Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-169

116 169. országos ülés január 19. 188S. T. ház! (Sálijuk!) A szöveget elfogadta 109, nem fogadta el 106 képviselő. E szerint tehát a szöveg — szemben Földes Gyula képviselő ur módosítványával — elfogadtatott. Most következik a Lessko István képviselő urnak indítványa feletti szavazás, mely szerint, ha az adó-alap 5 fiinál nem nagyobb, a had­mentességi díj legyen 1 frt, ha 10 írtnál nem nagyobb, 3 frt. Felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház a szövegezés szerint a 3 frt hadmentességi dijt, ha az adó-alap 10 frtnál nem nagyobb, igen vagy nem? A kik a 3 frtot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások a szélső halon: Ellenpróbát!) Most kérem, méltóztassanak fel­állani azok, a kik nem fogadják eb (Megtörténik.) Ismét meg kell számítani a szavazókat. Méltóz­tassanak feláll id azok, a kik a 3 frtot elfogadják, a jegyző urak szakaszonkint fogják megszámlálni a képviselő urakat. (Megtörténik.) Most méltóz­tassanak azok felállni, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) T. ház! A jegyző urak összeszámítása sze­rint, a bizottsági szöveget elfogadta 122 kép­viselő, nem fogadta el 112. És igy 10 többség­gel a szöveg elfogadtatott. Következik a szavazás a 3, bekezdésre, me­lyet Szederkényi képviselő ur kihagyatni kivan. Azok, a kik ennek ellenében a szöveget elfogad­ják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, tehát Szederkényi képviselő ur módosítása elesett. Következik a negyedik bekezdés, melyre nézve Földes képviselő ur egy beillesztést javasolt. A kik az eredeti szöveget Földes képviselő ur beillesztése nélkül elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja s Földes képviselő ur beillesztése elesett Tibád Antal jegyző (olvassa a 3. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 4. §-t). Szederkényi Nándor: Ezen törvénytői, mely hivatva volt az országban az annyi vissza­tetszést keltő hadmentességi díjról szóló törvény megjavítására, azt vártak volna, hogy ezen adó­nak, ha már a tételek jóformán megmaradnak is, sőt emeltetnek, legalább a beszedési módozata he­lyesbítessék. Ez irányban t. ház, a javaslat nem intézkedik, pedig épen a törvény végrehajtása és administratiója az, a mely a falvakban és köz­ségekben lakókat a legnagyobb mértékben sújtja. Részemről t. ház, a fennálló törvény rendeleté­nek magyarázatába most ezúttal, miután a ház szavazások folytán, türelmében meg van ingatva, nem bocsátkozom, hanem röviden beterjesztem a következő határozati javaslatot: „Utasittassék a pénzügyminister az 1880: XXVII. t.-cz. illető szakaszai oly iránybani módosítására, hogy a hadmentességi díj a községi elöljáróság által hi­vatalból beszerzett adókimutatás alapján, ugyanaz által állapittatik meg s az adófelügyelőnek felül­vizsgálat végett mutattatik be; hogy a felek je­lentkezései nem szükségképen kötelezők; hogy az közszemlére kitétetvén a községekben, a neta­láni felfolyamodás ott helyben hivatalból jegyző­könyvbe veendő és annak alapján felterjesztendő." Ezen határozati javaslat értelmében a fenn­álló administratió nagyon meg fog javíttatni. A község maga vetheti ki ezen adót épen ugy, mint a hogy ma számos adót vet ki. Ha a köz­szemlére kitétel után az illetőknek netaláni fel­folyamodása ott helyben vétetik jegyzőkönyvbe, ezzel meg lesz kiméivé az, hogy az illető sze­gény emberek panaszaik felvétele végett folya­modványt tartozzanak irni, a mely maga külön adónem. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóz­tassék ezen határozati javaslatot elfogadni, mert ez a mostani helyzet javítását czélozza. Fenyvessy Peréhez jegyző (olvassa a leadott határozati javaslatot). Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Ezt a határozati javaslatot, mely tulajdonképen a régi törvény 13. és 14. szakaszának módosítására vonatkozik, én czélszerűség tekintetéből nem tar­tom elfogadhatónak. Ez az adó, mely az illetőnek úgyszólván összes adója után rovatik ki, nem szorítható a kivetés tekintetében egy községre, mert az ille­tőknek, különösen a felsőbb osztályoknak több helyen van birtokuk, több helyen fizetnek adót, igen természetes dolog tehát, ^hogy a községi kirovás ily adónál nem alkalmazható. Másodszor nem alkalmazható azért, mert az ujonczozásnál lévén evidentiában tartandó a hadkötelezettség, az ujonczozásnál pedig a szolgabírónak lévén dolga, sokkal czélszerübb, ha a dolog ennek kezében marad. A mi a t. képviselő urnak harmadik kíván­ságát illeti, annak meg van felelve már a régi törvény 13. §-a 5. pontjában annyiban, a meny­nyiben a községben tétetik közszemlére a kive­tés s ennek következtében az illetőnek nem kell utat tennie, a mint ezt a t. képviselő ur hatá­rozati javaslata indokolásában felhozta, hanem ott maga értesülvén arról, hogy reá milyen adó rovatik ki, ennek következtében a felszólalás ott történhetik. Ennek következtében kérem a t. házat, mél­tóztassék a határozati javaslatot mellőzni. (Helyes­lés jobbról.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Én arra kérem a t. házat, méltóztassék a beadott határozati javaslatot el nem fogadni, még pedig két okból: először ha ezen teendőket hivatalból végezné a jegyző, könnyen megtörtén­hetik, hogy egyes feleknek érdekeit nem kép­viseli oly jól, a mint a fél saját magát vedel-

Next

/
Thumbnails
Contents