Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-169
169. országos ülés január 19. 1883. HJ mezhetné. Azonfelül nem is jár ez semmiféle költséggel. Méltóztassék az egyenes adótörvények és szabályrendeletek gyűjteményének 258. lapját megtekinteni s ezen törvény végrehajtására vonatkozólag különösen annak 16. §-ához tett jegyzetet. Ott benne van, hogy az illetőre e teendő semmiféle költséggel és nehézséggel nem jár; sem folyamodást nem kell beadni, sem más helyre nem kell mennie, hanem tisztán magának a jegyzőnek megmondja adatait s a jegyző köteles azokat felvenni. Tehát ezen intézkedés a törvény végrehajtása iránt kiadott utasításban meg van téve s ennélfogva kérem a határozati javaslatnak mellőzését. (Helyeslés jobbról.) Szederkényi Nándor: Félreértett szavaim helyreigazítása végett kérek szót. Az, a mire az én határozati javaslatom czéloz, az nem foglaltatik az utasításban. Határozati javaslatom czélja az, hogy az illető községekben a folyamodások, ha szükségesek, vétessenek fel hivatalból, mert jelenleg erre utasítás nincsen, ez nem is vétetik fel. Ha az illetőnek panasza van, egy pár forint többlet miatt, azért külön folyamodványt kell beadnia, a mely folyamodvány megirása ismét egy frtba kerül az illetőnek. Ez, mondom, nem foglaltatik az utasításban. Egyébiránt, ha a t. pénzügyminister ur rendeletileg akarna e felett intézkedni, én nagyon örülnék rajta, hanem azt bátor vagyok újólag ismételni, hogy erre nézve utasítás nem létezik és a gyakorlatban ez az eljárás nem létezik. Elnök: A tanácskozás befejezve lévén, következik a szavazás. Magának a 4. §-nak szövege nem támadtatván meg, az elfogadtatik. Ezen §-hoz egy határozati javaslatot adott be Szederkényi képviselő ur, mely szavazás előtt újra fel fog olvastatni. Fenyvessy Ferenczj jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Kérem azokat, a kik elfogadják.. . Gr. Apponyi Albert: A kérdéshez vagyok bátor szólani. (Halljuk!) Ilyen, a részletekbe menő új indítványra nézve, milyent Szederkényi t. képviselőtársam beadott, megvallom, nem volnék képes magamat elhatározni, hogy ahhoz hozzájárulhatok-e vagy sem. Én nem tudom, vájjon az indítványozó ugy értette-e indítványát, hogy újabb tárgyalás és a régi törvénynyel leendő conferálás végett utasittassék a pénzügyi bizottsághoz. Ehhez szivesen hozzájárulnék, de maga az indítvány felett — miután az anuyira a részletekbe megy — első hallásra bajos lenne szavazni. (Zaj jobbfélöl. Halljuk! a szélső baloldalon.) Elnök: Most már szavazás közben nem lehet módosítani a beadott indítványt. (Igaz! Ugy van! jobbfélöl. Nagy zaj a szélső balon.) Szederkényi Nándor: Minthogy még a kérdés feltevése van folyamatban, ha netalán félreértés forog fenn, (Közbeszólások jobbfelöl: Nincs joga szólani! Halljak! a szélső balon) még ilyenkor megillet a szó, hogy ha netalán félreértettem, helyreigazítsam szavaimat. A javaslat az 1880: XXVII. t.-ez. módosítását tartalmazza. (Zaj jobbfélöl. Felkiáltások: Nem lehet szólni!) Nagyon türelmetlenek a képviselő urak ott a túlsó oldalon! (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Nekünk kötelességünk az ország adózói irányában képviselői hivatásunkat betölteni, én csak ezt teljesítem s e tekintetben nem engedem magamat zavartatni. (Helyeslés a szélső balon. Felkiáltások jobbfélöl: Tanácskozási rend !) A törvényjavaslat, mely előttünk fekszik, több módosítását tartalmazza az 1880: XXVII. t.-czikknek, de ez nem zárja ki azt, hogy azok, a kiknek bizonyos aggodalmaik vannak, más irányban szintén tegyenek azon törvény módosítását czélzó indítványt. így tettem én is indítványt a fennálló törvény §-ainak módosítására. Nagyon természetes, hogy ha olyan terjedelmű és annyira többfelé ágazó az indítvány s valakinek az az óhajtása, hogy a bizottsághoz utasittassék, ez ellen nekem semmi kifogásom sincs, Elnök: Ezen szöveget lehetetlen a bizottsághoz utasítani, mert határozottan azt mondja, hogy utasittatik a pénzügyminister az 1880: XXVII. t.-cz. oly irányban módosítására stb. Ha a képviselő ur a bizottsághoz akarja utasíttatni, akkor másként kell azt szövegezni, nekem csak a kész szöveget lehet szavazásra bocsátani. Madarász József: A kérdés feltevése alatti tanácskozás tárgyához kívánok szólani a házszabályoknak 154. §-a szerint, melynél fogva „szavazás előtt a kérdésnek miként leendő feltevése felett új tanácskozás lehet és a ház többsége határoz." Miután Szederkényi képviselőtársam beterjesztette módosítását, egyik képviselőtársam pedig azon aggodalmát fejezte ki, hogy az több részből állván, természetes, hogy egy hallásra ő e tekintetben véleményt nem adhat elő. A 154. §. értelmében itt van helye annak, hogy ezen kérdés tanácskozás alá vétessék. Hát én bátor vagyok pótolni azt, a mit a házszabályok megengednek, t. i. beterjesztem a következő indítványt: A Szederkényi képviselő ur által beterjesztett indítvány a bizottsághoz utasittassék vissza tárgyalás végett. (Zaj.) Bocsánatot kérek, én azt tartom, hogy ez megengedhető ezen indítványra nézve, (Ellenmondás jobbfelöl) mert habár egészen külön intézkedést kivan, mint a mely a javaslatban felvétetett, természetes, ha a ház hajlandó ezen indítványt