Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-169
169. országos ülés január 19. 1S83. 109 kettőt adott be. Méltóztassanak megengedni, hogy igénytelen észrevételemet megtegyem. Lesskó képviselő ur okoskodását a kis, illetőleg a 2 /s telkes gazdákra nézve nem fogadhatom el, mert azon feltevésből indul ki, hogy a föld terheltetik és nem veszi tekintetbe azt, hogy ez nem általános adó, hanem olyan, mely ott fordul elő, a hol a család nagy jótéteményben részesül az által, hogy munkabíró tagja a katonaságtól megszabadult. Erre méltóztassék figyelni, mert különben a leghatalmasabb tekintetektől vezéreltetve, igazságtalanságot követnek el. Figyelembe veendő az is, hogy azon V 8-telkes gazda, kinek fia katonáskodik, sokkal roszszabb helyzetben van, mint az, a kinek a fiát a katonasághoz nem sorozták be, ugyanazon vagyon mellett. Hogy ha abból indulunk ki, hogy a teherviselést iparkodjunk méltányosan arányosítani — a mi helyes — akkor a képviselő ur az ellenkező túlzásba esik, mert nemcsak azon 681,000 embert kell tekintetbe venni, a kik a hadmentességi díj alá tartoznak, hanem a többieket is, a kik nem fizetik ezen díjat, nem azért, mert kiszabadultak és különös kedvezményekben részesülnek, hanem azért, mert sokkal nagyobb szolgálatot teljesítenek, mert nagyobb terhet vállalnak magukra és mert családjukra nagyobb teher súlyosodik az által, hogy a munkaerő tőlük addig, mig a családtag katonai kötelezettségének eleget tesz, elvonatik. Ez figyelemre méltó tekintet s ennek következtében, hogy ha az ellenkező szempont által vezéreltetjük magunkat, a nagyobb tömeg ellen igazságtalanságot követünk el. A második szempont, a melyből a képviselő ur e tételt bírálat alá vette, felfogásom szerint egyoldalii, mert midőn csak a kis telkes gazdákra van figyelemmel, akkor elfelejti azt, hogy ezen osztályba — a mennyiben ide tartozik a kereseti adó 2-ik és 3-ik osztálya is — tartoznak a kereskedők, a földbirtokosok, az iparosok, a háztulajdonosok, szóval azok is, a kiknek nincsen fix fizetésök, szóval mindazok, a kik a kereseti adó második és harmadik osztályába esnek és nem tartoznak az első osztályba. Ebből látható, hogy ha ebből egy tétel ki lesz kapva, ennek következménye az, hogy a nagyobb adó alá tartozók száma nagyban csökken és ez által az adó pénzügyi eredménye lényegesen változik. Es erre most terjeszkedem ki, mert ez összefüggésben van azon indítványnyal, melyet Földes képviselő ur adott be. A képviselő urak a teherfeloeztást könnyű dolognak tekintik. Méltóztassék figyelmükre méltatni azt, hogy ha — azon három forintos tételekről beszélek, a melyek ugy ezen, mint az eredeti törvényben benn vannak — az ezen osztályba taitozóknak adója csak 1 írttal is lesz megváltoztatva, a pénzügyi eredmény 476,000 írttal lesz csekélyebb. Minthogy 681,000 egyén esik hadmentességi díj alá, ha ebből 476,000 egyén kivétetik, az ez utóbbiakra eső terhet a többi 205,000 egyénre kellene szétosztani. Már most vegyük a legközelebbi osztályt: ebben van ösz~ szesen 47.000 díjköteles s ezeknek alapadójuk összesen 25 frt. A közelebbi osztályban van 58,440, ezeknek alapadójuk 50 frt; tehát itt kapunk 100,000 egyént, kiknek adójuk 50 frton alul van. Ezeknek terhét, kik még mindig a kisbirtokos osztályhoz tartoznak, azt hiszem, a t. képviselő ur sem kívánja nevelni. Hogy ha azon túlmegyünk, akkor nem fog nekünk rendelkezésünkre állani több, mint 100,000 egyén és ezeknél az adótételt igen jelentékenyen kellene fokozni, hogy azt az eredményt elérjük. Különösen tekintettel kell lenni arra, hogy itt a maximum kitolása egyátalán nem olyan eredményre vezet, a minő ugy látszik, azon t. képviselő urak szeme előtt lebeg, kik ezt indítványozták s a melyet Földes képviselő ur is említett. Mert az utolsó osztályba, a maximumba esik 108 egyén. Hát kérem, hogyan fogja osztályozni ezt a maximumot, hány osztályra fogja feldarabolni? Hogy ennek egyáltalán nagy pénzügyi eredménye lenne, annak még lehetőségét eem látom, eltekintve attól, hogy administrativ tekintetben, evidentia tartás tekintetében, mennyi nehézséggel jár. De Földes képviselő ur egy másik indítványt tett, ugyanazon tekintetek által vezéreltetve magát, hogy ne fixtételekben és ne ily tételbkben rovassék ki az adó, hanem 6%-ben az alap-adó után. Hát először méltóztassék tekintetbe venni azt — nem akarok tudományos theoriákról beszélni, hanem röviden érintem — hogy általában speciális adót, a melynek nem külön alapja, hanem az egyének speciális minősége szolgál fogantyóul, illetőleg tárgyul, azt általában százalékadó alakjában kiróni sehol sem szokás és nem is igen könnyen lehet, azért, mert a számítás alapjául egyáltalán kivétetik minden és igen bonyolulttá teszi, miután itt nem substratummal van dolgunk, nem fix-alapokkal, hanem egyénekkel, kiknek családi viszonyai, egyéni viszonyai döntenek, hanem — és a mi fő, épen csak ideiglenes természetű adóval van dolgunk, amennyiben legfeljebb csak 12 évre terjed ki. Ily bonyolult természetű adót — azt bátran állítom — sehol, de sehol nem fogják százalék-adó alakjában kivetni. Mert a százalékos adó követelménye kettő : egyik, hogy legyen általános, másik, hogy legyen változatlan alapja. Ezen két követelmény közül egyik sem létezik itt s én azt hiszem, a t. képviselő ur e tekintetben talán saját intentiójával
