Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-163
163 országos ülés jannár 12. 1883. 15 hajtására. Igaz, hogy volt praecedens a t. ház előtt, mikor egyik képviselőtársunkat a birói Ítélet alapján elzárták, de azon praecedens talán az azon képviselő iránti nem elég erős rokonszenv folyománya volt. (Mozgás a jobboldalon. Felkiáltásét : Ki volt az ? Egy hang a baloldalon: Miletics!) Az első praecedens, mely e részben irányadó lehet — az évre nem tudok szabatosan hivatkozni, de az esetre emlékszem, az a. Szluha-ügy volt, a mikor az akkori királyi ügyek igazgatója Ráth Károly világosan kijelentette a ház előtt, hogy ugy a vizsgálat megindítására, mint a vád alá helyezési határozatra, szóval minden további birói functióra külön engedélye szükséges a képviselőháznak. Mert a mentelmi jog nem egyes képviselők privilégiuma, hanem mindnyájunknak, a választóknak joga ez. Midőn a képviselők mentelmi joga felfüggesztetett, csak arra függesztetett fel, hogy elhsnük a vizsgálat megindítható és a rendes formalitások közt lefolytatható. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Midőn tehát a bíróság most a t. háznak bejelenti ezen képviselő urak elitéltetését, ismét előtérbejön azon kérdés, hogy a ház határozottan mondja ki, vájjon megvan-e a kellő összefüggés és vájjon a többségnél megvannak e most is az indokok arra, hogy a felfüggesztést elfogadják? Nem fogadom el (xyőry Elek t. képviselőtársam indítványát, mert nem látok indokolt alapot arra, hogy az ítélet végre ne hajtassék, hanem igenis szükségesnek látom, hogy egyszer már praeciziroztassék a háznak a joga, hogy ezen ítéletnek végrehajtása nem egyszerű tudomás vétel utján, hanem csakis a ház előleges beleegyezése utján eszközölhető. (Helyeslés balon.) ' Szemenyey János: T. ház! Csupán egy pár szóval kívánok a szőnyegen forgó kérdéshez szólni, miután az igazságügyminister ur minden oldalról annyira megvilágosította azt, hogy ahhoz úgyszólva alig lehet már valami újat mondani. Én csupán gyakorlati szempontból szólok egyetkettőt és erre különösen akarom a t. ház figyelmét felhívni, hogy t. i. létező törvényeink értelmében, ha az ítélet jogerőre emelkedik, az végrehajtandó és a végrehajtást csakis a törvényszék van hivatva elhalasztani. Ez esetben tehát nézetem szerint a ház többé nem intézkedhetik, ha egyszer a képviselőnek mentelmi jogát felfüggesztette, mert e felfüggesztés nélkül a törvényszék nem is juthatott volna odáig, hogy végrehajtható Ítéletet hozzon. Ismétlem azt, hogy a végrehajtás felfüggesztését kizárólag csakis a törvényszék van jogosítva elhatározni és más senki, hogy ha tehát a ház most mást tenne, mint hogy ezen jelentést tudomásul veszi és ha ennél tovább menne, a törvénynek vágna elébe. Ennélfogva én a mentelmi bizottság jelentését elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) • Irányi Dániel: T. képviselőházl(Halljuk!) Az én nézetem szerint a t. igazságügyminister ur a mentelmi jog természetére nézve nincs tisztában. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A mentelmi jog igenis kiváltság; kiváltsága nem egyeseknek, kiváltsága az egész háznak. Mi mint ilyet követeljük annak fentartását. (Helyeslés balfelöl.) Ha a képviselők csak. azonképen lennének törvény elé állíthatók, mint bármely más polgára a hazának, akkor a kormány, a melynek kezében az üldözés joga van, a képviselők felett is önkényesen rendelkezhetnék (Ugy van! a szélső baloldalon) és akkor mi, kik a kormánynak ellenőrei vagyunk, a kormánynak alárendeltjeivé sülyednénk. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Prónay József: A bíró itél! Irányi Dániel: A bíró ítél, azt mondja a t. államtitkár ur. Igen, de azon birák ítélnek, kik a kormány kinevezésétől függnek; (Mozgás jobbfelől) oly birák ítélnek, kik, hogy nem mindig igazságosan Ítéltek, azt a multak története bizonyítja. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) A nélkül, hogy a régen múltba mennék vissza, figyelmeztetem a t. képviselő urat Martinovich és társai esetére, a hol kormányrendelet szerint járt el a törvényszék és az ügyvédek esküvel köteleztettek, hogy ugy fognak eljárni, a mint azt a kormány, a cancellária kívánta. S hasonló történt közelebbről is 1811-ben; akkor is cancelláriai rendeletnél fogva történt intézkedés. De ám legyen: a mostani kormány nem fog hasonló útra térni, a mostani birák nem fogják megengedni azt, hogy felettünk a törvény és alkotmány ellenére az igazságügyminister rendelkezzék. Lehető azonban, hogy bármely indoknál fogva, nem épen a törvény, nem épen az igazság érdekében járnak el. Lehet továbbá az, hogy oly pillanatban kívántatik végrehajtatni az ítélet, a mikor nemcsak az egyes képviselőknek, hanem az egész pártnak, meglehet, az egész hazának azon képviselő jelenlétére szüksége van, az ítéletnek végrehajtása pedig egyenesen a kormány kezében van. A kormány utasíthatja a kir. ügyészt, hogy addig, míg ő neki tetszik, ne hajtsa végre az ítéletet, hanem azon pillanatban fogassa el a képviselőt, a midőn ő azt jónak fogja tartani. (Ugy van! a szélső laloldalon.) Én tehát t. ház, ezen okoknál fogva azt tartom, hogy a képviselőháznak nem csak a kiadatás, hanem az ítélet végrehajtására nézve is fenn kell a maga számára tartani a jogot, hogy esetleg határozzon. (Helyeslés. Ugy van! a szélső baloldalon.) Ugyanazért én oly értelemben, a mint azt Győry Elek t. barátom indítványozta, ezen jelentést egyszerűen tudomásul vétetni nem kivánom, hanem azt kivánom, hogy azon értelemben vétes-