. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Baross Gábor: Bocsánatot kérek, hogy felszólalok, de én azt hiszem, hogy a vita tanulságos és érdekes és utóvégre, ha a tárgy itt felemlittetett, lehetetlen, hogy nézetet ne valljon az, a kinek nézete esetleg eltérő az előtte szólt képviselőtársa nézetétől Elsőben is azzal kezdem, hogy azok, a kik a bizottság javaslatát megtoldatni kívánják azon irányban, mint a hogy azt Győry Elek t. képviselő ur indítványozta, tulajdonképen túlterjeszkednek a jelenlegi körülmények közt azon, a miről voltaképen szó van. A kir. törvényszék ugyanis semmi egyebet nem tesz, mint hogy bejelenti azt, hogy a neki kiadott képviselőket elítélte. A törvényszéknek ezen bejelentését a képviselőház máskép el nem intézheti, mint akkép, hogy azt egyszerűen tudomásul veszi. Nincs itt arról szó, hogy az ítélet végrehajtás végett jelentetik be, nincs arról szó, hogy az Ítélet megkezdése végett kiadassanak a képviselők, hanem pusztán arról a tényről van szó, hogy az illető képviselők elitéltettek, ezt pedig máskép, mint egyszerűen tudomásul venni, nem lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) A mi magát a beadott indítványt illeti, teljesen csatlakozom azon értelmezéshez, a melyet a t. igazságügyminister ur és Teleszky képviselő ur itt kifejtett. Az a theoria, a melyet Győry Elek képviselő ur felemlített, emlékeztet engem a franczia theoriának különféle kinövéseire, midőn például szó volt arról, hogy ha valamely fegyencz képviselőnek választatik, azon elv állíttatott fel, hogy ezen népszavazatban annak szabaddá tétele van kimondva, azaz, hogy a képviselőnek megválasztott fegyencz a büntetéstől megszabadul. Sőt még tovább is megy ez a theoria, a mely szerint ha valamely nem franezia, külföldi választatik meg képviselőnek, a választás ténye által az illető honosságot nyer. Én azt hiszem, a mentelmi jognak megítélésében ily szélsőségektől tartózkodni kell. A t. képviselő ur azt mondja, hogy miként indokolható az, hogy az illető kerület sujtassék azzal, hogy megválasztott képviselőjét a törvényhozásban nélkülöznie kelljen. Megengedem, hogy bizonyos esetekben, a mint ezt a t. igazságügyminister ur érintette, fel lehet ezen kérdést vetni, pl. párbaj esetében, vagy oly esetekben, midőn az illetőnek polgári becsülete nem szenved; de fentartjuk-e ezt a theoriát akkor is, midőn bűntényt követ el egy képviselő? Mit tartanak a képviselő urak tisztességesebb dolognak; azt-e, hogy egy közönséges bűntettes képviseljen egy kerületet a meghozott bírósági Ítélet daczára? Vagy azt, hogy az illető képviselő szűnjék meg képviselő lenni és állja ki büntetését, mert egy bűntettes nem képviselhet jogszerűleg a képviselőházban senkit. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Egy hang a szélső baloldalon: Alikor kiadjuk !) Akkor a t. képviselő urnak nincs joga ehhez, mert ha az említett theoriát állítjuk fel és azt minden consequentiáján keresztül visszük, akkor a képviselő urnak nincs joga az ily képviselőt kizárni a házból, mert hiszen az megválasztatása alapján ül itt; azzal pedig, hogy a képviselő ur nem tartja őt tisztességes, becsületes embernek, nem sokat törődik, mert az olyan, a kit közönséges bűntényért elitéltek és arra hivatkozik, hogy azért nem távozik innen, mert kerületét nem akarja képviselet nélkül hagyni, az bizony nem sokat törődik azzal, hogy miként vélekednek róla képviselőtársai. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem tehát, hogy ily felfogás túlságokba visz. Vissza kell tehát menni a dolog eredeti forrására. Ha a t. ház azon körülmények közt, melyekre az igazságügyminister ur hivatkozott, kimondotta, hogy a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése által a törvénykezés menetének szabad folyást enged, egyszersmind elismerte azt is, hogy abiróa hozandó Ítéletét végrehajthatja. (Ugy van ! a jobboldalon.) Nálunk t. ház, a mentelmi jog törvény szerint szabályozva nincs. Jöhetnek elő különféle esetek, melyekben a ház egészen más szempontokból fog dönthetni, mintha a törvény merev szava után kellene indulnia. Én azt hiszem, hogy a mentelmi jognak törvény által való szabályozása igen fontos és e kérdés szabályozása bár igen nehéz, de igen szükséges. Más országok példáiból törvényre ugyan nem, de parlamenti gyakorlatra hivatkozhatom. Ha valamely képviselő mentelmi jogának felfüggesztése nyomán elitéltetik és a kormány vagy a biró követeli, a mint tisztje kivánj Ítélet végrehajtását és a ház a posteriori arról győződik meg, hogy az ítélet végrehajtása körül oly eset következett be, mely gyanút támaszt arra nézve, hogy politikai jogok kijátszásáról van szó, akkor a ház követelheti, hogy a képviselő helyét elfoglalja és el is foglalja, mig a ház kívánja. I)e midőn nem látja üldözésnek fenforgását s a képviselő mentelmi joga felfüggesztetvén, a biró kötelességét teljesítette, a háznak nincs joga az ítélet végrehajtását megakasztani. Egyébiránt igen csodálkozom, hogy Irányi Dániel t. képviselőtársam, Magyarországon a bírói függetlenséget némileg alteráló nyilatkozatot tett és arra hivatkozott, mintha Magyarországon a bírák nem volnának eléggé függetlenek. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem mindegyik!) Én azt hiszem t. ház, hogy mióta az új rendszer életbe lépett, a közélet terén nem volt hallható azon súlyos vád, hogy a kir. bíróságok részrehajlólagjárnának el, sőt a mennyiben a felebbezési forumokat