Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-163

14 1C3. országos tiléi január 12- 1883. már ki van mondva, hogy az illető szabadságvesztést fog szenvedni, az Ítélet jogerejűvé vált, az ellen semmiféle orvoslatnak nincs helye és mihelyt lejárta képviselőre nézve azon kötelességnek ideje, melyet a házban megbízóinak mandátuma alapján teljesíteni tartozik, abban a pillanatban ráteszi kezét a végrehajtó hatalom, de előbb nem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Indítványomat, melyet írásban is leszek bátor beadni, akként formuláznám, hogy tudomásul vétetvén a mentelmi bizottság jelentése, a ház egyszersmind kijelenti, hogy ezen ítélet a képviselői megbízás lejárta előtt végre nem hajtható. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Pauler Tivadar igazságügy minister; T. képviselőház! (Halljuk!) A képviselők mentelmi jogának köre és hatása ebben a házban már többször képezte vita tárgyát s ez nagyon természetes. Törvényünk e tárgyban nem lévén, ex analógia a delegatiókra nézve is a régibb időkből fenmaradt gyakorlatra hivatkozva hozattak a határozatok. Legelőször, midőn e kérdés a ház elé került, egy terjedelmes,jelentés alapján hozatott a határozat, melynek, ha jól emlékszem, Horváth Lajos t. képviselőtársunk volt az előadója. Akkor határozott a ház a mentelmi jog természete és köre iránt s azon elvet állította fel, hogy meg kell mindenekelőtt vizsgálni: vájjon az illető bíróság hatósága körében kérte-e ki a képviselőt; meg kell vizsgálni azt, hogy a cselekmény büntethető cselekményt képez-e törvényeink szerint és végre, nehogy ez a politikai zaklatásnak úgyszólván ürügyéül szolgálhasson, vájjon az elkövetett büntethető cselekmény és azon képviselő közt, kinek kiadatása kívántatik, van-e kimutatható összefüggés, mert ez kimutattatván, világosan kitűnik, hogy itt nem egyszerű zaklatásról van szó, hanem oly tényekről, melyek alapjául szolgálhatnak a birói eljárásnak. Ebben az értelemben határozott akkor és azóta már több izben a ház, habár történtek kísérletek ezen kör kiterjesztésére, ezen elvektől való eltérésre egy vagy más irányban. He a ház a legtöbb esetben ezen kérdések felett vitatkozás nélkül igenlőleg, vagy tagadólag határozott. Én abban a véleményben vagyok, hogy ha egyszer a ház azon meggyőződésre jut, hogy a cselekmény a törvények által tiltva van, hogy saját hatáskörében kérte ki a bíróság a képviselőt és hogy annak, hogy ő a bíróság elé állíttatik, nem politikai zaklatás szolgál indokául, hanem hogy közte és az elkövetett büntethető cselekmény közt olyan kimutatható összefüggés létezik, hogy őt a bíróság elé állítani lehet, miután a mentelmi jognak nem lehet az a czéljaés nem is az a czélja, hogy & törvények alól privilégium alkottassék akárkinek a számára, (Helyeslés ajobboldalon) mert a polgárok a törvény előtt egyenlők és ezen ország nem azért törölte el az egyes osztályoknak privilégiumait, hogy azt egy külön osztályra fentartsa (Élénk helyeslés jobbfélől) és ha ezek alapján a ház a mentelmi jogot felfüggesztette, akkor az illető kérdésnek elintézése a bíróság köréhez tartozik. A bíróság meghozza az ítéletet és azon ítélet előtt meg kell hajolnia mindenkinek. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Mert t. ház, ha mi a hatalmak összezavarásában azon pontig jutunk már, hogy a jogérvényesen hozott bírósági ítélet végrehajtása, ha egyszer az eljárás megindítására a ház megadta az engedélyt, megakadályoztatható, akkor oly lejtőre léptünk, melyen a végeredményt én előre nem láthatom. (Igás! Ugy van! a jobboldalon.) T. ház! A mentelmi jognak, mint mondám, nem privilegiális természete van; természete az, hogy a képviselők a politikai zaklatás ellen biztosíttassanak. Ha egyszer ez a kérdés el van intézve, a képviselő ép ugy tartozik a törvényszéki eljárás szabályai alá, mint bárki más. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Méltóztassanak megfontolni, hogy ez esetben oly cselekményről van szó, mely a közfelfogás szerint, de a törvényhozás intézkedése szerint is csak államfogházzal büntettetik, mely büntetés az illetők polgári becsületét nem érinti. De lehetnek r egészen más bűntettek, lehetnek más vétségek. És hova vezetne, ha azon elv állíttatnék fel, hogy akármily bűntett miatt van az illető elitélve, a jogerejűvé vált Ítéletet végrehajtani nem lehet, mert ehhez még a ház határozata kívántatik meg. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Vannak t. ház, elég utjai és módjai az illetőnek a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére a kívántató lépéseket megtenni. Vannak utak és módok arra, hogy kiegyenlittessék azon ellentét, mely az Ítélet foganatosítása és a képviselői kötelesség teljesítése közt egyes esetekben fenforöghat, De, hogy valamely bírósági Ítélet, mely a mentelmi jog felfüggesztése után hozatott, újabban mintegy tárgyalás alá vétessék és hogy a ház újólag, másod izben felfüggeszsze a mentelmi jo* got, azt én részemről az igazságszolgáltatás szempontjából, de magának a háznak érdeke szempontjából sem tartanám elfogadhatónak. (Élénk helyeslés jobbfélől.) Méltóztassanak tehát elfogadni a mentelmi bizottság jelentését ugy, a mint van; a többire nézve pedig azon utakra és módokra bizni az ügyet, melyek e tekintetben mindenkinek, az illető elitélt képviselőknek is módjuk és hatalmukban vannak, (Helyeslés jobbfelöl.) Komjáthy Béla: Az ezen oldalról felszólalt képviselőtársaim nem azért szólaltak fel, hogy talán egy Ítélet végrehajtását egyszer-mindenkorra megakadályozzák; csakis azon elvi kérdés tisztába hozataláról van szó, vájjon a ház csak tudomásul veheti a bizottság jelentését, avagy határozatával befolyhat az Ítélet mikori végre-