Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-170

170. országos Blét Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Az indítvány jóval tálmegy azon az intentión, a mely a törvényjavaslat kiindulási pontját képezi; mert abból a szempontból indul ki, hogy az egész váltságkötelezettséget úgyszólván alapjában revidiáltatni kivánja, holott a törvényjavaslatnak nem ez a szándéka és azt hiszem, ezzel össze sem egyeztethető. A törvényjavaslat tisztán a tartozások hátralékát akarja liquidáltatni s egyszersmind a liquid tartozásokat, a mennyiben behajthatók, újból vizsgálni, hosszabb időre kitolni és kisebb rátákra felosztani. A t. képviselő ur indítványa indokolására azt hozta fel, hogy az eljárás különböző volt, a menynyiben néhol a váltságkötelezettek és birtokosok közötti egyesség, máshol pedig vegyes bíróságok ítélete döntött és hogy a hol a felek nem jelentek meg,a váltsági alap igennagy összegben állapíttatott meg. Az igen természetes, hogy ily esetek előfordultak és előfordulhatnak, de a hiba ily esetekben azokat terheli, akik elmulasztották saját érdekeik megvédelmezését; s midőn a törvényhozás kötelességükké teszi az illetőknek saját érdekük védelmezését s ezt ezek mégis elmulasztják, veszélyes volna ezen szempontból a törvényhozás intézkedédését helyreigazítani akarni. A második okra nézve, melyet a képviselő ur felhozott, mely szerint vannak gazdák, kik nem hagyták parlagon szőlőjüket, hanem még most is müvelik, noha nem éri meg értéke azon összeget, mely arra ki volt róva, én megengedem, hogy voltak és lehetnek ilyen esetek, azonban, ha valaki, nem tartja saját érdekében állónak azt, hogy egy üzlettel, mely nem előnyös, felhagyjon, azt hiszem, nem feladata a törvényhozásnak, hogy az illetőkön érdekei védelmében túltegyen s jobban akarja védeni azon érdekeket, mint az illető maga azt szükségesnek tartja. Ha ezeknél általában előfordul az az eset, hogy hátralékok vannak, melyek az 1882-ik év végéig felszaporodtak és végrehaj ihatatlanok és azon szőlő jövedelméből nem fedezhetők — mert az is figyelemreméltó szempont s a képviselő ur figyelmébe ajánlom, hogy az alapeszme, melyből a törvényjavaslat 1. szakaszának a) és h) pontja kiindult, az, hogy nem akarja megrontani a szőlőtulajdonosokat az által, hogy más ingatlanra vigye át a terhet, hanem kizárólag magát a szőlőt, mint jövedelmi forrást, jelöli ki a hátralékok fizetésére — ha tehát, ismétlem, ebből hátralékok származtak és azok behaj thatatlanoknak bizonyulnak, ezek ép ugy leiratnak, mint a többiek. Kérem tehát ezeknél fogva, méltóztassék az indítvány mellőzésével a szöveget megtartani. (Helyeslés a jobboldalon.) Grecsák Károly." T. ház! Midőn magam részéről igen melegen pártolnám Bessenyey képviselőtársam határozati javaslatát, legyen szabad mindenekelőtt azon kérdést koczkáztatnom, vájjon az államnak a szőlődézsaaa-váltság processusában január 20. 18S3 \ 25 kifejtett közvetítése oly alakot öltött-e, mely nemcsak az adott jogviszonyoknak, hanem egyszersmind azon közgazdasági érdekeknek is megfelelt, melyeket az alig lendületet nyert szőlőtermelési ág létezése feltételez ? Én azt hiszem t. ház, hogy ezen közvetítés oly viszonyt hozott létre, melyben a szőlőbirtokos az elviselhetetlen teher súlya alatt kötelességeket igen sokat, de jogokat aligha szerzett. Mert igaz, hogy az állam ezen megváltási proeessusban csak mint közvetítő jár el, igaz továbbá, hogy az illető szőlőbirtokosoktól csakis azon összegek megtérítését követeli, melyeket állami előleg alakjában, a megváltott jogok fejében, az előbbi birtokosoknak megfizetett vagy megfizetni magát kötelezte. De tagadhatatlan tény az, hogy azon megváltási proeessusban a szőlőbirtokosok oly nagy váltságösszegekkel terheltettek, melyek nemcsak a megváltott jog, hanem egyúttal a jog-objectum: a szőlőbirtok értékét is tetemesen felülhaladták. Ennek természetes következménye nem lehetett más, mint az illető szőlőterületnek elértéktelenedése, mely egyrészről a birtokváltozási viszonyok megnehezítésére, másrészről azon tényre vezetett, hogy igen sok birtokos ezen földbirtokát inkább elhagyja, mintsem — az elvállalt kötelezettségeket az abból folyó jövedelemmel fedezni képes nem lévén — más segélyforrásait vegye igénybe, hogy a birtoka után járó kötelezettségeket teljesíthesse. Ha más volna a helyzet közgazdasági tekintetben, akkor a megváltás folytán szerzett jog maga olyan becscsel birna, mely az azzal járó nagy terhet recompensálná. Azonban ma, általánosan ismert közgazdasági válságos helyzetünkben, mikor sok gazdasági ág emelésére állami kedvezményekkel és garantiákkal kell fellépni, mikor a gazda az élet ezer és ezer bajaival s úgyszólván a lét feltételeivel kénytelen küzdeni, ma, azt hiszem, ezen túlterheltetés árán szerzett jogszabadság bármily jogi becscsel birjon is, mégis túlmagassága indokából igen nagy közgazdasági érdeket sért meg. Azért én részemről nem oszthatómat, előadó ur azon nézetét, hogy az ilyen túlterhelt szőlőbirtok birtokosain azért nem kell segíteni, mert ők annak idejében jogaik megvédését elhanyagolták; hanem sokkal nagyobb fontossággal bírónak tartom azoneljárást,melyre már aj avaslat által ugy is rátértünk és mely a túlmagas tehernek aránylagos leszállításában nyilvánul — mintsem hogy csupán fiscalis szempontból egy igen nagy közgazdasági érdeket sértsünk meg az által, hogy csak évenként nagyobbodó és a zárszámadásokban szerepelő hátralékok által a terhelt complexumot mintegy a közforgalomtól elvonjuk. Ezeket csak azért hoztam fel, hogy t. barátom Í határozati javaslatát támogassam. Most áttérek felszólalásom tulajdönképeni ezéljára és pedig elsőben is a 3. §. azon intézkedésére, mely a pénzügy-