Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-170
170. országos iiléi január 20. 18*3. 1 o r. I <> ti kedésekre a kezdeményezést és az előkészítő lépéseket. Ilyenek az elszegényedés, az iszákosság megakadályozása, az uzsorára, káros hitelügyletekre és a korcsmai adósságokra vonatkozólag meghozatni javasolt törvények által. Ilyen a kivándorlás korlátozása és okainak megszüntetése. Ezekről tehát most bővebben szólni fölösleges lenne. A többi kérdésekre nézve a bizottság véleménye ugyanaz, melyet a hasonló tartalmú kérvényekre nézve a műit ülésszakban is előterjesztett és melyet akkorát.ház határozattá emelni méltóztatott. Ezen kérvények ugyanis oly ügyekre terjeszkednek ki, melyek jelenleg előkészítés, előzetes tárgyalás végett, valamely bizottsághoz vannak utalva. Ilyen az alapok és alapítványok jogi természetének kérdése és ebből kifolyólag bizonyos tanintézetek kérdésének jogi állása. Ilyen végül a keresztények és az izraeliták közötti polgári házasságról szóló és tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasított törvényjavaslat. A t. ház állandóan azon gyakorlatot követte, hogy minden beadványt, mely valamely előkészítés végett bizottsághoz utasított ügyre vonatkozik vagy azzal összefügg, az illető szakbizottsághoz utasítja. Az illető bizottságnak feladata ezután, az ily beadványokat megvizsgálni, az abban felhozott adatokat, nézeteket, szempontokat belátása szerint értékesíteni és a felől annak idején a háznak jelentést tenni. A kérvényi bizottság tehát ezen kérdésekre nézve ezúttal sem javasolhat a t. háznak mást, mint hogy a kérvényeket az illető bizottságoknak kiadatni méltóztassék és miután mindezen kérdések végleg csakis az illető bizottságok előterjesztésének megtételekor lesznek megoldhatók és azokra nézve incidentaliter ezen kérvények alkalmából elvi jelentőségű határozatokat hozni amúgy sem lehet, czélszerunek látszik a kérdésekre nézve az érdemleges vitatkozást is kerülni. Minthogy végre azon bizottságok, melyekhez a kérvények a most említett ügyekre nézve utasítandók lesznek, remélhetőleg nemsokára megteendik jelentésöket; igy nevezetesen köztudomás szerint az alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött bizottságban is a legfontosabb előadói jelentések már előterjesztettek, a kérvényi bizottság annak szükségét sem látta, hogy ezen alkalomból az illető bizottságok jelentéseik megtételére nézve megsürgettessenek. Hátra vannak még azon ügyek, melyekre nézve a kérvényezők új törvényhozási vagy kormányzati intézkedést kérnek. Ilyen első sorban a kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv 53.§-ának megváltoztatása, illetőleg ezzel kapcsolatban a vallásfelekezetek viszonosságáról szóló 1868 : LIIL t.-czikkben a vegyes házasságokból származott gyermekek vallásáról intézkedő 12. §-nak szintén megváltoztatása. Erre nézve bátor leszek a kérvényi bizottság felfogását, mely határozati javaslatának indokolásául szolgál, egész röviden körvonalozni. (Halljuk!) Tudvalevő, hogy hazai bíróságaink a kihágást büntető törvénykönyv 53. §-ának miként alkalmazására nézve különböző Ítéleteket hoztak. Ezen eltérő ítéletek bizonyos izgatottágot szültek s ezen stádiumban került ezen ügy itt a képviselőházban is ismételve szóba. Jelenleg a helyzet annyiban változott, a menynyiben azóta e kérdésekben az ország legfőbb bírósága, a kir. Curia, döntvényt hozott s e döntvény által azon felfogást emelte érvényre, mely a kihágási büntető törvénykönyv 53-ik szakaszát csupán csak az áttérésekre vonatkoztatja. Nem mondom, hogy ezen curiai döntvény által a kérdés már most végleg meg van oldva, de ezen döntvény mindenesetre biztosítja azt, a mit épen ezen kérvényezők akarnak első sorban, hogy t. i. az 53. §-nak olyan alkalmazása, minő némely esetben fordult elő és általok sérelemképen hozatott fel, többé előfordulni nem fog. Tehát a kérvényezők által képviselt érdek szempontjából a kihágási büntetőtörvényvkönyv 53. §-a módosításának most sürgős szüksége be nem látható ; s ezért nem javasolja a kérvényi bizottság a t. háznak azt, hogy e változtatás iránt a kormányt kezdeményezésre utasítsa. Ugyanez áll azon messzebbmenő módosítás kívánatára nézve is, mely az 1868 iki törvényre is kiterjedne. Azt, a mit a kérvényezők erre nézve kiváltnak, hogy t. i. vegyes házasságoknál a gyermek vallásának meghatározása bizassék a szülők szabad megegyezésére és csak ily megegyezés hiányának esetére intézkedjék a törvény, ezt több Ízben sürgették már és nemcsak katholikus részről. Fontos okok hozhatók fel e kívánság mellett, de fontos okok szolgáltak a törvényhozás határozatának is indokául akkor, mikor az 1868 : LIIL t.-cz. 12. §-át, ugy a mint szövegezve van, megállapította. Annyi bizonyos, hogy oly országban, mely különböző vallásfelekezeteket egyesít magában, a vallásfelekezeteket közösen érdeklő kérdések megitélésénél a törvényhozásnak a vallásfelekezetek békés együttélésének szempontját kell elfogadnia. (Helyeslés.) S azt is elmondhatni, hogy ezen 1868. törvény és annak ide vonatkozó szakasza egyenlő mértékkel mér mindenkinek és nem kedvez senkinek. Az ily természetű törvényeknek már magában véve megbolygatása is veszélyeztetheti a vallásfelekezetek közt eddig mindig fentartott és továbbra is fentartandó békés együttélést és egyet"
