Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-163
[2 163. országol ttléi január 12. 1883. adásokra nézve a további számadás terhe alól felmentetik s a megvizsgált számadások el fognak helyeztetni az irattárban. Következik a könyvtári bizottságnak 208. sz. alatti jelentése, a képviselőház könyvtárának az 1881—84-iki országgyűlés első ülésszaka alatt történt gyarapodásáról és számadásairól. Dukä Ferencz jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Ha nincs észrevétel, kijelentem, hogy a t. ház a jelentést tudomásul veszi. Következik a könyvtári bizottságnak 294. sz. alatti jelentése, a képviselőház könyvtárának költségvetése tárgyában az 1881—84. országgyűlés második ülésszakában. Duka Ferencz jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Ha nincs észrevétel, kijelentem, hogy a t. ház a könyvtári bizottság kívánsága szeriut havonként a könyvtár gyarapítására most is, mint eddig, 450 frtot méltóztatik határozni. (Helyeslés.) Következik a mentelmi bizottságnak 267-dik számú jelentése, Várady Gábor ésRohonczy Gedeon , képviselők ügyében. Buka Ferencz jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Ha nincs észrevétel, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a jelentés tudomásul vétetik. Csanády Sándor: T. ház! Nem lehetek oly szerencsés, hogy tudomásul vegyem a most felolvasott jelentést. Ugyanis meggyőződésem szerint képviselőt nem lehet elzárni az országgyűlés bevégeztéig. (Igás! Ugy van! a szélső balon.) A képviselőnek itt helyben kell lenni; ha elitéltetett, büntetése halasztassék el azon időre, midőn képviselői kötelességeitől ment lesz. (Helyeslések a szélső baloldalon.) Elnök: Arra kérem a t. képviselő urakat, hogy méltóztassanak magukat, ha szólani kivannak, előjegyeztetni, mert különben nem lehet tudni, ki akar szólni, ki nem. Miután Csanády képviselő ur indítványt tett, ki kell jelentenem, hogy én természetesen azon feltevésben mondottam ki a határozatot, ho^ry senki sem szól ellene; igy azonban tárgyalásnak van helye. (Helyeslés.) Unger Alajos: T. ház! Mint a mentelmi bizottságnak egyik tagja, bátor vagyok megjegyezni a t. előttem szólott képviselőtársam felszólalására, hogy itt tulajdonképen nem arról van szó, hogy egy képviselő szabadságától megfosztassák, hanem, mint rendesen szokás és előző esetekben rendesen igy történt, hogy ha egy képviselő ellen, a kinek mentelmi joga felfüggesztetett, az eljárás folyamatba tétetett és ítélet hozatott, azon Ítélet a bíróság által mindenkor a képviselőház tudomására hozatott. A mentelmi bizottság sem volt azon helyzetben, hogy határozzon a felett, vájjon megengedi-e, hogy az Ítélet végrehajtassák, vagy sem, hanem minthogy közöltetett a bíróság által az ítélet, a mentelmi bizottság sem mehetett tovább, hanem azt egyszerűen tudomásul vette. A végrehajtás kérdése, azt hiszem, most még elbírálás tárgyát ma nem képezheti, mert nem is initiáltatott a kérdés, nincs kimondva, hogy mikor fog az Ítélet végrehajtatni, hanem a bíróság tiszteletből a ház tudomására hozta az ítéletet. Hiszen megengedte a t. ház, hogy az eljárás folyamatba tétessék, ennek természetes következménye az ítélet. Hogy az végrehajtassék-e és minő körülmények között, az egy további elhatározás tárgya lehet, de ma nem képezheti elbírálás tárgyát. Én kérem, hogy méltóztassék a mentelmi bizottság jelentését egyszerűen tudomásul venni. Helfy Ignácz: T. ház! Abban tökéletesen igaza van Unger t. barátomnak, hogy a mai stádiuma a dolognak csak az, hogy itt közöltetett velünk, miszerint a képviselőháznak illető két tagja a bíróság által elitéltetett. Egyebet a bíróság velünk nem közlött. Másfelől azt sem lehet tagadni, hogy az egyszerű tudomásvételből a bíróság azt fogja következtetni, hogy az által egyszersmind az ítélet végrehajtására lett felhatalmazva a képviselőház által. Ezt pedig maga Unger képviselőtársam sem engedi meg. Azt hiszem tehát, hogy ez iránt kell a háznak magát biztosítani, tehát, hogy a tudomásul vétel formuláztassék akként, hogy igenis, a ház tudomásul vévén a bíróság által vele közlött ítéletet, elvárja, hogy majd a végrehajtás iránt a bíróság külön előterjesztést tegyen, hogy alkalma legyen a háznak ez iránt külön határozni. Mert engedelmet kérek, az csakugyan össze nem férne a képviselői mentelmi joggal, ha az ítélet azon idő alatt hajtatik végre, mely alatt az illetőnek képviselősége tart. Ebben tökéletesen igaza van Csanády t. barátomnak. Hogy ha az ítélet ki van mondva, az végre fog hajtatni az országgyűlés végével. Ez iránt tehát meggyőződésem szerint ma kell a háznak nyilatkozni, olyan formán, hogy az ítélet tudomásul vétetik akként, hogy ez a végrehajtásra még nem vonatkozik. (Helyeslés a szélső bálfelöl.) Teleszky István: T. ház! Én egyrészben nem osztozhatom az előttem szólott t. barátom nézetében, mert én azon véleményben vagyok, hogy ha egyszer egy képviselőnek mentelmi joga a képviselőház által felfüggesztetett, akkor: ha a bíróság jogérvényes marasztaló Ítéletet hoz, már a mentelmi jog kimondott felfüggesztésének egyszerű következménye az, hogy a bíróság a mentelmi jognak újabbi, másodszori felfüggesztése nélkül, a hozott ítéletet végrehajtja. Én máskép a mentelmi jognak felfüggesztését értelmezni nem tudom és azt hiszem, hogy e házban sem tudnánk praecedenst felmutatni, hogy ugyanazon képviselőnek, ugyanazon ülésszak alatt, ugyanazon ügyben mentelmi jogát egymásután kétszer: egyszer a btínpernek megindítása, másodszor pedig a marasztaló ítélet végrehajtására függesztette vonal