Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-171

171. erszágos ülés január i2. 18ö3. 14^7 oltári szentséget is magához veszi. Kérdem, hogy a vallásosság emelésére szolgál-e az, ha valaki nem hisz sem a házasság szentségében, sem az oltári szentségben és mégis arra kényszeríttetik, hogy az oltár elé járuljon, hogy a feltételeknek eleget tehessen. En azt hiszem, sokkal kevésbé van megrontva a vallásosság, ha nincs kitéve a hitökben gyengék által ily blasphémiának. (Elénk helyeslés.) Azt kérik továbbá a kérvényezők, hogy az iskolai és az egyetemi alapok katholikus alapoknak nyilvánittassanak és az egyház rendelkezése alá bocsáttassanak. E kérdés jogi oldalának fejtegetésébe most nem bocsátkozom, miután az ügy a képviselőház szakbizottságához van utasítva; egy pár megjegyzésem azonban van. (Halljuk!) Mindenek előtt határozottan kijelentem, hogy mig a katholikus egyház Magyarországon szervezve nincs, addig az egyházi javaknak a clerus kezébe kiszolgáltatását én ugy is, mint katholikus és ugy is, mint képviselő ellenezni fogom. (Élénk helyeslés.) Ellenezni fogom pedig azért, mert ezen nagy vagyon kezelése ellenőrzést, élénk ellenőrzést kivan és ha e nagy vagyon a clerusnak kiadatik, megszűnik katholikus vagyon lenni, hanem clericális vagyonná lesz. (ügy van! Ugy van!) A világiak az ellenőrzésből ki lesznek zárva, holott ellenben mig a vagyon a kormány által kezeltetik, habár kisebb mérvben is, de gyakorolhatjuk az ellenőrzést és megnyugvást, meggyőződést szerezhetünk az iránt, vájjon helyesen és rendeltetésöknek megfelelőleg használtatnak-e/el a jövedelmek. Egyébiránt e kérvényekre oly kevés világi aláírót tudtak összegyűjteni, hogy önkéntelenül szemünkbe ötlik, hogy már csak azon körülmény, hogy a világiak ily nagy mértékben elmaradtak a kérvényektől, világosan bizonyítja, hogy itt nem katholikus egyházi sérelmekről van szó. Legyen meggyőződve a clerus, hogy mig a papság helyzete az, a mi ma, hogy a püspökök állami dignitariusok és félhivatalnokok, mig az apostol mellett kiérzik a pontifex maximus, mig az alsó papság nem szerezhet jogokat, mig a világiak joga el van kobozva, addig a katholikusok sérelme mindig az lesz, hogy a vallás, mely szolgáit az államtól teszi függővé, világiaknak semmi jogot nem enged. Mig a katholikus egyhkz nincs szervezve, azon ellenőrzési rendszer értelmében, a melynek alapján szervezve van a többi vallásfelekezet és a mely szervezés már a vallásegyenlőségért is kívánatos, de kívánatos azért is, hogy már az egyház kebelében nyerje meg a katholikus polgár az alkotmányos jogok gyakorlatára szükséges önállóságot, függetlenséget és véleménybátorságot: ugy ezen katholikus autonómiának valósítása, uiig egyfelől reformját képezi a társadalomnak, másfelől kiható reformját fogja képezni magának a magyar katholikus egyháznak. Azon sérelmek, melyeket a kérvények felhoznak, nem képezik a katholikus egyház sérelmeit, azok egyszerűen a reactiónak sérelmei, mely a jelennel kibékülni nem tud, a jövőtől fél sa múlttal szakítani nem tud; (Tetszés) azon reactiónak, mely szórványosan ugyan, de mindjobban üti fel fejét, mely ma ide kérvényeket küld, holnap a nemzet általánosan tisztelt nagyjait, azokat, kik a nemzet szabadelvű előrehaladásának útját vetették meg, mint Széchenyi, Wesselényi, támadja meg. (Ugy van!) Legyenek meggyőződve azok, kik támogatják e kérvényeket, hogy ha a reactió utján tovább akarnak haladni, első sorban a világi katholikusokkal kell megküzdeniök, kik nem ismerik el, hogy a katholikus vallás és a democraticus haladás ellentétes volna. (Helyeslés.) Mert nekem szent meggyőződésem és lelkem mélyéből fakad az, hogy az evangélium termékenyítő ereje még nem merült ki s az emberiség megváltásának nagy műve még befejezve nincs. A népek felszabadulásának a jogegyenlőség és szabadság alapján készült institutiók általkel] megvalósittatni, azon jogegyenlőség alapján, mely mint a Krisztus szeretete, nem zár ki senkit s azon szabadság alapján, mely a dogmákat teszi hitté, több, emeli vallássá, (Élénk helyeslés.) Magam és barátaim nevében elfogadom a kérvényi bizottság véleményét, ámbár óhajtottam volna, hogy erélyesebben legyen az szövegezve; elfogadom azért, hogy a kik hitték, hogy ütött már az óra, hogy a nemzet a hátrálás útjára térjen, lássák magok ellen a képviselőház összes pártjait egy imposans többségben s ez némítsa el jövőben törekvéseiket. (Általános élénk helyeslés.) GöndÖCS Benedek*. T. ház! Miután az előttem szólott Ugron Gábor képviselő ur szavaimat félremagyarázta, legyen szabad őt figyelmeztetni s megmondani őszintén az egész parlament előtt, hogy én bonyodalmat nem akarok előidézni. Mert ha méltóztatik figyelemmel elolvasni mindazt, a mit mondtam, látni méltóztatik, hogy én azt állítottam, hogy az 1868. és 1879-iki törvények maradjanak épségben. Tehát nem akartam, hogy a felekezetek közt vallási villongás jöjjön létre és nem akartam a házasságok létrejövetelét akadályozni a legkevésbbé sem. Én, uraim, midőn kértem a t. kormányt, hogy méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni és póttörvényt alkotni, ezt tisztán, világosan kimondtam, hogy csak a szülőknek első jogát, (Ellenmondás balfelöl) melyet az isten adott, akarom biztosítani. (Zajos moigás balfelöl) Engedelmet kérek, nincs benne egyéb, győződjenek meg róla, esküvel merem bizonyítani, hogy nem a felekezeti pap beszélt belőlem, hanem Göndöcs a képviselő, ki a szabadságot és igazságot tiszteli. Őszintén monj dom önöknek, ilyen körülmények közt, midőn én 19*