Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-172

172. országos ülés január 23. 188?. 175 iparképzettséget, a szédelgés versenye és a becsületes munka elnyomása váltották fel; tekintettel arra, hogy az állami és nemzeti létnek alaptényezőjét képező magyar földbirtokos osztály, mely az ország közjogának és a közszabadság biztosítékainak megvédésében az önfeláldozó hazaszeretetnek annyi magasztos példáját adta, a hitelügyi és magánjogi viszonyokban rejlő okok miatt rohamosan pusztul s helyét egy se a hazafiság, se az áldozatkészség terén ki nem próbált népfaj foglalja el, melynek rohamos gazdagodása a közszellem beolvasztó és egyenlősítő hatását visszautasító külön morálon s a közérdek társadalmi alkotó elveit kizáró vallásos elszigeteltség külön életmódján alapszik; tekintettel mindezekre az okokra, utasítja a ház a kormányt: 1-ször befolyásának és tekintélyének egész súlyával hasson oda, liogy a zsidó vallásfelekezet belső és külső szervezete a kor követelményeihez képest megállapittassék s az állam főfelügyeleti jogának minél hatásosabb gyakorlása biztosittassék; 2-szor, a zsidó zugiskolák gyökeres kiirtására alkalmas eszközökről és kellő biztosítékokról gondoskodó törvényjavaslattal egyidejűleg, adjon be jelentést a zsidók népnevelési és theologiai iskoláztatását rendező intézkedésekről; 3-szor, addig is, mig a zsidó anyakönyvek vezetése törvény által szabályoztatnék, rendeleti utón intézkedjék, hogy a zsidó anyakönyvek szokásos vezetése megszüntetvén, az állam adózási és honvédelmi érdekei ezentúl oly rendszerességgel ki ne játszassanak; 4-szer, adjon be a honosítási törvényt oly irányban módosító javaslatot, mely az állam erkölcsi, jogi és culturai ezéijait koezkáztató zsidóbevándorlásnak gátat vet; 5-ször, intézkedjék, hogy az élelmi és italczikkekuek meghamisítása és különösen ilyeneknek a külföldi forgalomba hozása szigorú rendszabályokkal korlátoztassék s az italmérési jog rendezésével a korlátozási jog is szabályoztassék ; 6-szor, gondoskodjék az iparviszony oknak minél gyorsabb és minél czélszerűbb rendezéséről ; 7-szer, terjeszszen be törvényjavaslatot a földbirtok-viszonyoknak és hitelviszonyok oly irányú rendezésére nézve, hogy egyrészt a váltóképesség megszorittassék, másrészt az árverés alá jutó birtoktestnek és gazdasági felszerelésének el nem árverezhető része meghatároztassék és ez által ugy a földbirtok folytonos értékcsappanását, mint a földbirtok kimerülését elősegítő gyakori birtokos-változás korlátoztassék. Beadja: Verhovay Gyula, Szalay Imre, Békássy Gyula, Hentaller Lajos, Lázár Lajos, Vidovich György, Tóth Antal, Jánossy János, Simonyi Iván, Széll György, Onody Géza. Jókai Mór: (Halljuk! Halljuk!) A mig az úgynevezett zsidókérdés a társadalmi téren forgott, nem tartottam magamat hivatottnak arra, hogy beleavatkozzam. Ha a zsidóknak vannak hibáik, pedig vannak, azokat felismerni az ő kötelességök, azokat megorvosolni az ő kötelességük. Ha méltatlanul vannak vádolva, vannak nekik talentumaik, vannak nekik orgánumaik, azok őket megvédelmezik. Ha a támadások a eriminalitás terére mennek, vannak bíráink, ezeknek feladata azokat megvizsgálni, ezeknek feladata azok felett ítélni. De midőn a tárgyalt kérvény alakjában egy törvénynek megszüntetése hozatik indítványba, mely a jogegyenlőséget támadja meg, itt már többé nem zsidók vannak megtámadva, de meg van támadva a magyar alkotmány r

alapja: a jogegyenlőség. Én, ki egyike vagyok azoknak a keveseknek, a kik még élnek azon korszakból, mikor Magyarország átalakulását megkezdette, nagyon jói emlékezem arra, hogy mikor e szót felirtuk zászlónkra: szabadság, a másik két szót is mellé irtuk: egyenlőség, testvériség. E hármat csak együtt lehet elfogadni uraim! mert a szabadság egyenlőség nélkül nem szabadság, az szabadalom, kiváltság, az privilégium; azt én a magyar alkotmány alapjául el nem fogadhatom. (Helyeslések.) Rum tisztelt képviselője tegnapi beszédében egész a naivságig nonchalanceal vádolta az egész képviselőházat, kivéve magát és 8 aláiró társát—talán,—hogy ezen kérdésben nincs bátorságuk a képviselőknek felszólalni, mert félnek odahaza saját választóiktól, hogy azok mit mondanak hozzá. Hát énnekem van szerencsém ezen vád által nem érintetni. Az én választókerületemben nincsen zsidó. (Derültség jóbbfélöl. Zaj a szélső haloldalon.) Az illyefalvai választókerületben egyetlen zsidó választó sincs. (Zaj a szélső baloldalon.) És hogyan lehetséges ez? Vannak talán a székelyeknek külön törvényeik, melyek gátolják a zsidókat a politikai jogok gyakorla tában, vagy talán kiüldözték őket maguk közül ? Nem, hanem oka az, hogy a székely még egy fokkal takarékosabb, mint a zsidó, még egy árnyalattal jobb speculans és kereskedő mint a zsidó. (Élénk helyeslések. Zaj a szélső baloldalon.) A székely nem irtózik vissza semmi munkától, miről másutt azt mondják, hogy végezze el a zsidó, mert az nekünk büdös; a székely nem vásárol semmit, mire szüksége nincs, a mire pedig szüksége van, előteremti maga; a mire szüksége van, azt veszi első kézből, Ő maga boltos, korcsmáros, szatócs; azután a székely ugy ragaszkodik ősi földjéhez, hogy abból senkinek, se