Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-170

136 170. országa filé jannár 20 1883. értést. (Helyeslés.) Ezekhez képest Ja kérvényi bizottság, bár legkevésbbé sem akarja megakadályozni azt, hogy a kormány az ezen kérvényekben kifejtett szempontokat tanulmány tárgyává tegye, ezen ügyre nézve sem ajánlhatja a t. háznak azt, hogy a kormányt a törvényváltoztatás kezdeményezésére utasítsa. (Helyeslés.) Másodsorban a községi, vagy közös iskolák kérdése lép előtérbe. A kérvényezők az 1868 : XXXVIII. t.-cz. vonatkozó rendelkezéseit megváltoztatni kérik azért, mert nézetük szerint a községi, vagy közös iskolák a társadalomra károsan hatnak ki. A legutóbbi ministeri jelentés szerint t. ház, 1881-ben az állami és községi, vagyis felekezetnélküli iskolák az összes népiskoláknak csak 14'/„-át képezték, ellenben a felekezetiek 867°-ot. Alig hihető tehát, hogy ezen intézmény, mely alig 14 év óta áll fenn és eddig ily kevés tért foglalt el, már is oly messzemenő hatást idézett volna elő, mint a milyet a kérvények egynémelyike tulajdonit neki. (Helyeslés.) Ujabban a községi, vagy közös iskolák száma tetemesen apadt. Ezen körülmény magára vonta a képviselőház figyelmét is és az utóbbi költségvetési tárgyalás alkalmával elhatározni méltóztatott, hogy a szakminister ezen jelenség okainak megvizsgálására és megszüntetésére utasittassék. Közoktatási törvényeink a felekezeti iskoláztatást legkevésbbé sem akadályozták. Mint kimutatni szerencsém volt, az az elemei oktatás terén nagy túlsúlylyal bir, az állam és a község itt a felekezetektől igen kevés tért hódított el. Természetes azonban, hogy az állam és község azon jogáról, hogy a maguk részéről is iskolát állíthassanak fel, le nem mondhatnak. (Helyeslés.) A többi kérelmek Lginkább rendőri intézkedésekre vonatkoznak, melyekre nézve az mondatik, hogy a fennálló törvények azoknak kellő támpomot nem nyújtanak. Ilyen a vasár- és ünnepnapok tiszteletben tartásának kérdése. (Halljuk) Erre nézve meg kell jegyeznem, hogy egy hasonló, habár csak a vasárnapokra vonatkozó kérvény ugyanezen sorjegyzékben később is elő fog fordulni. Mig azonban a későbbi kérvény a kérdésnek közgazdasági és társadalmi oldalát méltányolja, addig itt a kérvényezők ezen kérdést különösen valláserkölcsi szempontból fogják föl. E részben az 1868 : Lili. t.-cz. azon elvet mondja ki, hogy vasárnapokon minden nyilvános és nem elkerülhetlenül szükséges munka felfüggesztendő és továbbá, habár csak negatíve, kimondja, hogy minden hitfelekezet részére a maga ünnepnapjainak zavartalan megtartása biztosittassék. A kérvényezők azt állítják, hogy az itt lefektetett elvek a gyakorlatban, vagy a törvény hiányos fogalmazása vagy hiányos végrehajtása folytán nem kellőleg érvényesíttetnek. A kérvényi bizottság felfogása szerint a kormány feladatát képezendi, megvizsgálni, vájjon ezen törvény végrehajtása csakugyan nem felel-e meg a méltányos kívánalmaknak, vájjon csakugyan a törvény szövegezése ad-e félreértésre okot'? Hogy végre még kettőt említsek föl, a mi a vadházasságok terjedésének korlátozását illeti, (Halljuk! a szélső halon) ez mindenesetre oly kívánság, mely teljes méltánylást érdemel. A kérdés csak az, hogy mennyiben eshetik e kívánság teljesítése egyátalán a törvényhozás és a kormányzat hatáskörébe. A papi járandóságoknak bizonyos esetekben való biztosítása oly egyházi és magánjogi kérdés, a melyre nézve a kormány körében már is tárgyalások vannak folyamatban. Az erre vonatkozólag egynémely kérvényben felhozottak, közösen a vallás- és közoktatásügyi és az igazságügyi ministert érdeklik. Minthogy tehát a kérvényekben elősorolt ezen utóbbi tárgyak részint a belügyi, részint a vallás- és közoktatásügyi, részint az igazságügyi kormányzat jogkörébe vágnak, a kérvényi bizottság azokat ezen tárgyak tekintetéből a ministerelnök utján az összkormánynak is kiadatni véli. Mindezekhez képest a bizottság javaslata, melyet a t. háznak ezennel van szerencsém elfogadásra ajánlani, a következőkép hangzik: „Ezen kérvények részben az alapok és alapítványok jogi természetének megvizsg-álására kiküldött bizottságnak, részben a keresztények és izraeliták közötti polgári házasságról szóló törvényjavaslat tárgyalására hivatott igazságügyi bizottságnak, részben a gymnasiumi és reáliskolai oktatásról szóló törvényjavaslatot tárgyaló közoktatásügyi bizottságnak, részben végül a belügyi, igazságügyi és a vallás és közoktatásügyi ministeriumokhatáskörébe tartozó benfoglalt kérdések tekintetéből a ministerelnök utján a kormánynak adatnak ^'-.(Helyeslés.) Jánossy János: T. ház! (Halljuk!) Midőn szerencsém van kijelenteni, hogy a kérvényi bizottság t. előadója által előterjesztett javaslatot pártfegyelem szempontjából elfogadom: indíttatva érzem magamat, hogy lelkiismeretem, hazafiúi és papi kötelességeim által is parancsolt (Zaj balfelöl) azon álláspontnak adjak indokolt kifejezést, melyet ezen kérvényekkel szemben elfoglalok, mint egy-, szersmind olyan is, kit polgártársaim s választóim nagy részének bizalma szintén megkeresett ilyen kérvény benyújtásával. T. képviselőház! A szőnyegen levő kérvények indoka és alapja egyrészt azon hazafias tisztelet s őszinte bizalom, melylyel társaim, a magyar kath. papság s azok világi hivei az alkotmányos törvényhozás messzelátó bölcsesége iránt viseltetnek, másrészt pedig a nemzet rétegeivel való folytonos közvetlen érintkezéséből merített azon nemes aggodalom, hogy a hatásainak következményeiben még