Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-170
140 I7ft. országos fllés január 20. 1883. t. képviselőtársaimnak ez ügyben tett véleményes jelentése oly begyőzőleg dönti halomra a legkisebb kételyeket is, hogy részemről merénynek tartanám ily nagyszerű ennntiátiók mellett bár csak egyetlen szót is koczkáztatni. Nagyon csekély véleménynyel kellene lennie a magyar parlament történelmi ismereteiről annak, ki e teremben tagadásba akarná venni a katholikus alapok és alapítványok nemzetileg áldásos befolyását, vagy kicsinylő véleménytakarna koczkáztatni azon nemes, azon szent ezélok hazafias szelleméről, melyek a nagyszerű alapítók s hagyományozok intentióit, szándékait vezérelték. Vitiálja talán ezen magasztos czélokat az alapok és alapítványok katholikus jellege? S ha azok katholicitása, mint ez más oldalról oly alaposan bebizonyíttatott, minden kétséget kizár: jogos és igazságos t. ház, hogy azon jogi elv alapján: res daniat ad doininum, ezen alapok és alapítványok a katholikusok kezelése és rendelkezése alá bocsáttassanak. Ezt kívánja t. ház, a mindenek felett álló souverain igazság, ezt követeli a sérthetetlen jog, melyet alkotmányunk törvényes intézményei mindenki számára biztosítanak e hazában; s mely jogot, ha megsértünk, mely igazságtól, ha eltérünk: közállapotaink egyik méltán féltett sarkkövét ingatjuk meg, a szabadságot. Mert örökké igaz, örökké ezáfolhatlan marad Deák Ferencz ama nevezetes mondása: ..Legyetek igazságosok , ha szabadok akartok'!enni!" A mily távol áll tőlem t. ház, hogy ily nagy fontosságú kérdéseknek incidentaliter való elintézését kívánhatnám, ép ugy megvagyok győződve, hogy a t. ház bölcsesége, mérséklete és méltányossága jogosnak és igazságosnak, opportunusnak és hazafiasnak fogja találni a szőnyegen levő kérvények tárgyát és indokát; s a válasz, melyet azokra az ország 9 millió katholikusa a t. parlamenttől vár, minden tekintetben megnyugtató, kielégítő fog lenni. Ezen meggyőződésben részemről szintén teljesen csatlakozom a szóban forgó kérvények pontj aihoz. GöndÖCS Benedek: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Á napirenden levő kérdésben a kérvényi bizottság jelentését, mely a katholikus kérvényeket egyszerűen „tanulmányozás végett" a ministeriumnak kiadatni javasolja, a nélkül azonban, hogy a ministeriuniot egyszersmind ez ügyben a képviselőháznak teendő jelentéstételre is utasítaná, részemről el nem fogadhatom; mert ha a t. ház esetről esetre elfogadja a kérvényi bizottságjavaslatát; akkor ezen nagy fontosságú, ezerek és százezerek által folyvást sürgetett kérdések, a helyett, hogy végre a kivánt módon megoldatnának, továbbra is csak jelodáztatni, örökké tanulmányoztatni fognak, (Elénk derültség) miért is elmulaszthatlan kötelességemnek tartom a kérdéshez a jelen alkalommal is röviden hozzászólani. Pedig kívánatos és méltányos volna, hogy ily kérdésekben a háznak jelentés tétessék, mely azután belátása szerint határozhatna. A mi a keresztények és izraelita vallásúak között kötendő házasságról szóló törvényjavaslatot illeti, (Zajos felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) én megvallom előre is, nem hiszem, hogy létrejöjjön. (Halljuk! Halljuk!) Mert lehetetlennek hiszem uraim, hogy a magyar nemes, joviális vér, zsidóval egyesittessék. (Hosszantartó derültség. Mozgás.) Czélunk és rendeltetésünk uraim az, hogy az emberiséget napról napra nemesebbé tegyük. Véghetetlen fonáknak tartom én azt t. képviselőház, hogy midőn hazámnak majdnem 15 millió lakosa van, már most egy törvény által elérjék azt, hogy 14 millió keresztény alkalmazza magát 626 ezer zsidóhoz. (Nagy zaj és mozgás. Hosszas derültség.) Engedjenek me<r uraim! (Halljuk! Halljuk!) nemesedjenek a zsidók, legyenek keresztények, kövessék a magyaroknak példáját áldozatkészségben, nemességben: akkor egyesülünk vele. (Nagy derültség és mozgás.) A mi illeti az alapok és alapítványokat, ezek fölött egy bizottság tanácskozott s az kimutatta azok katholieus jellegét. E jelentés tárgyaltatni fog s az igaznak mindenütt kell győzni. Ennek következtében ahhoz most szólani nem kívánok, hanem midőn tárgyaltatni fog, igenis érvényesíteni fogom nézeteimet, gondoskodásomat és akaratomat nyilvánítani fogom itt e ház előtt és a mennyiben az igazságos lesz, győzni fog és a mennyiben nem: mindenesetre kissebbségben marad. (Élénk derültség.) De van t. ház, egy dolog, a mit ma különösen fel akarok említeni. (Halljuk! Halljuk!) És ezt a t. honatyáknak szivére és lelkére kötöm, mert a mit mondandó leszek, világosabb a napnál és szentebb mindennél, a mi a világon létezik. (Halljuk! Halljuk! Elénk derültség.) Az 1868: LTII. t.-cz., az 1879: XL. t.-cz. 53. §-a ellen akarok ma felszólalni. (Halljuk! Halljuk!) A múlt alkalommal t. ház, ha jól emlékszem, uralt évi márczius 12-én ép e házban felszólaltam ezen törvények ellen s igyekeztem bebizonyítani, hogy ezen törvények tarthatatlanok, ezeken javítani kell, ezeket pótolni kell jobbal. Felemlítem akkor t. képviselőház, hogy ezen törvények a hitközségek között egyenetlenséget, viszályt szülnek; felemlítem akkor, hogy a családnak a békéjét, egységét, szeretetét zavarják meg; felemlítem, hogy ezen törvények a szülőket a szabad rendelkezési jogtól fosztják meg. melyet nekik a természet törvényei adnak; (Egy hang: A reversalis! \ Nagy derültség) felemlítem akkor, hogy ezen tör-