Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-171

É 171. országos üli gyak körül, melyeket csak túlzásból, rosszul felfogott érdekek szempontjából lehetne a katholikus érdekek sérelmének magyarázni. Ilyen mindjárt első sorban a vadházasságok kérdése. Ez egyike azon társadalmi kérdéseknek, melyeket nem lehet egyoldalúan, megfontolás nélkül megoldani, mert ezek társadalmi viszonyainknak, politikai törvényeinknek különböző következéseiből alakult complicatiók következtében kezdettek Magyarországon virágzásra jutni. Első sorban a vadházasságokat nagyon szaporítja az ujonezozási törvény, mely a legjava erejében levő ifjakat huzamosb időig köti le. De szaporítja Magyarország földmívelési viszonyainak azon természete, hogy nálunk a kisgazda nem képes nő nélkül vinni a pusztai gazdaságot. Ha törvényes utón nem keresheti életének támaszát, megkísérli azt a törvény mellőzésével megszerezni magának. De különösen kihat a vadházasságok elterjedésére a nőtlenség, melyet régi törvények sújtottak, de a inelylyel szemben törvényeink semmi intézkedést nem tettek. És vájjon meggondolták-e ja folyamodók, midőn kérvényüket benyújtották, hogy a vadházasságok egyik tápintézete maga a katholikus h íelbonthatlansága. Mert az egyházi és állami törvények gyakran összefűznek oly egyéneket, kiket, ugy látszik, az isten nem egymásnak teremtett, kik tehát a családi élet örömeiről, kik a boldogságról kénytelenek lemondani, ha eleget akarnak tenni a törvénynek és kik ennélfogva inkább szakítanak a törvénynyel és a természeti törvény útjára térnek, melyet Gröndöcs képviselő oly lelkesen védelmezett. (Derültség.) A községi iskolák csak ott állíttatnak fel, a hol az egyházközség gyenge, vagy a hol az egyház jó iskolát nem tud állítani. Tehát a községi iskolák felállíttatnak először segélyezéskép és nekünk katholikusoknak nem lehet érdekünkben, hogy ott, a hol egyházunk oly gyenge, hogy nem tud iskolát felállítani, inkább elutasítsa az állam segítő kezét és hagyjuk, hogy azon társadalmi rend és társadalmi élet fentartása czéljából, melyre itt tegnapelőtt hivatkozás történt a házban, tudatlanságban nőjenek fel a gyermekek, mert semmi sem veszélyezteti inkább a társadalmi rendet, mint a tudatlanság, mely egyszersmind a bűnnek anyja. (Ugy van!) De a községi iskolák felállíttatnak büntetésül is azon egyházzal szemben, mely elég lelkiismeretlen és gondatlan, hogy ugy az emberi jogból, mint isteni parancsból folyó azon kötelességét, hogy hívei oktatásáról gondoskodj ék, nem teljesíti. S az államot csak üdvözölni tudom, ha ilykép jár el. A községi iskolák versenykép is szolgálnak, azok jósága és a tanítók képzettsége a felekezetiekkel szemben az illetőket a községi iskolákhoz vonja és ez egyrészt ösztönzésül, másrészt útmutatásul is szolgál a felekezeti iskoláknak. Ha a községi iskolák sérelmet képeznek, KÉPVtj. NAPLÓ 1881—84. IX KÖTET. is Jánni* 2'> 1883'." ^4[ akkor nem csak a katholikus egyházat sértik. Hiszen minden egyházi felekezetet a legnagyobb mértékben érdekelnek. És mikor a felekezeti iskolák még mindig 86 százalékot képeznek és mikor én tudom azt, hogy pl. a görög keletieknek elemi oktatása mennyire el van hanyagolva: nem tudom elég szemrehányással illetni Magyarország cultusministerét, hogy a községi iskolákat nagyobb mértékben nem állítja fel. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A kérvény felszólal a titkos társaságok ellen: a szabad kőmívesek ellen. Én ugy tudom, hogy a szabadkőmíveseknek a mínisterium által megerősített alapszabályaik vannak. Semmi okot sem látok arra, hogy a szabadkőmívesek által egyik vagy másik egyház jogait veszélyeztetve látnám. Én a szabadkőmíveseket igen ártatlan embereknek tartom, kiknél több a titokzatosság, mint a komoly elért eredmény és nekem nincs soha okom egy oly társaságtól, mint a szabadkőműveseké, melyben fejedelmek és koronás fők vesznek részt, attól tartani, hogy az a társadalmi • rendet megháborítja. De elfelejtették a kérvényezők, hogy a mig törvényes alappal birnak a szabadkőmívesek, van egy társaság, mely nem bír törvényes alappal és ha mi a szabad társulás alapján védelmezzük a szabadkőmíveseket, ugyanezen alapon kell, hogy elnézést találjanak a jezsuiták. A mikor tehát a titkos társulatok ellen beadták a kérvényt, igen meggondolatlanul jártak el és nem fontolták meg, hogy egy oly vitát provocálnak, a melyben kérdésessé tétetik, hogy a kitiltott szerzeteknek van-e annyi joguk ez országban élni, mint a törvény által megengedett szabadkőmíveseknek. (Zajos helyeslés.) Ám keressük fel az egyház férfiait, kik egyházi szempontból szólottak a kérvények tárgyalásánál saját terrénumukon. Gröndöcs Benedek t. képviselő ur óhajtja, hogy megszüntettessék a magyar törvények azon intézkedése, a mely elrendeli, hogy vegyes házasságoknál a gyermekek nem szerint követik szüleiket és szabad egyezkedésre akarja ezt bizni. Csodálkozom, hogy azok beszélnek a családi élet megrázkódtatásáról, kik családi életet nem élnek. (Nagy derültség. Felkiáltások: Dehogy nem!) GÖndÖCS Benedek: A lelkész ne tudja ezt, lelkem? (Élénk derültség.) Ugron Gábor: Azok akarnak a szülők jogairól szólni, kik nem tartják méltóknak törvényeiknél fogva, hogy a szülők tisztességében részesüljenek. (Tetszés.) De t. ház, a vegyes házasságokban levő szülők nem kérik ez intézkedéseket — magam is vegyes házasságban élő ember vagyok — s a mig azok nem kérik, addig a törvényhozás nyugodt lehet, hogy arra szükség nincs. Nem kérik pedig ] azért, mert nem akarják, hogy a nőt agyóntató19