Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-173

173. országos ülés jauunr 24. 1882. 197 újabb hitelezésnek helye nincs s compensatiónak helye nincs sem ő ellenében, sem jogutódjai ellenében. Szóval, a törvényjavaslatnak az a ezélja, hogy az összehalmozott adósságokat lehetetlenné tegye és megmentsük népünk alsóbb osztályát attól, hogy vagyonát elihassa, vagy lelketlen korcsmárosok vagyonából kiforgassák. Az előadott okokból t. ház, a törvényjavaslatot az általam kifejtett czélokra tökéletesen megfelelőnek találom. Ha ez törvénynyé válik, én abból hazámra nézve üdvöset és közgazdasági viszonyainkra nézve javulást várok. Ennélfogva a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadás végett ajánlom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök 1 T. ház! A bizottság részéről több hivatalos szónok bejelentve nincs. Következnek a jegyző uraknál feljegyzett szónokok. Komjáthy Béla: T. ház! A házszabályok értelmében szót kérek. (Halljuk!) A házszabályok értelmében a tanácskozás ugy folytatandó, hogy először beszél a bizottság előadója, azután a netaláni ellenindítványnak előterjesztője. Én nemcsak bejelentettem és feljegyeztettem magamat a jegyző máknál akkor, mikor még senki felírva nem volt, hanem egyszersmind ki is jelentettem, hogy a törvényjavaslattal szemben ellenindítványt terjesztek be. Tehát az igen t. elnök urnak iménti kijelentése nem egyezik meg a házszabályokkal (Ugy van! lalfelől.) Elnök: Bocsásson meg t. képviselő ur, a házszabályok 139. §-a szól a hivatalos szónokokról, kik a bizottság vagy az osztályok részéről bejelentettek. Ugyanis a 139. §. igy szól: „Első szó illeti a bizottsági előadót, vagy annak nem létében az indítványozót: utána a kisebbségi előadó vagy a különvélemény, illetőleg ellenindítvány beadója szólhat. * Ez nem szól azon képviselő urakról, a kik a jegyzőknél magokat feljegyeztetik. Ezekre a 140. §. vonatkozik, mely igy hangzik: „A többi tagok szólás végett az ezzel megbízott jegyzőknél Íratják fel magukat és sorban, még pedig, a mig egyenlő számban vannak, az indítvány mellett és ellen felváltva hivatnak fel a szólásra." A kik tehát nem hivatalos szónokok, azokat nem a 139. §. szerint illeti meg a szó, hanem azok a jegyzőknél Íratják fel magukat és sorrendben következnek. Azt, hogy ki, mit ad be, azt előre nem lehet tudni, hiszen láttuk sokszor, tegnap is, hogy szónokok, kik a javaslat mellett iratkoztak fel, más dolgokról szóltak. Az első tehát a hivatalos szónok, az előadó s azután következik a kisebbségi vélemény előadója, ha van. De azok, kik a jegyzőknél iratkoztak fel, azok a házszabályok 140. szakasza szerint csak sorrendben szólhatnak. Ez a dolognak a házszabályok szerinti rendje. Történt, az igaz, hogy a ház eltért ettől anyban, a mennyiben néha az illető szónokok maguk nem kívánták, hogy felhivassanak. De a ház bizottsági előadóját nem lehet olyan szónoknak tekinteni, aki önszántából szól a javaslat mellett, hanem olyannak, ki mint hivatalosan megbízott szólal fel, midőn a javaslatot előterjeszti; ez a házszabályok szerinti eljárás, ez a helyes magyarázat. (Helyeslés jobb felől.) Helfy Ignácz : Tökéletesen igazsága van a ház t. elnökének abban, hogy a házszabályok szerint az előadó hivatalos közeg lévén, a többi képviselő a szerint szólal fel, a mint pro, vagy contra felirattá magát. Én azonban 3 SZ okásra nem hivatkozom s e tekintetben at. elnök ur is nagyon jól tudja, jobban mint én, hogy a vita rendesen ugy indult meg, hogy az előadó után az szólalt fel, ki az előadó véleményével szemben ellenvéleményt akar benyújtani. A jelen esetben különösen kérem a t. házat, hogy méltóztassék ezen eljárást elfogadni, mert tudtommal Komjáthy t. barátom oly indítványt szándékozik benyújtani, melynek alapján a törvényjavaslat az igazságügyi bizottsághoz lenne visszautasítandó. (Helyeslések balfelöl.) Hegedűs Sándor: Az indokolással ugyan nem értek egyet, t. ház, melyet Helfy és Komjáthy t. képvisőtársaim arra nézve hoztak fel, hogy az előadó ur után Komjáthy képviselő ur szólalhat fel; azonban a vitatkozás természete és azt hiszem, hogy a házszabályok szelleme is azt kívánja, hogy ha meghallgattunk egy előadót pro, akkor hallgassunk egyet, mely contra szól. Azt nem fogadhatom el, hogy előzetesen tudomást kelljen venni arról, hogy valamely szónok különvéleményt vagy einapolási indítványt kivan benyújtani, mert tökéletesen igaza van az elnök urnak, hogy ha valami hivatalosan bejelentve nincs, arról az elnök urnak és a háznak tudomása nem lehet; de, mint mondám, dolog természeténél fogva hozzájárulok a hhoz, hogy most az ellenindítvány tétessék meg. (Helyeslések.) Elnök: En,t. ház, kötelességem szerint azért tettem megjegyzést, mert méltóztatik tudni, hogy az ilyen eljárásból gyakran praecedens származik és czélszeríí, ha ily dolgokkal a ház tisztába jön. Komjáthy képviselő ur tagja volt az igazságügyi bizottságnak és ott be is jelentette különvéleményét, de az ki nem nyomatott s hozzám nem adatott be. Ha ez megtörtént volna, akkor természetesen őt illetné most a szólás joga. A ház azonban megengedheti a képviselő urnak, hogy felszólaljon. (Halljuk! Halljuk!) Komjáthy Béla: T, ház! Ha az igazságügyi téren való újabb törvényalkotásainkat ide nem értve, a kényszerhelyzet^ nyomása alatt létre jött ideiglenes természetű intézkedéseket, elfogultságtól menten tesszük bírálatunk tárgyává, azon-