Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-163
H 168. ersíAgos «lé» január 12. 1883. megajánlása tárgyában beterjesztett törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. Következik a részletes tárgyalás és pedig: először a czím. Péchy Jenő jegyző (olvassa a czímet és az 1—2. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 3. §-t). Szederkényi Nándor: T. ház! A törvény alkotásának fontossága mellett, helyet foglal a törvény végrehajtásának fontossága is, mert a törvény legfőbb sanctióját a helyes végrehajtásban találja. A törvényhozás nem lehet közönyös a törvények végrehajtása iránt; s a törvényhozás, midőn egy szerves törvény hozatik, intézkedik is mindig a törvény végrehajtásának legapróbb részletei iránt is. Tudom t. ház, hogy az újonezozásra vonatkozólag a véderő-törvény a végrehajtás iránt bizonyos pontokat foglal magában; de ezen pontok, ezen elvek, miután a véderő-törvény közös az osztrák kormányéval, természetesen bizonyos concrét körülményeket foglalnak magokban, melyek itt és ott egyformán alkalmazandók. Azonban a törvény végrehajtásának azon részletei iránt, melyek specialiter a mi országunk viszonyaira vonatkoznak, a véderő-törvény mi intézkedést sem fogial magában, hanem a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat ezt is a honvédelmi minister jogába helyezi s ennélfogva az újonczozás végrehajtása ministeri rendeletek utján történik, főleg nálunk a legfontosabb részleteknél is. Pedig t. ház, nem kis fontosságú egy országban az újonczozás végrehajtása. Három főpont az, mely az újonczozásnál kiemelendő. A megszavazott ujoncz-mennyiség mikénti contingentálása, az ujonczok mikénti előállítása, illetőleg mikénti felvétele a hadseregbe s az utóáliítások és felülvizsgálatok, mind oly dolgok, melyek részint az ország népesedési viszonyaira, részint az egyes vidékek, kerületek és községeknek, de magának az országnak pénzügyi viszonyaira is behatással vannak. Egy, különösen az ujoncz-contingentálás tekintetében kiváló szakférfiú azt mondta nekem egyszer, hogy ő képes az ujonez-contingcntálással egyes vidékek népesedési mozgalmát megzavarni. És ez nem csekély fontosságú kérdés, mert mindenki, a ki az újonczozási viszonyokat ismeri, tapasztalhatta s tudja, hogy volt idő Magyarországon, mikor az ujonczok repartiálása az egyes vidékeken ugy hajtatott végre, hogy azon vidékek megdöbbenve látták népesedésük hanyatlását. Az újonczozási rendeletek ugyanis oda törekedtek, hogy mindig azon vidékekre hárítsák az ujonczjutalékot, mely a legerőteljesebb férfiakat állítja ki és onnan a legegészségesebb, a legerőteljesebb ifjakat rendesen besorozták s ez a magyar vidék volt. Nem mondom, hogy ma ezen rendszer fennáll egészében, de annyit mondhatok, hogy ha a mai rendszert szigorú kritika alá vesszük, ma is újjal lehetne sok helyre rámutatni, hogy mily helytelenül és merem állítani, igazságtalanul történik az ujonczmennyiség kivetése az egyes városokra, községekre. Tudom, hogy ennek sok mindenféle oka lehet. Az egyes vidékeken nem állítják ki kellő mennyiségben, a mint megrendelve van. De talán az egyes vidékek közigazgatási apparátusa szorgalmasabb a maga ujonez-mennyiségének kiállításában és igy nagyon természetes, hogy az ujonczkiállításnál, évek folyamán mindig azon vidékre fordul a legtöbb figyelem, mely vidék legpontosabban jár el a maga kötelességének teljesítésében. De ma mindennek bebizonyítása azért volna igen nehéz, mert a t. ház előtt ezen contingentálási rendszer ismeretlen; és ha részletekbe akarnék bocsátkozni, az egyes vidékekről hozva példákat, egy ismeretlen világ dolgairól beszélnék a t. ház előtt. Mindezeket csak általánosságban óhajtottam felemlíteni, hogy rámutassak a kérdés fontosságára. Fontos az újonczozás végrehajtása, különösen pedig az ujoncz-állítás az orvosi vizsgálat folytán. T. ház! Legnagyobb részben ma egy orvos tetszésétől függ egyes vidékeken az ujoncz-állítás. Hogy mily részletes utasításokat birnak az orvosok a maguk eljárására nézve, a tekintetben bátor vagyok megjegyezni, hogy aligha van tájékozva maga a t. honvédelmi minister ur is. De nem lehet közönyös az, hagy egyesorvosok tetszésétől, vagy szeszélyétől függjön az ujonczállítás végrehajtása. Az sem lehet közönyös, hogy pláne a kapott titkos utasítástól függjön egyes vidékeken ezen ügy. A harmadik az utóállítás és a felülvizsgálati rész. Ez már pénzkérdés. Pénzkérdés magára az államra, de legfőbb pénzkérdés sokszor a községekre. A mai rendszer szerint ezen része a kérdésnek nem sok figyelembe jő. A honvédelmi ministerium körében számításba sem vétetik az, hogy pl. egy felülvizsgálatnál két három egyén felülvizsgálatáért egész apparátussal jelennek meg a felülvizsgáló commissiók 8 —10 egyén személyében az ország egyik, részéből a másikba. De az sincs tekintete előtt a honvédelmi minister urnak, hogy azon községek, melyek érdekelve vannak, egyszersmind ezen folytonos felülvizsgálati eljárások által menynyire meg vannak terhelve költségekkel. Az igaz, hogy a törvény reá utal arra, hogy a költségeket bizonyos esetekben ki viselje. De én szintén igen bizonyító példákat tudnék felmutatni arra nézve, hogy ez mind irott malaszt. Bizonyító példákat tudnék felmutatni arra is, hogy nagyon kis községek-