Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-163

163 országos ülés jannár 12. 1883. 7 Ifl. gr. Báday Gedeon, honvédelmi | minister : T. ház! Hoitsy képviselő ur felszólalására csak néhány megjegyzést óhajtok tenni, mert hiszen, hogy ő megtagadja a törvényjavaslatot, azt álláspontjánál fogva én természetesnek tartom; de egy pár olyan állítást hozott fel, a melyeket kénytelen vagyok helyreigazítani és már előlegesen is figyelmeztetni és kérni a képviselő urat, hogy ő a ki katonai ügyekkel komolyan foglalkozott és foglalkozik: szíveskedjék akkor, mikor álláspontjának indokolása végett adatokat hoz fel, azokat egy kissé részletesen megfontolni. Azt méltóztatott említeni, hogy most 50 emberre lett leszállítva egy század. Ez nem ugy van, 64 közlegényből áll ma is egy század s ez igenis' mozgósítás beálltával 14 emberrel, hogy ne kellessék a tartalékosokat behívni, leszállítható és akkor is még mindig marad 50 ember. Ez nem nagy dolog, de ha méltóztatnak irónt venni a kezükbe, akkor meggyőződnek, hogy ez igen nagy dolog. Továbbá szíves volt említeni a póttartalékosok megváltoztatását. T. ház! Én ki merem nyilatkoztatni azt, hogy nemcsak 800 ezerén felül nem szaporodott az állomány, de a mint talán többen méltóztatnak tudni, épen Magyarország 1380 ujonczczal ád kevesebbet 1882 óta, a póttartalékra nézve pedig semmi egyéb változtatás nem történt, mint az, a ' mi a véderő-törvénynek módosításánál előjött, de az sem más, mint azoknak nyolcz héten át való kiképeztetése, mert azontúl béke idején soha többé még csak fegyvergyakorlatra sem hívhatók be. Hát hogy mi meglepetést vagy szaporítást méltóztatik ebben találni, azt én, megvallom, nem tudom. Méltóztatott valószínűleg hallani, mert szó volt róla, hogy a póttartalékosok talán felhasználtassanak arra, hogy a családos tartalékosok behívása elkerültessék. De hiszen t. ház, erre törvény kell, s az a törvényjavaslat itt fog tárgy altatni annak idején; hát ha mindazt méltóztatnak előhozni, a miről a házon kívül hallomást szereznek és azután ilyen érvekkel támadják meg az ujonczozást: ez — én csak constatálni akarom — lehetett hírlapi hir, lehetett eszmecsere, de erről ma még szó sincs, nem is lehet mindaddig, a mig ezen törvényjavaslat a ház elé tárgyalásra nem bocsáttatik. (Helyeslés jobbfeläl.) Végre Hoitsy képviselő ur azt mondj a: „ csörtetik a kardot, hirdetik a békét." Gondolom a képviselő ur is katona volt és tudja, hogy az nem kardcsörgetés, ha béke idején elkövettetik minden, hogy a harczképesség érdekében előrelátólag készen álljon a sereg; tehát ne méltóztastsék akkor se a honvédelmi ministert, se a kormányt inconsequentiával vádolni s azt mondani, hogy hirdetik a békét, más oldalon pedig csörtetik a kardot. T. ház! Miután pedig ezen törvényjavaslat tökéletesen egyenlő az 1882. évivel, ugyanazon törvényeken alapul és ugyanazon létszámnak megszavazása kéretik benne : én kérem a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Tischler Vincze előadó: T. ház! Hoitsy Pál t. képviselő ur felszólalásában mindenek előtt felhozta azt, hogy én tegnap az egész dolgot oly színben tüntettem fel, mint ha itten semmi egyébről nem volna szó, mint a kérdéses törvényjavaslat megszavazásáról. Hát igaz, t. ház, hogy én, mint a védelmi bizottság előadója, első sorban ezt tekintettem feladatomnak; szólottam magáról a törvényjavaslatról, szólottam annak indokolásáról és természetesen első sorban nem az európai lefe gyverkezésről. A' t. képviselő ur a kérdéses törvényjavaslatot azért nem fogadja el ugy a saját, mint pártja nevében, mert ő és pártja ellenzik a közjogi kiegyezést, és igy természetesen ellenzik a közös hadsereg intézményét is. Hát t. ház, én tisztelem a t. képviselő ur és pártja politikai nézetét, de nem oszthatom azt, mert a közjogi kiegyezés híve vagyok és igy elfogadom a közös hadsereg intézményét is. A t. képviselő ur felhozta többek közt, hogy a jelenlegi póttartalék a hadi létszámot felülhaladja. Én nem tudom, mivel akarja a t. képviselő ur ezen állítását igazolni? Mert a póttartalék, az én tudomásom szerint, a 800,000 főt mindig felülhaladta; és ezélja első sorban a hadsereg kiegészítése. Felhozta azt is, hogy a póttartalék ezelőtt nem képezte a hadsereg integráló részét, és most azt képezi. Azt hiszem, hogy a póttartalék jelenleg is csak ugy képezheti integráló részét, mint képezte ezelőtt, miután a póttartaléknak az a rendeltetése most is, a mi ezelőtt volt. A mi a két havi kiképeztetést illeti, ez nem minősíti egyáltalában másként a póttartalékot, ez legfeljebb képesebbé teszi feladatára. A t. képviselő ur a többi közt azután felhozta azt is, hogy a béke fentartása mennyibe kerül és kifejezést adott azon óhajának, hogy vajha minél hamarabb valósulna a lefegyverkezés. Én megengedem, hogy a béke nekünk sokba kerül, de másoknak is sokba kerül, sőt sokkal többe, mint minekünk. Jámbor óhaj marad mindaddig a lefegyverkezés, mig szomszédaink, általában Európa népei fegyverben állanak, és ha e kérdés majd napirendre kerül, nagyon valószínű, hogy azt első sorban nem mi fogjuk megoldani. Ismételve kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A kérdés az lesz: elfogadja-e a ház „az Í883. évben kiállítandó újoncz- és póttartaléki jutalékok