Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-172

174 172- országM ülés január 23. 1883. doriása következtében, a mely kiszorítja őket hajlékukból. (Ugy van! a ssélsö baloldalon.) E^ek elől nem szabad kitérni, hanem a doctrinalismus az kitér. Ugy építi ez fel a szabadság templomát, mint az őslakó, ki ablakot nem csinált reá. A. világosság nem hatolhatott belé és mert nem akarta megbolygatni a békének és szabadságnak templomát, zsákba fogta hozzá a holdvilágot, hogy ezzel világítsa meg. A harmadik szabadelvűség t. ház, a zsidó szabadelvűség. A zsidó szabadelvűség minden téren mutatkozik, a társadalmi és politikai kérdések egész sorozatában nyilatkozik. Midőn az uzsora eltörléséről van szó, akkor rögtön előáll ez a szabadelvűség és hirdeti, hogy h hitel szabadság követeli az egyes osztályok kizsarolását, kifosztását. Midőn az iparos elem, egyike legfőbb városi elemeinknek tönkre megy, akkor azt mondja, hogy ezt az iparszabadság követeli. Pedig nem igaz, nem az iparszabadság az, mely ott nyilvánul, hanem a szédelgés, az insolid munka, a csalás szabadsága. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ott találjuk a szabadság jel szavát majdnem minden kérdésnél. Valahányszor felmerül egy momentum, a midőn az élet bennünket egészen más és sokkal jobb törvények meghozatalára hiv fel, rendesen előáll a zsidó szabadelvűség külföldi példákkal; de mikor valóban igazi gyökeres és radicalis, az ország minden polgárát illető szent elvek megvalósításáról van szó, akkor a zsidó szabadelvűség eltűnik, nem mutatkozik sehol. Hiszen ha oly tisztában vannak önök a szabadelvtíségoek fogalmával, tessék II. András idejéből az arany bullában foglalt ellenállási záradékot is elfogadni, mint a szabadelvűségnek egyik legfőbb jelét. II. András korszakában az uzsorának óriási pusztítása után hozták meg az arany bullát. Ha önök valóban szabadelvűek, akkor hát fogadják el e záradékot, mint a szabadelvűség első postulatumát, a nép jogainak első biztosítékát. T. ház! Meglehet, hogy a vita folyamán felmerült nézetek és határozati javaslatom ellen esetleg intézett támadások alkalmat fognak adni arra, hogy a kérdésnek különösen azon részéhez hozzászóljak, mely a szabadelvűségnek, mint elvnek, meghamisításából áll. Ez elvek meghamisítását még oly emberek is elkövetik, kik különben kiváló elméknek ismertetnek. És honnan van ez? Egyszerűen onnan, hogy a korszakok és társadalmak felett azé a vezérszerep, a ki a hatalom első rendű eszközei felett rendelkezik. A középkorban a papság kezében volt a hatalom, ugy a szellemiekben, mint az anyagiakban, mert a hit volt a legfőbb eszköz, melylyel hatni lehetett. A reformátió után a cujus regio ejus • religio elvénél fogvaj a fejedelmek aranykora következett be, mely a nemesség és zsoldos hadseregekben birta hatalmának legfőbb kulcsát. A democratia győzelménél az elvek hatalmáé volt a legfőbb erő. Korszakunkban a sajtó a hatalom és mert a sajtó a zsidók kezében van, ez által a pénzhatalmasságok és igy a zsidók dominálják a helyzetet. (Helyeslés a szélső báloldalon) E kérdésekre egyébiránt ha határozati javaslatomat netalán megtámadják, lesz még alkalmam visszatérni. Most arra kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy a kérdés megold ísát czélozó és ép azért irásbelileg indokolt határozati javaslatomat felolvashassam. (Halljuk í Olvassa.) Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy a zsidó vallásnak se hittana, se erkölcstana nem bir a nyilvános vallásgyakorlat ama kellékeivel, melyek egy felekezet belső és külső szervezetét a misticismus köréből kiemelik s állami főfelügyeleti jogának gyakorlását lehetővé teszik; tekintettel arra, hogy a zsidó vallásos és társadalmi nevelés a zugiskolákban és talmudiskolákban oly iskolarendszert tart fenn, mely az általános népnevelés erkölcsi és szellemi érdekeibe ütközik; tekintettel arra, hogy a zsidó anyakönyveknek, részint hiányosan, részint hamisan való vezetése, a polgári jogegyenlőséggel járó kötelességek rovására, az adózási és hadkötelezettségi tőrvények kijátszását állandósítja; tekintettel arra, hogy a zsidó vallásfelekezetű lakosokat a politikai és polgári jogok teljességével felruházó törvényeink mellett, éjszak elmaradt államaiból oly bevándorlási folyamat jelentkezik Magyarország falvidékén át, mely az államfentartó elemeket hazájukból kiszorítja s az egységes nemzettestet consolidáíó erők helyébe, melyeket a haza földjéhez családi és polgároso dási, történelmi és politikai viszonyok és emlékek kötnek, oly elemek lépnek, melyeket e haza földjéhez és e nemzet társadalmához semmi közös elv, semmi közös emlék nem fűz s a melyek nemcsak nyugat államaitól kölcsönzött civilizátiónkat és saját nemzeti mívelődésünket veszélyeztetik, hanem a keresztény erkölcsök és nemes emberszeretet nagy elvein alapuló társadalmunkat is demoralizálják; tekintettel arra, hogy a magyarországi nyers termelés egyes productumai az ezek forgalmát közvetítő osztály egy részének lelkiismeretlensége következtében, a rendszeresen űzött hamisítások által, régi jó hirüket elvesztvén, legjobb külföldi piaczainkról szorulnak ki; tekintettel arra, hogy űjabbkori iparviszonyaink és ipartörvényeink mellett, az egykor vagyonos és lelkesen hazafias városi elem tönkre ment s a solid munkaversenyt, a gyakorlott