Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-170
170. orszáTO* HU* január 20. 18C 129 az évi részletet fizetni, ezeknek semmi kedvez- j ményt nem akar adni, sem a minister ur, sem az előadó nr. Azt hiszem azonban, hogy a t. ház tagjai között lesz elég méltányosság, elég igazságossági érzék, hogy ezekre is, a kik leginkább figyelemre méltók, ki fogják terjeszteni a törvény jótéteményeit. Fel lett említve Bessenyeyt. képviselőtársam által, hogy a váltsági összegek mikép állapíttattak meg. Legyen szabadjegy concret esetet felemlítenem erre nézve, Arokaija község esetét, hol a becslés szembeötlő túlmagas volta megérdemli, hogy orvoslás történjék. Szolnok-Doboka megyében Árokalja községében megjelentek a becslő biztosok s arról biztosították a parasztokat, hogy a szőlődézsmaváltságot az állam fogja fizetni, nem pedig a parasztok, hogy tehát nekik a váltságösszeg megállapításához semmi közük nincs. így ezen félrevezetés alapján a váltságösszeg egyoldalúan a földesúr és a biztosok által lett megállapítva. Később, mikor a jegyzökönyvek voltak aiáirandók, egyes parasztok sokféle pressió által kényszerittettek az aláírásra, de a nagy többség megtagadta és a nevek egyszerű csalás által lettek összeírva. Bebizonyítható ma is, hogy ott sajátkezű aláírása szerepel sok embernek, a ki akkor már meg volt halva, van olyanoknak állítólag sajátkezű aláírása, a kik írni, olvasni nem tudnak és másoknak, a kik irni, olvasni tudnak, aláírása helyett keresztvonása lett oda téve. Világos tehát, hogy nem csak félrevezetés, hanem tiszta csalás által lettek sok vidéken a váltság-összegek megállapítva. Ezen eljárásnak a következménye az volt, hogy Arokalján a váltság-összeg azon szőlők után, melyeknek tőkeértéke nem haladja tál az 5000 irtot, 16,000 frtban lett megállapítva, tehát háromszor nagyobb összegben, mint a szőlőnek a tőkeértéke. Hogy ezen adatok után a bajon csakugyan kell segíteni, azt meg fogja engedni a t. előadó ur is. Azt mondja az előadó ur ezen adatokra nézve, hogy az illetők, a kik jogaikat nem védték kellőleg, maguk az oka, hogy károsultak, fiat justitia, pereat mundus. Azt hiszem, ebből a rideg íiscalis szempontból nem fog felvirulni a haza jövője ; nem lehet csupán e rideg szempontból megítélni a dolgot, hol igen sok községnek a végpusztulása kövétkezhetik be, ha nem nyújtunk segítséget, a mit az emberiesség, a méltányosság, sőt az igazság is követel. Egy időben, a hol önök az országnak külföldiekkel való betepítéséről tanácskoznak, első feladatuk arról gondoskodniuk, hogy az ország ős lakosai az embertelen fiscalisnms által ki ne telepíttessenek, ne vándoroljanak koldusbottal ki az országból, talán még nagyobb nyomorba! A t. előadó ur álláspontját azzal is iparkodott KÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. IX, KÖTET. vérfeni, hogy azt mondta: hiszen mindenesetre csak a szőlőbirtok jövedelméből hajtatik be az adóhátralék, de nemmás vagyonból is. Itt vagy tévedni méltóztatott a t. előadó ur, vagy szántszándékosan nem volt figyelemmel ezen szakasz első bekezdésére. Mert méltóztassék azt egyszerííen elolvasni, ki fogja venni belőle tisztán, hogy csak két esetben áll az, a mit t. előadó ur mindenesetre, az esetek összegére akart alkalmazni. T. i. a törvény szövege szerint csak akkor és ott, a hol elemi csapások vagy a philloxera irtásainál fogva ki vannak pusztítva a szőlők, csak akkor nem történik a végrehajtás a többi vagyonra nézve. Azonban más esetekben, azokban, melyekre Bessenyey t. barátom reílectált s melyekre reflectált az előadó ur is, mikor ezen állítását használta, az adós többi vagyonából is behajtatik az összeg. Azon esetben, melyet felhoztam, tényleg ugy is történik. Evenként megjelen ott Arokalján az adóvégrehajtó és nemcsak a szőlő jövedelmét kobozza el, hanem az összes aratást és a falusi emberek összes igavonó marháját, összes ingó vagyonát, ugy hogy jelenleg az üres házak és a letarolt szántóföldek állanak ott. nincs vetőmagja a falunak, nincs marhája, ekéje, nincs eszköze, melylyel mivelhesse a szántó tőidet. Ezen gyakorlati tapasztalásból, ezen égrekiáltó tényből és a törvényjavaslat szövegéből láthatja az előadó ur, hogy a mit mentség gyanánt akar felhozni, az nem áll sem ezen törvényjavaslatban, sem a praxis szerint. Különben ha a t. előadó ur azt valóban véli, hogy nemcsak a phylloxera-vastratrix és az elemi csapások esetében szorítandó a végrehajtás a szőlőjövedelemre, legyen szíves elfogadni azon indítványomat, melyet azon esetre, ha Bessenyey t. barátom indítványa el nem fogadtatnék, bátor leszek beadni, s mely igyszól: A 3. §. 1. pontjának ezen szava után „pusztításai" tétessék: „vagy a reájuk kiróvott szőlődézsmaváltság-tartozás túlmagas volta'-. Megfelel ezen módosítvány azon értelemnek, melyet az előadó ur a törvényjavaslatnak adott, mely ő szerinte benne rejlik a törvényjavaslatban s mely az én szövegezésem mellett ki is fejeztetnék határozottan a törvényben. De más érveket is hozott fel az előadó ur. Azt mondotta, hogy Bessenyey t. barátom indítványa a törvényjavaslatot ki akarja forgatni eredeti rendeltetéséből, azt mondván, hogy ezen törvényjavaslatnak intentiója tulajdonkép csakis liquidálása a váltságösszegeknek és azok restantiáinak és azoknak kisebb részletekre való felosztása. T. ház! Itt maga a t. előadó ur elhagyja a törvényjavaslat álláspontját. Itt az előadó ur fiscalisabb volt a pénzügyministernél. Érthető ez, mert az, a ki a mi pénzügyi politikánk geniusába annyira beleélte magát, az túltesz még a fiscalismus geniusán. A minister ur nem csak liquidálni akar, 17
