Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-171

|48 ,71 országos iilés január 22. 1883, ' azt állítom fel, hogy a népnek adják vissza azon természetes jogát, melyben őt isten és a természet törvényei részesítik; (Zaj a szélső balon: Halljuk! Halljuk!) nem ellenzem azt, hogy vegyes házasságok jöjjenek létre. Nagyon téved ugy az előttem szólt, mint a t. ministerelnök ur, midőn azt említi föl, hogy a reversalisok múltját akarom felidézni, (ügy van! a szélső balon. Halljuk! Halljuk!) Távol van ez tőlem, mert nagy különbség van a reversalis és a szerződés közt. (Zaj a szélső balfelől: Halljuk! Halljuk!) Ha önök uraim meggyőznek engem állításuk helyességérő], szívesen elfogadom véleményüket. (Halljuk! Halljuk!) A 40-es években, mint igen bölcsen jegyzé meg a ministerelnök ur és az előttem szólt képviselő ur, vegyes házasság nem jöhetett létre, hogyha az illetők irást nem adtak arról, hogy mindkét nemű gyermekeiket a katholikus vallásban nevelik, mert e nélkül a pap nem adta össze őket. Hát ezt kérem én ma? Nem, hanem azt, mondom: adjátok meg honatyáim a szülőknek azt a jogot, melyet isten megadott nekik és ha akarják, neveljék gyermekeiket akár katholiknsnak, akár protestánsnak, vagy akármely más felekezetbélinek. (Nagy zaj szélső balfelől: Halljuk! Halljuk!) Ma pedig nem akarják használni a házasság előtt a szerződéskötési jogot, akkor vegyék igénybe a mai törvén)'eket, melyek szerint a fiu az apa, a leány az anya vallását követi. Tehát kényszeríteni akarom-e a házasfeleket? Avagy zavart akarok-e előidézni? (Halljuk! Halljuk!) Nem, győződjenek megróla, tiszta magyar szívvel és lélekkel mondom, hogy a szülőknek azon szabadságot kívánom visszadni, a melyet nekik az isten adott s ezért kénytelen vagyok megjegyezni Ugron képviselő urnak, hogy ha ő jót akar, én még jobbat akarok. (Elénk derültség szélső balfelől. Halljuk! Halljuk!) A mi Ugron képviselőnek azon megjegyzését illeti, hogy a katholikus javak ne adassanak ki a clerusnak mindaddig, míg a katholikusoknak autonómiájuk nem lesz, ezt elfogadom. (Nagy zaj. Felkiáltások a szélső balfelől: Ez nem személyes kérdés !) Befejezem tehát nyilatkozatotam azzal, liogy én a vallásfelekezetek közt nem villongást, hanem — és pedig mindenek felett — békét akarok. (Nagy zaj a szélső balon.) Irányi Dániel: Midőn a múlt ülésszak alatt az első ilynemű kérvények szőnyegre kerültek, azok elolvasása után azon meggyőződésre jutottam, hogy azok egy kiadott jelszónak eredményei. Nemcsak azok megegyező tartalma, hanem az indokolásnak egyformasága is vezetett ezen eredményre. Ugyanezen nézetet vagyok hajlandó kifejezni azon kérvények irányában, melyek a mostani sorjegyzékben foglalvák, mindamellett, hogy az azokban foglalt kérések száma megszaporodott és az indokolásban itt-ott lényeges eltérés van. Távol van azonban tőlem, hogy e miatt bárkinek is szemrehányást akarjak tenni. A kérvényez és és a kérvények meginditási joga minden polgárt egyaránt megillet és igy a katholikus clerust is. Csak azért említem fel ezen körülményt hogy a kérvények kútforrására utaljak és azoknak e szerint jelentőségét a maga kellő értékére leszállítsam. T. ház ! Ha ezen kérvényeket figyelemmel elolvassuk, azt találjuk, liogy van azokban, a mi pártolást érdemel, van, a mit csak bizonyos feltételek mellett lehet elfogadni, azonban van több oly kérés is, melyet határozottan elleneznünk kell. A mi az első osztályba tartozókat illeti, én részemről egészen őszintén ma is, mint más alkalommal, kijelentem, hogy a szülők azon jogát, mely szerint gyermekeik nevelése iránt is intézkedhessenek, sérthetetlen természeti jognak tartom. (Helyeslés.) Az állam törvényhozásának nézetem szerint csak azon esetre kell rendelkeznie, midőn a szülők egymás közt megegyezni nem tudnának, a mi rendszerint csak válás eseteiben fordul elő. Mindamellett ki kell jelentenem azt is, hogy t. képviselőtársam Göndöcs Benedek urnak indítványához nem járulhatok, mert az a szülőknek szabadságát, melyet én megóvni akarok, szükségtelen korlátok közé szorítja, mert megengedvén azt, hogy már jegyeskorukban szerződést köthessenek születendő gyermekeiknek mely vallásban leendő neveltetése iránt, ez által idegen befolyásnak nyit ajtót, ezen irott szerződésből, ha törvénybe igtattattatik, az idegenek jogot formálhatván arra, hogy ezen szerződést, akár birói hatóság előtt is annak idején érvényesíthessék és a szőlőknek netalán időközben megváltozott egyező akaratát megsemmisítsék. Nem fogom t. ház, a többi kérdéseket bírálat alá vonni, nem azokat sem, melyekre nézve kinyilatkoztattam, hogy azokat határozottan ellenzem, kárhoztatom. Nem fogom pedig bírálgatni, mert ugy a t. ministerelnök ur tegnapelőtt, mint Ugron t. barátom a mai napon eléggé megvilágították azon kérések helyességét, illetőleg helytelenségét, ugy, hogy részemről felmentve látom magamat attól, hogy az általuk helyesen előadott indokok ismétlésébe bocsátkozzam. Nem tehetem azonban t. ház, hogy ne hívjam fel önök becses figyelmét a kérvények indokolására s azon hangra, a mely azok némelyikében uralkodik. Ha elolvassuk ezen kérvényeket, lehetetlen megütközéssel nem tapasztalnunk azt, hogy azokban oly túlzások fordulnak elő. oly vádakkal illettetik a törvényhozás, a melyek az igazsággal homlokegyenest ellenkeznek, sőt vannak a kérvényezők közt, kik a törvényhozást egyenesen fenyegetni merészkednek. Engedje meg a t. ház, hogy ezen állításomat a megfelelő idézetekkel megerősíthessem. 30 kér-