Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-170
; 170. országos ttlés január 20 1883. jg^ azt hiszem a t. ház ebbe beleegyezni méltóztatik. (Helyeslés.) Következik a pénzügyi bizottság 303. szám alatti jelentése a szőlődézsmaváltsági tartozások lerovására nézve adandó kedvezményekről szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni; (Felolvasottnak tekintjük!) s e szerint az általános vitatkozást megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. Hegedűs Sándor előadó: T. képviselőház! A mint méltóztatnak tudni, a szőlődézsinaváltság müveletét az 1868 : XXIX. t.-cz. indította meg azon az alapon, hogy az 1858 — 1868 évek közti 10 évi jövedelmi alap vétetvén fel a váltság összegének kiszámítási alapjául. Ennek eredménye az volt, hogy az akkori kedvező évek és magas borárak mellett a váltsági összegek igen nagy összegekben állapíttattak meg, minek az volt a következménye, hogy az azok törlesztésére szükséges járulékok oly jelentékeny összeget és nagy terhet képeztek az egyes szőlőváltságkötelezettekre, hogy azokat, legalább a szőlő jövedelmeiből fizetni képesek nem voltak. A végrehajtó közegek természetesen nem lévén felhatalmazva arra, hogy ezen nehézségektől eltekintsenek, a végrehajtásban más ingatlanok és más jövedelmi források ellenében is felléptek, a mi természetesen sok hátrányt és anomáliát okozott és egyszersmind igazságtalan megterheltetéssel, sőt vagyoncsökkenéssel is volt összeköttetésben. E bajon segítendő, már az 1880: VII. t.-cz.ben azon intézkedést tette volt a törvényhozás, hogy ezen hátralékokból, melyek évről évre folytonosan szaporodtak, egyszerre egy évben csakis két járadék legyen együttesen behajtható, hogy igy a törlesztés jobban felosztatván,, az illető kötelezetteknek tartozása jobban effectuálható legyen, de egyszersmind azokra nézve nagyobb terhet ne képezzen. Azonban még ezen intézkedés sem felelt meg teljes mértékben a czélnak, különösen azért, mert a nagymértékbenfelszaporodott hátralékokat különösen növelte még az azóta sok helyen bekövetkezett elemi csapás és a phylloxera vastratix pusztítása. Máskülönben is, ha még e nagy csapások be nem következtek is, miután a járulékok nagy összegben és a szőlőjövedelemnek egyáltalán meg nem felelő összegben voltak kiszámítva, természetes, hogy e jövedelmekből nem voltak fizethetők, még ott sem, hol például nagy elemi csapások folytán leírásnak a törvény értelmében helye nem lehet. A törvényjavaslat, mely most tárgyalás alatt van, tehát azt czélozza, hogy ezeken a bajokon segítsen, segítsen pedig különösen két lényeges intézkedés által. Egyfelől első sorban a tartozások liquidáltatnak, azaz tekintetbe vétetnek maguknak a hátralékoknak keletkezési okai annyiban, a mennyi| ben elemi csapások vagy a phylloxera pusztításai I következtében nem volt és nem lehetett a szőlősgazda azon helyzetben, hogy ezen tartozásoknak, melyek a m u ltból felszaporodtak, teljes mértékben eleget tegyen. Hogy megakadályoztassák és lehetetlenné tétessék az, hogy ezen tartozások más ingatlanaiból vagy jövedelmeiből exequáltassanak, azon intézkedés tétetik, hogy mindazon tartozások, melyek magának a szőlőnek jövedelmeiből bármily hosszú időre kiterjesztett törlesztés mellett kellő mértékben nem volnának fedezhetők, különösen a hol pusztítások vagy elemi csapások következtében állott be ezen helyzet, részben leírassanak, részben leszállittassanak. Ezen alapeszméből kiindulva, egyszersmind azon további intézkedést tartalmazza a törvényjavaslat, hogy azon tartozások és hátralékok is, melyek igy liquidáltatván behajthatóknak találtatnak,hogy ezek újabb anomáliára okot ne szolgáltassanak és behajthatlan terhet ne képezzenek, hosszabb időre több apró részletben lesznek törleszthetők, még pedig olyformán, hogy az igy meghatározott liquidált tartozásokból egy évben egy évi szőlődézsmaváltsági kötelezettségnél több be ne hajtassák. Ez által véli a kormány, ugy hiszi a pénzügyi bizottság, helyesen, elérni azt, hogy be ne következzék, sőt lehetőleg megakadályoztassák azon valóban szomorú helyzet, mely az ország több vidékén a szőlőgazdáknál előfordul, a mennyiben részben elemi csapások, rőszben a reájuk rótt terhek folytán a szőlőmüveléssel felhagyni kénytelenek. Igaz ugyan, hogy a kincstárnak részben direct, részben indirect áldozata keletkezik azáltal, hogy egyfelől a törlesztés éveken keresztül az államkincstárra háramlik, másodszor, hogy az előlegek sokkal hosszabb ideig fogják a kincstárt terhelni, mert később fognak befolyni, harmadszor az által, hogy a törvényjavaslat egyik intézkedése szerint az ezentúl esedékes hátralékok késedelmi kamatokat fizetni nem fognak és negyedszer az előre meg nem állapítható és esélyektői függő leírások és leengedések összege, mely ezen eljárás következtében meg fog állapíttatni, direct és egyenes veszteséget fognak képezni az államkincstárra nézve. De mindezen áldozat és veszteség feléri, azt hiszem, közgazdasági szempontból azon szempontot, hogy a szőlőművelésnek jelentékeny hátránya elhárittassék és legalább ez utón, amennyiben módunkban van, a szőlőbirtokosokon segítsünk. Ajánlom a javaslatot elfogadásra. Elnök: Szólásra senki sem lévén félj egyezve, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőlő-dézsmaváltsági tartozások lerovására nézve adandó kedvezményekről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a pénzügyi I bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Elfő16*
