Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-170

124 170. oi^zájros ülís januAr 20- 1883. gadjttJc!) Azt hiszem, kijelentettem, hogy elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a czímet és az 1. és 2. §4, mély észrevétel nélkül elfőgaätatik, olvassa a 3. §-t). Bessenyei Ernő: T. ház! Ezen szakaszban kedvezmény nyujtatik azoknak, kiknek szőlőit az ellemi csapások, vagy a phylloxera elpusztította; kedvezmény adatik azoknak is, a kik túlságosan terhelve lévén váltságösszegekkel, kényszerülve voltak szőlőiket elhagyni és évről évre parlagon hevertetni. De nem nyujtatik kedvezmény azoknak, kik az 1868: XXIX. t.-cz. végrehajtása alkalmával leginkább sújtva voltak és a kik a kedvezményt leginkább megérdemlik. Ezek azok, a kiknek tartozásai felett a bíróság korlátlanul itélt. T. ház! A ki a szőlőváltsági törvények végrehajtásával ismeretes, az tudni fogja, hogy abban az időben a szőlőváltságra kötelezettek részint az 1848-iki törvények hatása alatt, részint pedig elámtíva, azon hiedelemben éltek, hogy 1848d)an nemcsak a robot, hanem minden szolgálmány megszüntettetett s ennek következménye az volt, hogy a félrevezetett nép nemcsak a jogbiztosok felvilágosítására mit sem adva, a legméltányosabb egyességre sem volt hajlandó, de mégabirák megválasztásába sem folyt be, sőt még a birói tárgyalásokon sem jelent meg s igy azon választott birák kénytelenek voltak megítélni azon összegeket, a melyeket az illető jogosultak követeltek. Igaz hogy kötelezve voltak az illető jogosultak a 10 évi borárakat kimutatni, de honnan mutatták azt ki? Az uradalmakat kivéve, a hol a rendes számadások vezettettek, az egyes kisebb birtokosok azon kereskedőktől, a kiknek boraikat eladták, bizonyítványokat kértek, hogy ekkor meg ekkor minő árakon adták el boraikat; de hogy azon bor, ugyanazon szőlő termése volt-e, vagy pedig hogy az ó- vagy új bor volt-e, természetesen arról kimutatás nem volt; a bíróságok azonban mégis kénytelenek voltak ezen árakat megítélni, mert ellenvetés nem történt.Ehhez hozzájárult az, hogy azon időben a bornak ára sokkal magasabb volt, mint később, sőt még mint most is, mert akkor egy magyar akó ára annyi volt, mint most egy hectoliteré; s igy történt, hogy vannak helyek, a hol oly magas váltságdíj-árak Ítéltettek meg, a melyek nem csak azon földek árát túlhaladják, a melyeket tulaj donkép az illetők megváltani tartoztak, hanem tálhaladják még az összes szőlőknek az értékét. Tudnék concrét eseteket felhozni, a hol az illető birtokosok olyan földek után, a melyek hegyes és gödrös voltuk miatt még legelőknek is alig voltak használhatók s melyeknek holdját 10—20 forintjával nem lettek volna képesek értékesíteni, ezeket kiadták szőlő alá oly módon, hogy az első években az illetők nem tartoztak fizetni ftemmit, később azután, mikor termést hozott, hatodik, hetedik, nyolezadik akót adták dézsma fejében. És igy, mikor szőlődézsmaváltság bekövetkezett, az ilyen földeket 100 150 forintjával értékesítették, a minek az lett következménye, hogy az illető kötelezettek a szőlő jövedelméből a részletfizetéseket teljesíteni képesek nem voltak, de mintsem, hogy véres verítékükkel ültetett szőlőiket odahagyták volna, inkább saját vagyonukból fedezték a költségeket. Én ezekre nézve nem találok kedvezményt a törvényjavaslatban, már pedig t. ház, ha mi kedvezményeket adunk azoknak, a kik méltányos, sőt mondhatnám jutányos egyezséget eszközöltek és még sem fizették ki tartozásaikat, ha már kedvezményeket adunk azoknak, a kik a túlságos árak miatt oda hagyták, parlagon hevertették szőleiket a nemzetgazdászat legnagyobb kárára, ugy méltányos és igazságos, hogy kedvezményeket adjunk azoknak is, a kik szintén oly magas árakkal rovattak meg, de szőlőiket oda nem hagyva, inkább hajlandók voltak más birtokokaikból törlesztetni tartozásaikat, mintsem hogy a nemzetgazdászat ily kárára oda hagyják szőleiket. Nem kívánom t. ház, még azt sem, hogy az illető szőlőknek megvizsgálása és annak constatálása, hogy ily módon történt-e az eljárás, az államot 1 krral is terhelje. Megtörténhetnék a vizsgálat az illető folyamodóknak költségére; de azután, a hol egyszer constatálva van az, hogy csakugyan oly óriási váltság árakkal lettek megterhelve, miszerint lehetetlen volt nekik azt szőleik jövedelméből fedezni és szőleik értékét is túlhaladják, ott azután, ha mindjárt az államnak hátrányára is, méltányos és igazságos elengedés történjék. A méltányosság és igazság szempontjából kérem és figyelmeztetem a t. házat arra is, hogy Magyarországon még oly válságos időket élhetünk, hogy minden egyes embernek karjára szükségünk lesz és azért nekünk kötelességünk minden egyes embernek igazságot szolgáltatni, minden egyes egyént az állam érdekéhez mentől közelebb fűzni és azért kérem, méltóztassék az általam beadandó indítványt elfogadni, kérem ezt annyival inkább, mert meg vagyok arról győződve, hogy ezen szakaszhoz még több rendbeli módosítvány is adatik be és igy annál inkább szükség lesz indítványomra, a mely igy hangzik: „Miután e szakaszban, sőt az egész törvényjavaslatban nincs gondoskodva azokról, kik az 1868: XXIX. t.-cz. végrehajtása alkalmával földeiket messze túlhaladó váltsági árakkal lettek megróva és daczára ennek, szőlőiket folyton művelik : e körülménynek figyelembe vétele és e szakasz újabb szövegezése végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik." Elnök: Fel fog olvastatni még egyszer az indítvány. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa).